„Sokan egyetértenek majd a gondolkodásmódommal. Itt az ideje, hogy elkezdjük használni a fejünket” – fogalmazott az elnök, aki felesége, Melania Trump társaságában látogatta meg az amerikai csapatokat a Bagdadtól nyugatra fekvő al-Aszad légibázison. Trump hangsúlyozta: Washingtonnak nincsenek tervei arra, hogy kivonuljon Irakból. Ugyanakkor hozzáfűzte: az Egyesült Államok támaszpontként használhatja Irakot, ha „valamit tenni szeretne Szíriában”.

Trump a múlt héten nem várt bejelentést tett a Szíriában állomásozó mintegy 2000 amerikai katona kivonásáról, bár vezető tanácsadói és az amerikai hadsereg parancsnokai is próbálták lebeszélni erről. James Mattis védelmi miniszter tiltakozásul másnap be is jelentette lemondását. A Reuters hírügynökség megjegyezte: évtizedek óta nem volt példa arra az amerikai politikában, hogy a védelmi miniszter lemondott volna az elnökkel támadt nézeteltérései miatt.

Az amerikai elnök mindemellett iraki látogatásán jelezte, nem siet, hogy Mattis helyére új embert nevezzen ki. Mint mondta, Patrick Shanahan, vasárnap kinevezett ügyvezető védelmi miniszter, aki január elsejével tölti be a tisztséget, „sokáig maradhat a helyén”.

Rövid látogatása során az amerikai elnök nem találkozott Ádil Abdel Mahdi iraki kormányfővel, akinek a hivatala ezt azzal magyarázta, hogy a felek között nem volt egyetértés a találkozó lefolytatásának mikéntjéről, így végül csak telefonon beszéltek egymással. Ettől függetlenül Trump meghívta Mahdit Washingtonba – tette hozzá az iraki miniszterelnöki hivatal közleménye.

Az amerikai elnök újságírói kérdésre válaszolva egyébként nehezményezte azt, hogy milyen szigorú biztonsági intézkedések mellett tudott csak eljutni Irakba. Meglehetősen szomorúnak találta azt, hogy – szavai szerint – 7000 milliárd dollárt költött országa a Közel-Keletre, és még így titkos műveletre van szükség ahhoz, hogy biztonságosan megérkezzen.

Az elnöki gép kedd éjszaka hagyta el Washingtont, és az éj leple alatt repült, szerda este érkezett meg a Bagdad melletti légi támaszpontra. Donald Trump első ízben járt konfliktusövezetben.

Az iraki látogatást aközben ejtette meg az elnök, hogy jelenleg leállt az amerikai kormányhivatalok egy részének a működése. A törvényhozók nem tudnak megállapodni a kormányzat működését biztosító költségvetésről, mert Trump dollármilliárdokat követel a falra, amelyet az ország déli határán akar felhúzni az illegális bevándorlás megállítása érdekében.

Az elnök három órát töltött az amerikai támaszponton Irakban, mielőtt – a Fehér Ház tájékoztatása szerint – hazarepült volna a németországi Ramsteinben működő amerikai bázis érintésével.

Egy vasárnapi Twitter-üzenetében Trump azt írta, hogy egy „lassú és magas fokon összehangolt” csapatkivonásról egyeztetett Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, ami elemzők szerint azt jelezheti, hogy a bel- és külföldi bírálatokat követően az amerikai elnök talán lelassíthatja a folyamatot. Törökország ismételten azzal fenyegetett, hogy bevonul az Iszlám Állam terrorszervezettel szembeni harcban Washington támogatását élvező kurd milíciák észak-szíriai területeire.

Felháborodással fogadták Donald Trump előre nem bejelentett látogatását Irakban a közel-keleti ország politikusai és milíciáinak parancsnokai, az ország szuverenitásának megsértésével vádolták az amerikai elnököt.

Szabah asz-Szaadi, az Iszláh parlamenti párt vezetője rendkívüli ülés összehívását kezdeményezte a bagdadi törvényhozásban, hogy megvitassák „Irak szuverenitásának arcátlan megsértését”, és Trump „agresszív lépéseinek megállítását”, akinek „tudnia kéne, meddig mehet el”. „Irak amerikai megszállásának vége” – szögezte le.

Az Iszláh parlamenti riválisa, a Bina párt, amelyet Hádi al-Amiri, az Iránnal szoros kapcsolatokat ápoló síita milícia, a Badr Brigádok parancsnoka vezet, ugyancsak ellenkezésének adott hangot közleményében. A Bina szerint Trump látogatása megsértette a diplomáciai normákat, és az iraki kormánnyal szembeni megvetéséről, ellenséges hozzáállásáról tanúskodik.

Ádil Abdel Mahdi iraki kormányfő hivatalának közlése szerint az illetékes amerikai tisztviselők időben értesítették Bagdadot Trump látogatásáról.

Irakban jelenleg mintegy 5200 amerikai katona állomásozik. Hivatalos feladatuk az iraki erők kiképzése és támogatása az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni küzdelemben.Falih Hazali, a Bina politikusa – vélhetően a szíriai csapatkivonásra utalva – azzal vádolta meg Washingtont, hogy növelni akarja katonai jelenlétét Irakban. Kijelentette: az amerikaiak ürügyet keresnek arra, hogy visszatérjenek országába, ezt pedig nem fogják engedni.

A Hasd es-Saabi (Népi Mozgósítási Erők, PMF) nevű síita fegyveres ernyőszervezetet, amelynek több tagját Irán támogatja, tavaly olvasztották be az iraki biztonsági erők kötelékébe, miután fontos szerepet játszott a dzsihadisták elleni háborúban. A PMF ellenzi az amerikai erők jelenlétét Irakban.

Kaisz al-Hazali, az egyik iráni támogatású milícia vezetője a Twitteren közölte: az irakiak parlamenti határozat útján fogják az amerikaiakat elűzni, de ha nem mennek, megvan a képességük és a tapasztalatuk az eltávolításuk más módjához is. Az Iszláh pártot a befolyásos Muktada asz-Szadr síita hitszónok vezeti, aki az Egyesült Államok 2003-as iraki inváziója után két felkelést is vezetett az amerikaiak ellen. Egyike azon kevés síita vezetőnek, aki elhatárolódott Irántól.

Az amerikai-iraki kapcsolatok meglehetősen kényessé váltak a tekintetben, hogy az Iszlám Állam (melynek létrejöttét széles körben az amerikaiak számlájára írják) elleni harcban megerősödtek az iráni támogatású síita milíciák, és az idei iraki parlamenti választáson is sikeresen szerepeltek a hozzájuk kötődő pártok. Bagdadnak így Teherán és Washington között kell lavíroznia, ugyanis két szövetségesének viszonya meglehetősen ellenséges, kifejezetten azóta, hogy Trump kilépett a 2015-ös iráni atomalkuból, és visszaállította az iszlám köztársaság térdre kényszerítését célzó gazdasági büntetőintézkedéseket.

A Reuters brit hírügynökség szerint az irakiak sem fogadták örömmel Trump látogatását.

„Semmit sem fogunk kapni Amerikától. Tizenhat éve vannak Irakban, és a pusztításon és a romboláson kívül semmit nem adtak nekünk” – mondta Mohamed Abdullah bagdadi lakos.

(MTI nyomán)