A tanácskozáson a zsidó szervezetek javaslatára felvették a napirendi pontok közé a német megszállás emlékművének kérdését, Szakály Sándor történészprofesszor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatójának Kamenyec-Podolszkkal kapcsolatos megjegyzését, valamint a tervek szerint az idén átadandó Sorsok Háza nevű intézménnyel kapcsolatos észrevételeket.

A Zsidó Közösségi Kerekasztal ülésén az előzetes tervek szerint szóba kerültek ezenkívül a Nemzeti alaptanterv magyarországi zsidóságot érintő vonatkozásai, valamint a magyarországi antiszemitizmusról szóló szociológiai kutatási eredmények.

A tárgyaláson részt vettek többi között a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány és a Tett és Védelem Alapítvány képviselői. Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija levélben tájékoztatta távolmaradásáról Lázár Jánost. A vezető rabbi a zsido.com honlapon közzétett levelében megismételte: a holokauszt hetvenedik évfordulójára meghirdetett emlékév jó lehetőség az egész magyar társadalom számára, hogy "a ki nem beszélt történelem, egy építő társadalmi párbeszéd témájává lehessen".

"Mint holokauszttúlélők gyermekei és unokái, kötelességünk a megemlékezéseken részt venni, de a történelmi felelősség őszinte megismerése és megküzdése nem a zsidó közösség, hanem az egész magyar társadalom ügye. Ezért káros, ha ez a téma a zsidó közösség és a kormány 'alkudozásává' silányul" - írta levelében a rabbi, miután megismételte korábban megfogalmazott kritikus véleményét a német megszállás emlékművével kapcsolatban.

A Zsidó Közösségi Kerekasztalt a kormány 2011-ben kormányhatározattal hozta létre annak érdekében, hogy platformot biztosítson a hazai zsidó szervezetek és a kabinet közötti párbeszédre. A Kormányzati Információs Központ tájékoztatása szerint a rendezvényen lehetőség nyílik a magyarországi zsidó közösségeket foglalkoztató kérdések megvitatására.

Az ülés után a Miniszterelnökséget vezető államtitkár azt mondta, hogy „korrekt, indulatoktól mentes vita” folyt a három fő kérdésben. Az elhangzottakról tájékoztatja a miniszterelnököt, aki a jövő héten választ fog adni mindenre.

Lázár János szerint a magyar kormány célja, hogy a megemlékezés közös legyen, és fontosnak tartják a "tényfeltárást", amely közelebb visz a felelősség kérdéséhez.

A Sorsok Háza kiállításáról azt mondta: a tartalomra koncentráló korrekt vitát szeretne, és úgy véli, hogy nincs értelme az egész emlékhelynek, ha annak szellemisége, koncepciója nem találkozik a zsidó szervezetek elképzeléseivel.

A német megszállás emlékművével kapcsolatban Lázár úgy vélte: néhány félreértést el kell oszlatni, szerinte például történelemhamisítás lenne azt állítani, hogy az 1944. március 19-i megszállással Magyarország nem vesztette el a szuverenitását, és úgy tenni, mintha "a náci Németországnak nem lenne felelőssége a zsidók elhurcolásában". Németország felelőssége elvitathatatlan, ugyanakkor "a németek által elkövetett bűnök nem mentesítenek a saját magunk, vagyis az aktív és passzív magyarok bűneinek felelőssége alól" – fogalmazott.

(MTI nyomán)