Az alábbi cikkekben hosszasan esik szó egy belgiumi nőről, aki a stockholmi teherautós dzsihadista egyik áldozata volt. Összefoglalásként csak azokat a részeket emeltük ki, melyek számunkra fontosak.
A belga Maïlys Dereymaeker pszichológus volt, és olyan elutasított menedékkérőkkel és illegális bevándorlókkal foglalkozott, akik deportálás előtt álltak.
Zoom
A La Dernière Heure napilap szerint Maïlys Dereymaeker “nagyon elkötelezett volt a menedékkérők megsegítése iránt”. A korábbi pszichológus a belga Bevándorlási Hivatal fogvatartási központjaiban dolgozott, és gyakran segített illegális bevándorlóknak.
A Het Nieuwsblad tudósítása szerint Dereymaeker “mindig kereste a találkozókat” a fogságban lévő illegális bevándorlókkal. A nő elmondása szerint az volt az óhaja, hogy jobban megértse őket, és hogy “hidakat építsen ki”.
Mi a tanulság?
Biztos lesznek olyanok, akik szokás szerint kifogást kifogásra fognak halmozni: nem lehet elítélni, nem felelős a tetteiért, mert hát a liberális agymosás, meg a televízió, meg a szülők hibája, meg ez, meg az, meg amaz…
Elég volt a kifogásokból! Mindenkinek van lehetősége a tapasztalatok alapján történő tanulásra, csak van, aki értelmes és szorgalmas lévén ezt megteszi, és van, aki ostoba és lusta lévén egészen egyszerűen menthetetlen.
Éppen ezért szeretném felhívni a figyelmet Csonthegyi Szilárd szavaira, melyek rámutatnak arra, hogy miért ne hullajtsunk egyetlen könnycseppet sem Maïlys Dereymaekerért és a hozzá hasonló kollaboránsokért:
A folyamatok miértjét fontos érteni, de azt továbbra is szem előtt kell tartani, hogy egy kritikus helyzetben (mint amilyen az életterünk idegenek általi felforgatása, megszállása), mindenféle segítség az ellenség irányába: árulás. Az árulóknak pedig mindig is szigorú büntetés járt. Eredendően jóravaló, de aljasan eltérített ösztönök és jellemvonások ide vagy oda: a szülőföld eredeti kultúrája és nemzete ellen tevékenykedőket könyörtelenül helyükre kell tenni. A hadszíntéren nem kérdezi senki, hogy megtévesztett-e a ránk támadó, vagy öntudatos ellenség. Ha ellenünk tesz, el kell taposni. Nőt, férfit, fehéret, nem fehéret.
(Hidra)