Ne is vesztegessük tovább a szót, vágjunk bele a következő részbe!

3. Olvasónk készítette a következő képet a Takko kirakatában. Nem tudom pontosan, hogy milyen viszonyban vannak egymással a németországi székhelyű cég képen szereplő alanyai, mindenesetre, ha helyt adunk olvasónk feltételezésének, és ez egy család, akkor a képen látható néger (arab?) férfi lehet, hogy bevezette a többnejűséget Európában.

Bizony, néha az szolgáltatja a legerősebb sugallatot, amely nem ad egyértelmű instrukciót. Nincs odaírva, hogy ők most kik és milyen kapcsolatban állnak egymással – lehetne akár egy baráti társaság is – mégis, a legtöbben arra asszociálnak, hogy ez valamilyen formában egy család. Talán nem véletlenül.

2. A "megbélyegzés és kirekesztés" ellen tiltakozott a Momentum - sokadjára. Ezúttal AZ ELLENÁLLÁS felolvasásban manifesztálódott, Cseh Katalin olvasott fel a korábban már méltó helyére került – vagyis ledarált – Meseország mindenkié című könyvből. Az Instagramon megjelent bejegyzésben azt javasolta követőinek, olvassanak fel ők is egy "veszélyes" könyvből, így harcolva a kirekesztés ellen.

Az ötlet amúgy nem saját, Cseh megemlítette az Olvass szabadon! oldalt, ahol szintén ilyen módszerrel küzdenek az "elnyomottakért".

Egyébként nem vagyok biztos benne, hogy a politikai marketingen túl Cseh Katalinnak tényleg tetszik a Meseország mindenkié. Kíváncsiságból végighallgattam a "küzdelmet a kirekesztés ellen" és hát... még soha az életemben nem hallottam senkit ilyen tömény unalommal és egyhangúan mesét olvasni. Mintha utálta volna minden percét, amit ebben az esetben, egy ilyen mesével meg tudok érteni, csak akkor miért állítja az ellenkezőjét?

1. Korábban már volt szó a rovat keretein belül a Jerusalem Design Week 2023-ról, most pedig visszatapsoljuk őket egy bejegyzés erejéig. Ugyanis nem csak a seprű mint használati tárgy kapott szerepet a rendezvényen, de a kert fogalmát is újragondolták.

Igen, amit itt lát a kedves olvasó, az egy kert kerti bútorokkal. Az alkotó a tel-avivi Studio MA – Moria Architects a korszellemnek megfelelő kertet akart megalkotni "non-garden" stílusban, amely univerzális és globális. Nem korlátozódik konkrét helyszínre és gyorsan, kevés időráfordítással is létrehozható.

Természetesen nem azzal van a probléma, hogy a szó jó értelmében globális, bárhol megalkotható, vagy éppen az, hogy kevés időbe kerül – utóbbiból mindenki hiányt szenved, hanem az, hogy a képeken látottakat még a szó legjóindulatúbb értelmében sem lehetne kertnek vagy kerti bútoroknak nevezni, így lényegében a hanyagságot és a káoszt akarják szép szavakkal becsomagolva eladni.

A fejlesztés során Izrael különböző helyszíneiről gyűjtöttek össze magvakat (központi magbankból), minden mag más és más genetikailag, amit aztán egy fejlett permetezési technológiával szórtak szét a próbaterületen.

A teljes installáció úgy néz ki, mintha egy posztapokaliptikus filmből rángatták volna ki, legalábbis szerintem elképesztően lehangoló, úgyhogy ha ez volt a cél az izraeli alkotók részéről, akkor sikerült a küldetés.

Nos, én ezzel kívánok mindenkinek kellemes hetet, reméljük, nem kell hasonló ülőalkalmatosságokon helyet foglalni úgy 20-30 év múlva.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info