A Minority Rights Group (MRG) nemzetközi kisebbségvédő szervezet szerint még mindig nem megfelelő a "roma közösség védelme" a "fokozódó erőszakkal szemben" Magyarországon. A "jogvédő" szervezet a "gyűlölet-bűncselekményekről" készített, az MTI-hez is eljuttatott 2014-es jelentésében több európai országot vizsgált. A cigányok által naponta elkövetett magyarellenes támadások természetesen kimaradtak e jelentésből.
A szervezet a jelentés Magyarországgal foglalkozó részében elismerően írt arról, hogy a 2008-2009-es "romagyilkosságok" miatt négy embert elítéltek. Megemlítik azonban, hogy a gyilkosságok gyanúsítottjait csak a kilencedik támadás után fogták el, és a tárgyalás 28 hónapig tartott.
Az MRG szerint ugyanakkor a rendőrség "nem igazán" nyomoz hatékonyan azon bűncselekmények ügyében, amelyekben "romák az áldozatok". Ez abból is látszik, hogy - mint írták - "nem reagált megfelelően" a "szélsőséges, félkatonai szervezetek" gyöngyöspatai "járőrözésére" 2011-ben, amikor "a roma közösség volt a célpontja a heteken át tartó durva bánásmódnak és megfélemlítésnek".
A jelentésben kitértek arra, hogy meglehetősen gyorsan folynak azok az eljárások, amelyekben "romákat" vádolnak magyarellenes bűncselekményekkel. Az egyik ilyen eset 2009-ben történt: kilenc "roma férfit" vádoltak meg azzal, hogy magyarellenes bűncselekményt követtek el, amikor botokkal megtámadtak egy autót, "amelyről úgy hitték, szkinhedek ülnek benne". Az MRG szerint "nem volt hiteles bizonyíték", mégis vádolták meg a "romákat", hogy gyűlölet-bűncselekményt követtek el magyarok ellen. Első fokon a bíróság börtönbüntetést szabott ki, másodfokon ugyanakkor ezt nem látták bizonyítottnak.
A cigánybűnöző-védő szervezet kiemelte: míg ebben az ügyben a másodfokú ítélet összhangban áll a nemzetközi szabályozással, egy másik, hasonló esetben, a 2013 szeptemberében született másodfokú ítélet helybenhagyta az elsőfokú döntést.
Az MRG szerint "az intézményesült rasszizmus az egyik legvalószínűbb oka a magyar igazságszolgáltatás kettős mércéjének".
Megjegyezték: a Legfelsőbb Bíróság 2011-es döntése alapján a rasszista szervezetek, így a szkinhed csoportok elleni bűncselekményeket nem lehet gyűlölet-bűncselekménynek tekinteni.
Jelentésében a szervezet más európai országokra is kitért, például Bulgáriára, Franciaországra, Görögországra, Ukrajnára és Nagy-Britanniára. A jelentés alapján a "menekültek", bevándorlók, zsidók, muszlimok és "romák" vannak leginkább kitéve a "gyűlölet-bűncselekményeknek". Megítélésük szerint gyakori probléma, hogy az "áldozatok" nem tudják, kihez fordulhatnának, továbbá az is előfordul - például Magyarországon -, hogy "a gyűlölet-bűncselekmények elleni szabályozást éppen a kisebbségek ellen használják, ahelyett, hogy a védelmükben alkalmaznák".
(MTI nyomán)
