Schanda Tamás elmondta: 101 881-en jelentkeztek a felsőoktatásba, mintegy 11,1 százalékkal többen, mint tavaly. Közülük 75 748-an nyertek felvételt, 81 százalékuk államilag finanszírozott, 19 százalékuk pedig önköltséges képzésre.

Hozzátette: alapképzésre több mint 47 ezer hallgató került be, osztatlan képzésre több mint 7800, mesterképzésre több mint 13 500, felsőoktatási szakképzésre pedig több mint 6700.

[*]

A legtöbb jelentkezőt idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre vették fel, amelyet a Debreceni Egyetem és a Budapesti Gazdasági Egyetem követ - tudatta.

Schanda Tamás elmondta: a legmagasabb pontszámot, 472-t a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás képzésére és az Eötvös Loránd Tudományegyetem osztatlan jogászképzésére kellett elérni.

A Budapesti Corvinus Egyetem angol és magyar nyelvű nemzetközi tanulmányok képzésére 468, illetve 467 ponttal lehetett bekerülni - fűzte hozzá.

Beszámolt arról is, hogy az agrárium területén 33 százalékkal, a jog és társadalomtudományok területén 19, illetve 18 százalékkal, a műszaki szakokon pedig 14 százalékkal többen kezdik meg tanulmányaikat, mint tavaly szeptemberben. Ezek mellett az orvos- és egészségtudományi területre is több fiatalt vettek fel.

A mesterképzések közül a gazdaságtudományok területére vették fel a legtöbb jelentkezőt, 3027-et, a műszaki területen pedig 1577 fiatal tanulhat tovább - közölte.

"A magyar fiatalok nem dőltek be a baloldali propagandának", ugyanis 65,5 százalékuk jelentkezett olyan intézménybe, amely a modellváltásnak köszönhetően már megújult struktúrában működik - tette hozzá.

A modellváltás célja, hogy javítsa a magyar fiatalok képzését, bővítse lehetőségeiket, és értékesebbé tegye a diplomájukat - mondta Schanda Tamás.

Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal (OH) megbízott elnöke azt hangsúlyozta, hogy a felvételi eljárás sikeres és eredményes volt, annak ellenére is, hogy a koronavírus-járvány miatt nem volt könnyű a felvételizőknek.

Idén 60 470-en érettségiztek, közülük 38 038-an jelentkeztek a felsőoktatásba - tudatta.

Az elnök szerint bevált az a döntés, hogy a legtöbb felsőoktatási képzésnél legyen elvárás az emelt érettségi vizsga.

2018-ban 40 ezren tettek emelt érettségit, 2021-ben pedig több mint 50 százalékkal többen - tette hozzá, kiemelve: az emelt szintű vizsgával a diákok magasabb tudással kezdik meg felsőoktatási tanulmányaikat, ami csökkenti a lemorzsolódást.

Vanó Renáta, az OH felsőoktatási elnökhelyettese közölte:
pótfelvételi idén is lesz, akit nem vettek fel, vagy nem adott be jelentkezést az általános eljárásban, még megteheti.

Jelezte: a pótfelvételi is elektronikusan történik majd, azonban csak egy jelentkezési helyet lehet megjelölni.

A pótfelvételi eredményeit augusztus végén hirdetik ki, így akik felvételt nyernek, szeptemberben szintén megkezdhetik felsőoktatási tanulmányaikat - tette hozzá az elnökhelyettes.

A tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan szak ponthatára alább olvasható az Eduline gyűjtésében. Szakonként három egyetem szerepel (állami ösztöndíjas, nappali forma), a teljes ponthatárlista itt található.

Gazdálkodási és menedzsment (magyar nyelvű)

Kereskedelem és marketing

Pszichológia

Jogász

Ápolás és betegellátás

Mérnökinformatikus

Nemzetközi gazdálkodás

Pénzügy és számvitel

Programtervező informatikus

Kommunikáció- és médiatudomány

(MTI - Eduline nyomán)

Korábban írtuk: Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási ponthatárokat