Az ügyész indítványára zárt tárgyalást rendelt el a terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György és társai ügyében a vád tanújának meghallgatása közben szerda délután a Fővárosi Bíróság. Az ügyész által a vádlottakat terhelő tanú védelmében tett indítványnak helyt adva a bíróság nemcsak a hallgatóságot és a sajtót, de Budaházyt és egyik vádlott-társát is eltávolíttatta a tárgyalóból.

A vád tanúját korábban robbanóanyaggal való visszaéléssel gyanúsították az ügyben, de a hatóságokkal való együttműködés miatt megszűnt vele szemben a nyomozás. A férfi szerda délelőtt arról beszélt, hogyan lett a Budaházy vezette Hunnia Mozgalom "katonája", miként zajlottak a kiképzések, de amikor az ebédszünet után a konkrét merényletek kerültek volna szóba, egyre vontatottabbá vált a vallomása, időnként egyszerű kérdések után is percekig hallgatott és egyre kevésbé emlékezett a történtekre.

 

 

Ekkor a bíró megkérdezte, hogy történt-e valami az ebédszünetben, van-e a teremben valami zavaró körülmény, mire a tanú annyit mondott, nem, csak le van blokkolva, fél a hamis tanúzástól, hosszú a tárgyalás. (Egy hónapokkal ezelőtti tárgyaláson annak az egyetlen vádlottnak, aki a nyomozás során beismerő - méghozzá részletes, magát és társait is terhelő - vallomást tett, a szünet elrendelésekor a hallgatóságból odaszóltak: "megtalálunk!". Ezután a vádlott visszavonta nyomozati vallomását, mondván, hogy csupán családja védelmében tette, és azért, hogy kikerüljön az előzetes letartóztatásból.)

A bíró a Budaházy-per szerdai tárgyalásán délután rövid szünetet rendelt el. A szünet után az egyik védő szóvá tette, hogy a tanú az ügyésszel beszélgetett a folyosón. Az ügyész erre azt mondta, a tanú védelméről beszélgettek, és erre hivatkozva indítványt tett a zárt tárgyalásra, illetve Budaházy és egyik vádlott-társa tárgyalóból való eltávolíttatására.

Több védő és Budaházy is tiltakozott, de a bíró elrendelte a zárt tárgyalást, azzal: maga is érzékelte, hogy a tanút "zavarják bizonyos körülmények", nyilvánvaló a különbség a tanú ebédszünet előtti és utáni vallomástétele között, és egyébként sincs oka kétségbe vonni az ügyészség tanú védelmében tett indítványának megalapozottságát egy olyan tanú esetében, akinek a meghallgatását a vádhatóság kérte.

A hallgatóság hosszú percekig zajongva tiltakozott a zárt tárgyalás ellen, de végül önszántából távozott a teremből, így az ügy tárgyalása idején a Fővárosi Bíróság épületében rendszerint jelen lévő jelentős rendőri erőknek nem kellett közbeavatkozniuk. Az előzetesben lévő Budaházyt a büntetés-végrehajtás kommandósai elszállították.

A szerdai tárgyalás korábbi szakaszában a vád tanúja, aki több vádbeli támadásban is részt vett, az előzményekről beszélve kitért arra: 2007-ben csatlakozott a Budaházy György vezette Hunnia Mozgalomhoz. Vidéken tartottak kiképzéseket, amelyekről mozgósítás céljából videót is készítettek, azon látható, hogyan kell a Molotov-koktélt használni, és felismerhetetlen csuklyás férfiak gyakorlatokat mutatnak be a szabadban. A tanú elmondta: a videó, amely a Szent Korona Rádió és a Kuruc.info honlapján volt megtekinthető, tartalmazott egy betyárruhás lovas jelenetet is.

A tanú közlése szerint Budaházy ötlete volt a videó, az azért készült, hogy megmutassák a tüntetésre járóknak, van a Gyurcsány-kormánynak nemzeti ellenzéke. Beszélt arról is, hogy volt "mozgalmi telefon", amelyen a tüntetések közben kommunikáltak, és elektronikus levelezőrendszer, ahol virágnyelven tudatták egymással akcióik sikerét. A tanú elmondása szerint 2008 végére már többen "féltek a lebukástól", szóba került, hogy a Hunnia Mozgalom egyik tagját, aki jelen ügy vádlottja, megkereste a Nemzetbiztonsági Hivatal. A mozgalom kezdett "elakadni, hiányzott az a tömegtámogatás, ami a mozgósításhoz kellett volna" - tette hozzá a férfi.

Az előzmények után a tanú a vádbeli, 2007. őszi szocialista, illetve szabad demokrata pártirodák elleni támadásokkal folytatta vallomását. Azt mondta, hogy listákat kapott képviselők, illetve irodák címével, és több helyszíni felderítésben is részt vett, például próbálta kideríteni, hol vannak térfigyelő kamerák. A tanú ezeknek a konkrét vádpontoknak, merényleteknek a kapcsán tett vallomása során bizonytalanodott el annyira, hogy azt látva a bíró az ügyész indítványára zárt tárgyalást rendelt el. A vád tanújának meghallgatása a következő tárgyaláson is folytatódik, így azt minden bizonnyal a nyilvánosság kizárásával tartják.

S. Tibor tanúvallomásával kezdődött a mai tárgyalási nap, más nincs is napirenden. A törvényes keretekbe Magyarországon belefér az, hogy a tanú vallomása közben folyamatosan nézheti „jegyzeteit”, ha valamire nem emlékszik, akkor belenéz a jegyzeteibe, melyeket ki tudja, ki írt neki. Szikinger István, Budaházy György ügyvédje indítványozta, hogy pontosan kerüljön jegyzőkönyvbe, hogy a tanú mikor néz bele a jegyzeteibe.

Ezek után S. Tibor belekezdett szaggatott és vontatott vallomásába. Vallomása kezdetekor a vádlottak szemébe nézve kellett elmondania, hogy ismeri-e őket. Ez elég nagy zavartságot okozott nála, majd belekezdett makogásába, ami tele volt ellentmondással.

A bírónő délben ebédszünetet rendelt el, aminek 13 órakor lett vége. A tanú ekkortól még a korábbinál is zavartabb volt, mire a bírónő elkezdte firtatni, hogy érte-e valami atrocitás a tanút az ebédszünetben. A tanú azt mondta, hogy nem szólt hozzá senki, nem érte atrocitás. Ezek után kért pár perc szünetet. A bírónő 14:30-kor 15 perc szünetet rendelt el. Ekkor S. Tibor azon az ajtón távozott, ahol az ügyész, és az egész szünet ideje alatt konzultáltak egymással. Ezt a tényt több ügyvéd már a szünet idején nehezményezte a bírónőnek, aki erre azt válaszolta, hogy mivel S. Tibor a vád tanúja, beszélhet az ügyésszel. A szünetről visszatérve az ügyvédek jegyzőkönyvbe vetették, hogy a tanú az ügyésszel beszélt egész szünetben, és felszólították a tanút, nyilatkozzon arról, vallomását befolyásoló hatás érte-e őt a szünetben. Az ügyész is reagált az ügyvédek felszólalásaira, és azt indítványozta a bíróságnak, hogy zárja ki a tanúvallomás idejére a nyilvánosságot, valamint az elsőrendű vádlottat, Budaházy Györgyöt és a nyolcadrendű vádlottat, T. Csabát.

A magyar jogállamban ezt a bíróság megteheti, így Budaházy Györgyöt és még egy vádlottat a bíróság törvényesen kizárhatott saját tárgyalásáról. Ezzel együtt kizárta a nyilvánosságot is sajtóval együtt.
Megjegyezzük még, hogy Budaházy György egyáltalán nem kommentálta a tanúvallomást, nem adott okot a kitiltásra. T. Csaba az ebédszünet idejében még az épületben sem tartózkodott, érthetetlen, hogy miért kellett őt is eltávolíttatni. A vádlottak és az ügyvédek is tiltakoztak, de nincs mit tenni, törvényeink és a büntetőeljárás ezt lehetővé teszi.

Hogy ezek után a két vádlott hogyan fog tudni kérdéseket feltenni a tanúnak, az rejtély.

A hallgatóság is példásan viselkedett. A terem kiürítése után Szikinger István többek közt ezt is közölte a bírósággal, hogy nemcsak, hogy ügyfele nem adott okot a kizárásra, de a hallgatóság sem akadályozta semmivel a bíróság működését.

(Szent Korona Rádió nyomán)