Ahogy oly sokszor (legutolsó terrorcselekményükről ITT), megint a cigányok rendíthetetlen zsilip-fémlopása (is) az oka annak, hogy Vadna és Sajóivánka víz alá került. Meg a budapesti, impotens MSZP-s, SZDSZ-es hivatalnokok.
Az alább teljességében olvasható cikk legfontosabb, kapcsolódó megállapításai:
„Az állami bürokrácia és a fémtolvajok miatt öntött el az árvíz két borsodi falut […] Két tönkretett zsilip miatt lepett el két Borsod megyei falut, Vadnát és Sajóivánkát az árvíz – értesült lapunk. A településeket a Sajótól ártér és magas töltés választja ugyan el, de az utóbbi gazdátlan zsilipjei a rozsda és a fémtolvajok miatt leereszthetetlenné váltak. […] Az idő vasfoga és a fémtolvajok viszont annál inkább „kezelésbe vették”.”
Köszönjük meg megint a cigányoknak, hogy kultúrájukkal, jelenlétükkel megédesítik napjainkat. Nem is tudom, mi lenne nélkülük. De igen: biztonság, sokkal magasabb életszínvonal (nem megy el az adóbevételek nagy része a cigányokra, azok ellátására stb.), sokkal jobb életminőség (mindennapi fenyegetettség, cigányterror nélkül), nem (ennyire) sötét jövő.
(Új olvasóinknak: A címbeli színes fémtolvajokat nem véletlenül írtuk így elválasztva, és nem a szabványos színesfém-tolvajok alakban.)
Az alább teljességében olvasható cikk legfontosabb, kapcsolódó megállapításai:
„Az állami bürokrácia és a fémtolvajok miatt öntött el az árvíz két borsodi falut […] Két tönkretett zsilip miatt lepett el két Borsod megyei falut, Vadnát és Sajóivánkát az árvíz – értesült lapunk. A településeket a Sajótól ártér és magas töltés választja ugyan el, de az utóbbi gazdátlan zsilipjei a rozsda és a fémtolvajok miatt leereszthetetlenné váltak. […] Az idő vasfoga és a fémtolvajok viszont annál inkább „kezelésbe vették”.”
Köszönjük meg megint a cigányoknak, hogy kultúrájukkal, jelenlétükkel megédesítik napjainkat. Nem is tudom, mi lenne nélkülük. De igen: biztonság, sokkal magasabb életszínvonal (nem megy el az adóbevételek nagy része a cigányokra, azok ellátására stb.), sokkal jobb életminőség (mindennapi fenyegetettség, cigányterror nélkül), nem (ennyire) sötét jövő.
(Új olvasóinknak: A címbeli színes fémtolvajokat nem véletlenül írtuk így elválasztva, és nem a szabványos színesfém-tolvajok alakban.)
Alább a Magyar Hírlap cikke. Először a főoldalas „kedvcsináló”, utána a teljes anyag.
Példátlan hanyagság
Az állami bürokrácia és a fémtolvajok miatt öntött el az árvíz két borsodi falut
Két tönkretett zsilip miatt lepett el két Borsod megyei falut, Vadnát és Sajóivánkát az árvíz – értesült lapunk. A településeket a Sajótól ártér és magas töltés választja ugyan el, de az utóbbi gazdátlan zsilipjei a rozsda és a fémtolvajok miatt leereszthetetlenné váltak. Így nemcsak a Sajó idei harmadik árhulláma, hanem a környékbeli patakok vize is a falvakra ömlött, helyenként egy méter mély áradattal lepve el a házakat, utcákat. Vadna polgármestere már évek óta keresi a zsilipek tulajdonosát, de a MÁV-tól csak hosszas levelezés után tudta meg, hogy nem az állami vasúttársaságnak, hanem a magyar államnak kellene gondoskodnia róluk. Lapunk a MÁV-tól azt a tájékoztatást kapta, hogy már 2007 októberében kezdeményezték a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő jogelődjénél a vagyonkezelői jog átadását, de azt az állam elutasította. Pedig Vadna is kapott volna a rendkívüli alapból négymillió forintot a műtárgyak felújítására, ám azt értelemszerűen csak akkor használhatta volna fel, ha a szerkezetek a község tulajdonába kerülnek.
A zsilipügy a bürokrácia útvesztőiben elakadt, s immár nemcsak a felújításra szánt pénz úszott el, hanem a két Sajó-parti község is.
Példátlan hanyagság
Az állami bürokrácia és a fémtolvajok miatt öntött el az árvíz két borsodi falut
Két tönkretett zsilip miatt lepett el két Borsod megyei falut, Vadnát és Sajóivánkát az árvíz – értesült lapunk. A településeket a Sajótól ártér és magas töltés választja ugyan el, de az utóbbi gazdátlan zsilipjei a rozsda és a fémtolvajok miatt leereszthetetlenné váltak. Így nemcsak a Sajó idei harmadik árhulláma, hanem a környékbeli patakok vize is a falvakra ömlött, helyenként egy méter mély áradattal lepve el a házakat, utcákat. Vadna polgármestere már évek óta keresi a zsilipek tulajdonosát, de a MÁV-tól csak hosszas levelezés után tudta meg, hogy nem az állami vasúttársaságnak, hanem a magyar államnak kellene gondoskodnia róluk. Lapunk a MÁV-tól azt a tájékoztatást kapta, hogy már 2007 októberében kezdeményezték a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő jogelődjénél a vagyonkezelői jog átadását, de azt az állam elutasította. Pedig Vadna is kapott volna a rendkívüli alapból négymillió forintot a műtárgyak felújítására, ám azt értelemszerűen csak akkor használhatta volna fel, ha a szerkezetek a község tulajdonába kerülnek.
A zsilipügy a bürokrácia útvesztőiben elakadt, s immár nemcsak a felújításra szánt pénz úszott el, hanem a két Sajó-parti község is.
Gazdátlan zsilip okozta az árt
Árvíz/vihar. Vadna és Sajóivánka itta meg a levét a patthelyzetnek, az eredeti funkcióját nem tudja betölteni a szerkezet
A drámai esőzések és áradások miatt Vadna és a mellette lévő Sajóivánka is víz alá került vasárnap. Holott nagy valószínűséggel az egész megakadályozható lett volna, ha a Vadnától északra található zsilipek működnének. A falu már évekkel ezelőtt elnyert (volna) több mint négymillió forintot ennek felújítására, de mivel nem a település, hanem a magyar állam tulajdonát képezik a szerkezetek, a pénzt nem kapta meg. Előrelépés pedig azóta sem történt, a patthelyzettől a falvak lakosai szenvednek.
Az idei harmadik árhullám érte el Vadnát vasárnap. Az elmúlt napok drámai esőzései és árvize a kis, hatszázas lélekszámú Borsod megyei települést, majd a mellette fekvő Sajóivánkát sem kerülte el. A falvaktól északra folyó Sajón évente egy-két alkalommal menetrendszerű az árhullám, de mivel Vadna mellett magas töltés húzódik és nagy az ártér, elvben nem veszélyeztetné a két települést. A gond a töltésbe épített két zsilippel van.
A Sajótól egy vasúti töltéssel elválasztott települést egyáltalán el sem érhetné az árhullám. A töltésbe még a rendszerváltást követően nem sokkal építették a szerkezeteket. A cél az volt, hogy szabályozzák a Sajó és az ebbe folyó Bán-árok vizét. A zsilip felengedésével a kis patakocskát és a felgyülemlett belvizet a Sajó árterébe lehet vezetni, leengedésével pedig a megduzzadt Sajó a töltés mögött marad. A zsilipről azonban mindenki megfeledkezett. Sem a MÁV, sem az állam, sem a település nem kezelte. Az idő vasfoga és a fémtolvajok viszont annál inkább „kezelésbe vették”. Egy néhány évvel ezelőtti áradásnál vált nyilvánvalóvá, hogy megmozdíthatatlan, vagyis az eredeti funkcióját képtelen ellátni. A félig leeresztve álló szerkezeten keresztül ugyanis bármikor könnyedén áttör a Sajó megduzzadt vize.
Bencze Péter polgármester már ekkor támogatást kért a megyétől a zsilipek helyrehozására. A vis maior keretből öt évvel ezelőtt 4,3 millió forintot ki is utaltak volna. Ám ekkor derült ki, hogy a zsilipek nem a település tulajdonában vannak. Először azt hitték, a vasút a gazdájuk, és csak hosszas levelezés után vált nyilvánvalóvá, hogy a magyar állam. A polgármester ugyanis először a MÁV-val vette fel a kapcsolatot. Kérte, hogy a falu biztonsága érdekében legyenek szívesek helyrehozni a zsilipeket, vagy adják át nekik a tulajdonjogot. De, mint hosszas levélváltás után kiderült, az állami tulajdonú MÁV csak kezeli azokat. A vasúttársaság tegnap lapunk megkeresésére is azt közölte: „A MÁV Zrt. 2007. október 9-én kelt levelében kezdeményezte a tulajdonos Magyar Államnál – illetve az azt képviselő, akkor még létező Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál – a zsilipek vagyonkezelői jogának átadását, de a KVI elutasította kérelmünket.”
A KVI jogutódjától, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől lapzártánkig nem kaptunk érdemi választ arra, hogy mi az állam terve a zsilippel: miért nem újíttatja fel, vagy miért nem adja át jelképes összegért a településnek, hogy az a támogatásból rendbe hozathassa.
Miközben a polgármester a tulajdonos után kutatott, a természeti erők nem vártak. A megduzzadt Bán-árok és Bán-patak vize elöntötte a települést.
A zsilipen keresztül a Sajóból is jócskán kapott Vadna, a lakóházak egyharmada került víz alá. Azt még nem tudni, hogy a méteres víz mekkora károkat okozott bennük. Bencze Péter elmondta, csak a védekezés csaknem egymillió forintjába került eddig a településnek.
Keretes anyag: A Szeretethíd önkéntesei is segítenek
Ma kezdődő, kétnapos önkéntes Kárpát-medencei programot szervez a református egyház Szerethíd néven. Pál Sándor, a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány kuratóriumi elnöke a Szeretethidat bemutató sajtótájékoztatón bejelentette: össze kell kapcsolni a kétnapos programot az esőzések után kialakult, súlyos helyzettel. A szeretetszolgálat már kialakította cselekvési tervét, s gyorssegély formájában adományokat juttatott el az érintettekhez. „Azóta is folyamatos a segítség és a kapcsolattartás, szombaton pedig a Szeretethíd önkéntesei is az esőzések sújtotta települések felé veszik az irányt” – mondta. A Szeretethíd-program tevékenysége ezen túl kiterjed park- és temetőrendezésre, iskolai, óvodai udvarok rendbetétele, valamint szociális intézményeknek készítenek színes műsorokat. „A hitnek gyümölcsözőnek kell lennie, utat kell találnia másokhoz is” – adta meg a mottót Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, a program lelkészi fővédnöke, hozzátéve, ha megtelünk erővel, akkor ebből adnunk kell másoknak is.
(KD)
Árvíz/vihar. Vadna és Sajóivánka itta meg a levét a patthelyzetnek, az eredeti funkcióját nem tudja betölteni a szerkezet
A drámai esőzések és áradások miatt Vadna és a mellette lévő Sajóivánka is víz alá került vasárnap. Holott nagy valószínűséggel az egész megakadályozható lett volna, ha a Vadnától északra található zsilipek működnének. A falu már évekkel ezelőtt elnyert (volna) több mint négymillió forintot ennek felújítására, de mivel nem a település, hanem a magyar állam tulajdonát képezik a szerkezetek, a pénzt nem kapta meg. Előrelépés pedig azóta sem történt, a patthelyzettől a falvak lakosai szenvednek.
Az idei harmadik árhullám érte el Vadnát vasárnap. Az elmúlt napok drámai esőzései és árvize a kis, hatszázas lélekszámú Borsod megyei települést, majd a mellette fekvő Sajóivánkát sem kerülte el. A falvaktól északra folyó Sajón évente egy-két alkalommal menetrendszerű az árhullám, de mivel Vadna mellett magas töltés húzódik és nagy az ártér, elvben nem veszélyeztetné a két települést. A gond a töltésbe épített két zsilippel van.
A Sajótól egy vasúti töltéssel elválasztott települést egyáltalán el sem érhetné az árhullám. A töltésbe még a rendszerváltást követően nem sokkal építették a szerkezeteket. A cél az volt, hogy szabályozzák a Sajó és az ebbe folyó Bán-árok vizét. A zsilip felengedésével a kis patakocskát és a felgyülemlett belvizet a Sajó árterébe lehet vezetni, leengedésével pedig a megduzzadt Sajó a töltés mögött marad. A zsilipről azonban mindenki megfeledkezett. Sem a MÁV, sem az állam, sem a település nem kezelte. Az idő vasfoga és a fémtolvajok viszont annál inkább „kezelésbe vették”. Egy néhány évvel ezelőtti áradásnál vált nyilvánvalóvá, hogy megmozdíthatatlan, vagyis az eredeti funkcióját képtelen ellátni. A félig leeresztve álló szerkezeten keresztül ugyanis bármikor könnyedén áttör a Sajó megduzzadt vize.
Bencze Péter polgármester már ekkor támogatást kért a megyétől a zsilipek helyrehozására. A vis maior keretből öt évvel ezelőtt 4,3 millió forintot ki is utaltak volna. Ám ekkor derült ki, hogy a zsilipek nem a település tulajdonában vannak. Először azt hitték, a vasút a gazdájuk, és csak hosszas levelezés után vált nyilvánvalóvá, hogy a magyar állam. A polgármester ugyanis először a MÁV-val vette fel a kapcsolatot. Kérte, hogy a falu biztonsága érdekében legyenek szívesek helyrehozni a zsilipeket, vagy adják át nekik a tulajdonjogot. De, mint hosszas levélváltás után kiderült, az állami tulajdonú MÁV csak kezeli azokat. A vasúttársaság tegnap lapunk megkeresésére is azt közölte: „A MÁV Zrt. 2007. október 9-én kelt levelében kezdeményezte a tulajdonos Magyar Államnál – illetve az azt képviselő, akkor még létező Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál – a zsilipek vagyonkezelői jogának átadását, de a KVI elutasította kérelmünket.”
A KVI jogutódjától, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől lapzártánkig nem kaptunk érdemi választ arra, hogy mi az állam terve a zsilippel: miért nem újíttatja fel, vagy miért nem adja át jelképes összegért a településnek, hogy az a támogatásból rendbe hozathassa.
Miközben a polgármester a tulajdonos után kutatott, a természeti erők nem vártak. A megduzzadt Bán-árok és Bán-patak vize elöntötte a települést.
A zsilipen keresztül a Sajóból is jócskán kapott Vadna, a lakóházak egyharmada került víz alá. Azt még nem tudni, hogy a méteres víz mekkora károkat okozott bennük. Bencze Péter elmondta, csak a védekezés csaknem egymillió forintjába került eddig a településnek.
Keretes anyag: A Szeretethíd önkéntesei is segítenek
Ma kezdődő, kétnapos önkéntes Kárpát-medencei programot szervez a református egyház Szerethíd néven. Pál Sándor, a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány kuratóriumi elnöke a Szeretethidat bemutató sajtótájékoztatón bejelentette: össze kell kapcsolni a kétnapos programot az esőzések után kialakult, súlyos helyzettel. A szeretetszolgálat már kialakította cselekvési tervét, s gyorssegély formájában adományokat juttatott el az érintettekhez. „Azóta is folyamatos a segítség és a kapcsolattartás, szombaton pedig a Szeretethíd önkéntesei is az esőzések sújtotta települések felé veszik az irányt” – mondta. A Szeretethíd-program tevékenysége ezen túl kiterjed park- és temetőrendezésre, iskolai, óvodai udvarok rendbetétele, valamint szociális intézményeknek készítenek színes műsorokat. „A hitnek gyümölcsözőnek kell lennie, utat kell találnia másokhoz is” – adta meg a mottót Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, a program lelkészi fővédnöke, hozzátéve, ha megtelünk erővel, akkor ebből adnunk kell másoknak is.
(KD)
