Ez a második olyan ügy, amelyben a rendőr vádlott felettesére tesz terhelő vallomást. A rendőr azért vallott, mert súlyos börtönbüntetéssel és lefokozással fenyegetik, így nem tarthatja a hátát tovább a parancsnokának, akinek a bosszújától azonban továbbra is tart.

Hősnek tehát véletlenül sem szabad tekinteni a kisávóst, mert csupán szorongatott helyzetében mondott egyszer igazat, de jó volna, ha a példa ragadós volna. Netán - de ez már álom - a parancsnokai meg Gergényiékre vallanának, azok meg Fletóra és Petréteire.