A zsidók a „toleranciára” és a „megértésre” nevelés új módszereivel kísérleteznek. A jövő év őszén Tíz Csillag néven egy új múzeumhálózat nyitja meg kapuit Csehországban. Az intézménynek tíz város zsinagógájában, valamint rabbik egykori házaiban és zsidó iskolákban lesznek állandó kiállításai. A látogatók alapos ismereteket szerezhetnek majd arról, milyen nélkülözhetetlen volt a „zsidó közösségek” hozzájárulása az ország fejlődéséhez, és milyen aljas módon „irtották ki őket a nácik”.
Miután a múzeumba betérő látogatók megtekintik a kiállítást, egy kis könyvecskét nyomnak a kezükbe, és egy pecséttel igazolják a megjelenés tényét. Majd arra ösztökélik őket, hogy a kis könyvre gondosan vigyázzanak, és a többi kilenc zsinagógát felkeresve szerezzék meg mind a tíz pecsétet is. Hogy jutalmat is kapnak-e azok, akik a tíz holomúzeumot végiglátogatják, egyelőre nem lehet tudni. Miként azt sem, hogy mikor teszik kötelezővé a kis könyv beszerzését és a legközelebbi zsinagóga vagy holokauszt-kiállítás megtekintését (ahogy történt például Pápán - a szerk.).
A 10 zsinagóga mellett rabbik egykori lakóházai, illetve zsidó iskolák is helyet adnak majd a kiállítások egy részének. Az épületek felújítása már javában zajlik. A költségeket részben az Európai Unió fedezi, de a cseh kulturális minisztérium is komoly összegekkel támogatja a múzeumhálózat létrehozását. Jan Kindermann, az újabb holoagymosó program koordinátora arról beszélt, hogy szeretnének „életet lehelni a történelmi emlékekbe”. „Az általunk kiválasztott tíz zsinagóga mindegyike valaha a helyi zsidó közösségi élet központja volt. Azonban, nyilvánvalóan a holokauszt következtében, ezek a közösségek – a Plzenben található kivételével – nem léteznek többé. Ahol lehetőségünk volt rá, a zsinagógák mellett más helyszíneket is kiválasztottunk, elsősorban korábbi rabbik házait, zsidó iskolákat és hasonló helyeket ” - adott alaposabb betekintést a csehországi holopropagandisták legújabb terveibe Jan Kindermann.
A múzeumhálózat kijelölt létesítményei közül a Morvaország déli részén található Mikulov zsinagógája meglehetősen ismert a zsidóság körében, míg ezzel szemben például Ústek városának zsinagógáját, illetve a rabbi középkorban épült házát kevesen látogatják. Plzenben épült viszont Európa második legnagyobb zsinagógája (a legnagyobb jellemző módon nálunk van), a múzeum azonban nem ebben a hatalmas épületben kap majd helyet, hanem a közelben lévő kisebb és régebben épült zsinagógában.
Jan Kindermann „programvezető” meg van győződve arról, hogy a cseh társadalomban még mindig élénk érdeklődés mutatkozik a zsidó kultúra iránt. Igaz – vallja meg – a '90-es évek elején volt a nagy áttörés, napjainkban azonban valamelyest csökken a kíváncsiság. „A 90-es évek elején mindez újnak számított, mert a kommunizmus idején a zsidóságról nemigen lehetett beszélni. Én azonban úgy hiszem, a zsidó kultúra ösztönző erő, amely mindig is gazdagította a cseh társadalmat, és sok ember érdeklődik iránta” – fejtegette Kindermann.
Csehországban Plzen városában létezik csak „élő” zsidó vallásos közösség. (Ami nem zárja ki természetesen, hogy a prágai kormány is zsidó befolyás alatt álljon. Amit számos más tény mellett mi sem bizonyít jobban, mint hogy Csehország volt az egyetlen EU-tagállam, amely nemmel szavazott az ENSZ Közgyűlésén Palesztina nem tagállami megfigyelői státuszának biztosítására.) A prágai Pinkas zsinagóga falán 80 ezer olyan csehországi és morvaországi zsidó neve van felvésve, akik állítólag életüket vesztették a „haláltáborokban”. De hogy haláluk a nácik „tudatos népirtó politikájának” következménye lett volna, és mindegyikük a mitikus „gázkamrákban” fejezte volna be életét, arra nézve a hivatalos történettudomány nem képes egyértelmű bizonyítékokkal szolgálni.
Perge Ottó - Radio.cz nyomán
