– A liberális törvénytervezet botrányos, ami ráadásul a lengyel állam alkotmányában és más jogszabályaiban biztosított és meghatározott vallásszabadsággal ütközik, valamint a lengyel államnak az Apostoli Szentszékkel és a Lengyel Katolikus Püspöki Konferenciával kötött különböző, a kérdést érintő egyezményeit és megállapodásait sérti. Ilyenkor véget ér a liberálisok bőszen hirdetett szabadsága, és elpárolog a „szabad egyház a szabad államban” lózungja is – kezdte gondolatmenetét.

Mint mondta, mindennek megértéséhez tisztázni kell, mit hisz és így mit tanít a római katolicizmus a gyónás felől, mert ezzel kapcsolatban is, sajnos a képzetlen, vagy rosszul képzett katolikusok körében is rengeteg tévedés él.

– A Római Katolikus Egyház mint az Istentől kinyilatkoztatott és így megváltoztathatatlan és egyetemesen érvényes igazságot hirdeti, hogy természetfeletti indíttatású töredelem nélkül lehetetlen a természetfeletti életet kioltó – ilyen értelemben véve halálos – bűnök eltörlése, és így a földi-testi halál utáni üdvösség elérése. Ez a töredelem, ha tökéletes, vagyis elsődlegesen szeretetből tör fel az ember szívéből: mert vele a végtelenül jó és szeretetreméltó Istent közvetlenül, vagy közvetve (felebarátaimon keresztül) megbántotta. Az ilyen bánat önmagában eltörli a halálos bűnökért járó örök büntetést. Erre az ember természeténél fogva képtelen, ez az Isten külön ajándéka, mely feltámasztja a kioltott természetfeletti életét az illetőnek. Ez a ritkább eset, mert a Szentlélek kegyelmétől indíttatva is a legtöbb esetben csak a tökéletlen természetfeletti bánat ajándékát kapjuk meg, mikor elsődlegesen félelemből bánjuk azt, mit elkövettünk, mert érette általunk is jogosnak elismert örök büntetést érdemlünk. Az ilyen bánatot tökéletesíti a szentgyónás, így azt végezve ezek is megbocsáttatnak, és az értük járó örök büntetés eltöröltetik – fejtette ki.

– Ha csupán azért bánjuk bűneinket, mert értük ideigtartó kárt vagy szégyent vallottunk, akkor bánatunk csupán természetszerű, az ilyen bánattal végzett gyónás érvénytelen. Szóval az olyan hozzáállás, hogy „majd meggyónom” nem segít gyónással sem, a feloldozás érvénytelen lesz, mivel a gyóntatópapot is átverheti, de a mindentudó és mindenható Istent nem. Ezzel még tetézi is az ilyen ember a bűnét szentségtöréssel. Ha később az ilyen becsmérlő, és bánattalan hozzáállását őszintén megbánta az illető, kaphat alóla érvényes feloldozást – mutatott rá.

– A gyónás rendje áll először a lelkiismeretvizsgálatból (1.), melyet a Szentlélek segítségül hívásával kezdünk meg, amit követ a tökéletes bánat felindítása (2.), amit követ (3.) az erős fogadás. Az erős fogadásban megfogadjuk az Istennek, hogy (a) többé nem vétkezünk, (b) a bűnt és a bűnre vezető alkalmakat elkerüljük, (c) a jóban buzgólkodunk, (d) az első adandó alkalommal meggyónunk, és (e) a gyónásban kapott elégtételt pontosan elvégezzük. Mindezt követi a gyónás, ahol a lehetőleg úgynevezett „lelkitükörrel” végzett lelkiismeretvizsgálat során megismert összes tárgyilag súlyos bűnünket nemük, számuk és körülményeik szerint meggyónjuk. (A lelkitükör a bűnöket nemük és súlyuk szerint részletezi.) A feloldozás után pedig hálát adunk Isten nagy jóságáért, hogy bűneinket eltörölte, és feloldozott alóla az Egyház szolgálata által, majd pedig az örök büntetés helyett kapott időleges elégtételt becsülettel elvégezzük. A tárgyilag könnyű, így a természetfeletti életünket ki nem oltó bűneinket nem vagyunk kötelesek meggyóni, de meggyónhatjuk azokat is – bontotta ki részleteiben.

– Az Anyaszentegyház fegyelmi rendje szerint minden krisztushívő, mindkét nemből, amennyiben esze használatára eljutott, és meg tudja különböztetni egymástól a jót és a rosszat, köteles legalább évente egyszer gyónáshoz járulni. Ennek vélelmezett életkora a betöltött hatodik életév, ami nem jelenti azt, hogy korábban ne tudna elkövetni súlyos bűnt az ember tudva és akarva, vagyis az üdvösségre nézve halálosat. A szentgyónás így a hajótörés utáni mentőcsónak, mentődeszka, ami az örök kárhozattól megment, ha a természetfeletti bánat kegyelmét befogadjuk szívünkbe. Ettől akar milliókat megfosztani a humanizmus nevében inhumánus törvénytervezet – összegezte

Lantos János – Kuruc.info