Mint ismeretes, január óta megháromszorozódott a menekülttábor lakóinak száma egy uniós jogharmonizáció miatt, melynek értelmében a menekültstátuszért folyamodó határátlépők nem utasíthatók ki, s nem vehetők őrizetbe a legfeljebb 30 plusz 60 napos procedúra idejére.

Ennek eredményeként Debrecenben jelentősen megnőtt a "menekültek" által elkövetett bűncselekmények száma, a környéken élők nyugalma, biztonsága pedig veszélybe került. Rengeteg a lakossági panasz, az emberek félnek a csoportokban járkáló, mindenféle önkontrollt nélkülöző és alkalmazkodni képtelen bevándorlóktól.

Dr. Uzonyi Attila rendőrkapitány DMJV közgyűlésén április 25-én képviselői kérdésre elmondta: csupán egyetlen hét alatt 12 garázdaság, 1 súlyos testi sértés és 14 tulajdon elleni szabálysértési ügy miatt intézkedtek a rendőrök "menekültekkel" szemben. És ez csak a bejelentett ügyek száma, hiszen sokan nem fordulnak a rendőrséghez a mindennapos és egyre fokozódó kellemetlenségek miatt.

Egy Sámsoni úton dolgozó kereskedő hölgy arról számolt be, hogy a "menekültek" folyamatosan egész nap, 4-6 fős csoportokban mászkálnak. Szerinte inkább az arabokkal van a probléma, a négerekkel kevésbé. A hölgy kereskedőként tapasztalja, hogy jó néhányan az árut ingyen, fizetés nélkül szeretnék elvinni. Elmondása szerint a többség viszonylag normálisan vásárol. A kereskedő azt is hozzátette, hogy ha kerékpárral jön a munkahelyére, akkor a kerékpárúton a bevándorlók nem húzódnak félre, beszólogatnak, és utána fütyülnek. Ez a hölgy a vasúti átjárótól nem messzire dolgozik, elmondása szerint az „érdekesebb dolgok” a Sámsoni út lentebbi részén kezdődnek.

Egy Sámsoni úti kocsma vendége arról mesélt, hogy többen elpanaszolták neki a környéken lakó barátai és a bolttulajdonosok közül, hogy képtelenek elviselni a "menekültek" botrányos, részeges magatartását. A kocsmában is többször előfordult, hogy belekötöttek a honi vendégekbe, így számtalan esetben verekedéssé fajultak a dolgok. A férfi azt is közölte: a Sámsoni út vége felé több helyi tapasztalat birtokába is lehet jutni.

A Kékfény presszóval szemben lakó középkorú férfi elmondta: az éjszakai pihenés lehetetlen, óriási a hangzavar egész este, megy a részegeskedés, hangoskodás és a verekedés. Április 30-án az esti órákban 3 rendőrautó volt kint a "menekültekkel" kapcsolatos zavargások miatt. A bevándorlóknak köszönhetően a környéken megjelentek a prostituáltak is, mivel fizető kuncsaftokra találtak a tábor lakói között. Sötétedés után a "menekültek" 4-5-10 fős csoportokban közlekednek a belváros felé, ebben az időszakban már egyáltalán nem tanácsos a hölgyeknek egyedül közlekedni a Sámsonin – tette hozzá az úr.

Harsányi Zsuzsa boltvezető arról panaszkodott, hogy a "menekültek" körében erős higiéniai problémák vannak, és az emberek félnek az általuk terjesztett betegségektől is. A hölgy megerősítette, hogy 4-5-10 fős csoportokban járkálnak a bevándorlók. A boltban lopással kapcsolatos incidensek is előfordulnak, de a bevándorlók azt is számon kérik az eladókon, hogy miért nem beszélnek angolul. A vásárlók is panaszkodnak arra, hogy ingyenélők lepték el a környéket, az idősek pedig kifejezetten félnek tőlük. A boltvezető arról is beszámolt, hogy többször is próbáltak már szatyorral teli konzerveket eladni a boltban.

Papp Norina zöldségkereskedő szerint a "menekültek" zömében mosdatlanok, igénytelenek. Tele van velük a környék, akad köztük normális is, de a nagy részükre ügyelni kell a lopások miatt. Ha többen mennek be a zöldséges standok közé, akkor őt megpróbálják elcsalni, hogy lopni tudjanak. Ha rájuk szól, akkor roppant agresszívek tudnak lenni. Az árukészletükben tapasztalható hiányok is a "menekültek" által elkövetett lopásokra vezethetőek vissza. Előfordul, hogy trükkökkel próbálják átverni, például úgy, hogy nem forinttal fizetnek, számolás közben pedig megpróbálják összezavarni. Papp Norina úgy véli, hogy amíg rendőrt látnak a menekültek, addig csendben vannak és tovább sétálnak, de ez csak addig tart, míg a rendőr el nem megy. A rendőri jelenlét hatása ilyen formában tehát egyáltalán nem érezhető – húzta alá a zöldséges. A Tomi presszóban a múlt héten is volt a menekültek közt verekedés, ekkor azonban rendőri intézkedés is történt. A hölgy azt is elárulta, hogy munka után, esténként megy a buszhoz, folyamatos beszólásokat és kiabálásokat kénytelen elviselni, amik személyét érintik. Szerinte a menekültek elvárják a hozzájuk való alkalmazkodást. A zöldségkereskedő elmondta még: az egyik vásárlója arról tájékoztatta, hogy a közeli benzinkútnál (Mol) a lakosok már aláírásgyűjtésbe fogtak a menekültekkel kapcsolatos problémák miatt.

Karap Julianna kereskedő úgy látja, hogy amióta a nyírbátori táborból ide kerültek a menekültek, azóta csak ők járkálnak a kerékpárúton. A saját kapubejárójánál lévő autóját és annak környékét nem egy esetben telehányták szeméttel. A környékbeli gyerekeket a szülők nem engedik a boltba, utcára egyedül. A környéken lakók nem egy esetben kerülő úton mennek a buszhoz, hogy ne kelljen találkozniuk velük. Az üzlethelyiségével szemben lévő bérházban lakók éjszakánként képtelenek aludni az ordítozások miatt. Szintén ők látták, hogy este a szomszédos autókereskedés autóit kavicsokkal dobálták. Az autókereskedésben elmondták, hogy egy autójuk szélvédőjén volt oda ütődött kő vagy kavics okozhatta sérülés.

A kereskedő tapasztalatai szerint a bevándorlóknak egymással szemben is brutálisnak nevezhető leszámolási módszereik vannak, és emiatt a környéken élők jogosan félnek attól, hogy mi történik, ha egyszer a magyaroknak esnek neki ilyen brutálisan. A hölgy elmondta még: az atrocitások a táborban kezdődtek, majd a nyírbátori érkezőkkel kiegészülve az utcán folytatódtak a leszámolások. További gondot okoz, hogy a Sámsoni út táborhoz közel eső részein egyes kocsmák nem tartják be az este tíz órai zárást. A hölgy észrevétele szerint főleg az arabokkal van a probléma. Vásárlói napi szinten panaszkodnak a menekültekre, hiszen az alkalmazkodási szándék a nagy többségükön nem látszik. Aggódnak amiatt, hogy nem tudják, miféle szándékú emberek érkeznek a táborba, az általuk behozott betegségek miatt nagyon féltik a saját egészségüket.

Fülöp József esztergályos szerint birka népség ez, a kerékpárosokat csengetésre sem engedik el a kerékpárúton, így ők kénytelenek lehajtani az árokba. Az urat aggasztja a nők molesztálása is. A menekültek azonban a buszokon is fennakadásokat okoznak, mert nincs jegyük, és emiatt a munkavállalók késve érkeznek meg a munkahelyeikre. A Penny Market jól megél belőlük, mert megpakolt szatyrokkal jönnek-mennek, amivel nem lenne gond, ha alkalmazkodnának a magyar emberekhez és azok kultúrájához – fűzte hozzá Fülöp József.

A menekülttábor szomszédságában lakó család (középkorú férj és feleség) arról számolt be, hogy a telkek árai a környéken drasztikusan leértékelődtek. Ők el is költöznek innen, részben a menekülttábor miatt. A család elmondása alapján a rendőri jelenlétnek köszönhetően picit jobb a biztonságérzetük, de civil rendőrökre lenne szükségük, mert a menekültek csak addig nyugodtak, míg rendőrt látnak. Éjszaka kibírhatatlan a hangzavar, összeszemetelik a házuk előtti részt, naponta kell szemetet szedniük, de tapasztalataik szerint a bevándorlók az egész Sámsoni utat végig szemetelik. A Júlia telepen a házak udvarára kukucskálnak és az ottani kerítéseken belül lévő fák terméseit „szüretelik”. A család úgy véli, hogy környékük ezt az idegenmennyiséget már nem bírja el. Szeretnék, ha az internetkávézókat, boltokat és a menekültek által látogatott kocsmákat a táboron belül alakítanák ki, hogy ne jöjjenek ki hangoskodni és balhézni a táborlakók. Szerintük a nőknek nem tanácsos egyedül sötétedés után a Sámsoni úton sétálgatni.

Hajdú György kereskedő is úgy látja, hogy a problémák akkor kezdődtek, amikor a nyírbátori tábort felszámolták. Ő úgy látja: az éjszakai ordítozás és kiabálás miatt lehetetlen aludni, ha ketten jönnek, ugyanúgy ordítanak, mint ha csapatban lennének. Az unokái kerülővel, földutakon mennek iskolába, mert a menekültek folyamatosan beszólogatnak nekik, és emiatt félnek. A 17 és 18 éves lány unokái hiába tanulnak önvédelmet, a menekültek miatt mégis kerülőútra kényszerülnek. De a lakosság nagy része is kerülőútvonalakon közlekedik, mert fizikailag lehetetlen mellettük elmenni. További probléma, hogy az utcáról bemásznak az udvarra, onnan fel a fára, úgy lopják a termést. Az öntött vaskerítésük díszei már teljesen le vannak taposva. A házak területén lévő ugató kutyákat pedig riasztópisztollyal lövöldözik a bevándorlók. Baltákat is vesznek a bádogos boltban, amit nem ért a tulajdonos, hiszen miért is kell nekik a balta az itt tartózkodáshoz? Hajdú György úgy véli: az internetkávézókat este tíz órakor be kellene zárni, mert gyakran hajnal háromig is nyitva vannak. Az élelmiszerüzletet, internetkávézót szerinte is be kellene vinni a tábor területére.

A menekülttáborban dolgozó, neve elhallgatását kérő alkalmazott elmondta: az őröknek angolul kell tanulniuk, hogy kommunikálni tudjanak a menekültekkel. Jelenleg kb. 1000 fő tartózkodik a táborban, és naponta érkeznek új arcok. Szabadon járkálhatnak ki és be a tábor területére, nincsenek időponthoz kötve, de az általuk megrongált kerítésrészeken is ki-be mászkálnak. A dolgozó azt is elárulta, hogy a táboron belül is előfordulnak atrocitások a menekültek között.

A helyzet tehát több mint aggasztó. Ezt még maga Kósa Lajos polgármester is elismerte, aki a legutóbbi városi közgyűlésen azt mondta, hogy mindenben egyetért a Jobbikkal a menekültekkel kapcsolatos problémákat illetően. Kósa azt is kifejtette, hogy tisztában van azzal, hogy a menekültek sok esetben a terrorizmus jelentős bázisairól és a kábítószer-ügyletekről elhíresült észak-afrikai országokból érkeznek, gyakran okmányok nélkül. A polgármester szerint a megnövekedett tábori létszám egyszerre jelent nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági problémát is.

A menekültek által okozott problémákról a Jobbik sajtótájékoztató keretein belül is beszélt, és megoldási javaslatokat is kínált a város és az illetékes minisztérium számára. Kulcsár Gábor szerint abból kiindulva, hogy egyre több alkalommal kell a rendőröknek a bevándorlók által elkövetett garázdajellegű cselekmények miatt intézkedniük, fölmerül a kérdés: meddig kell még tűrnünk, hogy idegenek veszélyeztessék életünket, terrorizáljanak minket saját országunkban? A Jobbik helyi képviselője úgy véli, hogy a magyar társadalom számára sokkal hasznosabb lenne, ha a Menekülteket Befogadó Állomás olyan helyre költözne, amely távol esik a civilizáltan lakott területektől, a megüresedett épületekbe pedig hajléktalan honfitársainknak biztosítanának lakhatást.

Kulcsár Gergely szerint ideális megoldás az lehetne, ha elkerülne az országból a tábor a román-moldáv határ közelébe, de ennek az az akadálya, hogy Románia nem tartozik a schengeni övezethez. Feltétlenül szükségesek azonban jogszabályi változások, a törvények szigorítására van szükség – emelte ki Kulcsár Gergely, majd konkrét elképzeléseket is vázolt: az a "menekült", aki a legkisebb összeütközésbe kerül a törvénnyel, akár csak szabálysértést követ el, ne hagyhassa el a tábor területét. A befogadó állomás lakóinak túlzottan szabad mozgását is korlátozni kellene, este hétóra után ne tartózkodhassanak közterületeken. Azonnal szükség lenne a rendőri jelenlét növelésére, hogy a lakosokat megkíméljük a további atrocitásoktól – húzta alá Kulcsár Gergely a sajtótájékoztatón.

Jelen pillanatban úgy áll az ügy, hogy a városvezetés levelet intéz a Belügyminisztériumhoz a tábor létszámának csökkentése érdekében, és értesíti a minisztériumot a "menekültek" által elkövetett kimagasló számú bűncselekményekről. Debrecen pedig izgatottan várja a fejleményeket.

Az interjúkat készítette: Sándor Lajos, Herpergel Róbert.

(szebbjovo.hu nyomán)