"Az adott kérdés nincs kapcsolatban azzal, hogy Irán betartja-e az atomsorompó-egyezmény általános garanciáiról szóló szerződéssel kapcsolatban vállalt kötelezettségeit. Ebből a szempontból nem merül fel kifogás Iránnal szemben. Az összes 20 százalékos szintre dúsított urán a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzése alatt áll. A NAÜ nem jelentette, hogy azt az atomsorompó-egyezménnyel ellentétes célokra használnák fel. Ugyanakkor a 20 százalékosra dúsított urán visszalépést jelent az Átfogó Közös Cselekvési Tervben (JCPOA, az iráni atomalku hivatalos neve) rögzített kötelezettségekhez képest" - jelentette ki Zaharova.

A szóvivő rámutatott, hogy a fordói atomlétesítményben történő urándúsításra vonatkozó iráni döntés előzménye az Egyesült Államok által gyakorolt nyomás volt. "Az utóbbi években a nemzetközi közösség számára egyértelművé vált, hogy a hasonló visszalépések elsődleges oka az, hogy súlyosan megsérti a nemzetközi kötelezettségét az Egyesült Államok, amely az ENSZ Alapokmányának 25. cikke ellenére nem tartja be az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2231. határozatát, és szándékosan akadályozza, hogy azt más országok betartsák. Ismételten emlékeztetünk, hogy a fordói létesítmény átalakításának a JCPOA-ben szereplő terve stabil izotópok előállítására régóta amerikai szankció hatálya alatt van, ami elfogadhatatlan" - tette hozzá Marija Zaharova.

A szóvivő megjegyezte, hogy Moszkva üdvözli Irán rendszeres kijelentéseit arról, hogy kész visszatérni az atomalku megszabta együttműködéshez, ha tekintetbe veszik az érdekegyensúlyt. "Tény viszont, hogy most sok újabb erőfeszítésre és ráfordításra van szükség, hogy a fordói létesítményt ismét összhangba hozzák az atomalkuval."

Zaharova megismételte Oroszország álláspontját, amely szerint az atomalku körüli helyzet rendezése magában a megállapodásban rejlik, valamint annak valamennyi aláíró fél által történő következetes betartásában.

(MTI)