Vance a müncheni biztonságpolitikai konferencián beszélt arról pénteken, hogy szerinte Európa számára a sok kihívás között a tömeges migráció problémájának megoldása a legsürgetőbb. Beszédében említést tett a csütörtök délelőtti gázolásos támadásról, amelyet egy afgán bevándorló követett el Münchenben, és olyan "szörnyű történetnek" nevezte az esetet, amelyhez hasonlóról "már túlságosan is sokszor" hallottak Európából és sajnálatos módon az Egyesült Államokból is.

"Hányszor kell még ehhez hasonló borzasztó csapásokat elszenvednünk, mielőtt végre változtatunk, és közös civilizációnkat új irányba kezdjük terelni?" - tette fel a kérdést az amerikai alelnök.

Vance szerint az európai vezetőknek nem lenne szabad figyelmen kívül hagyniuk a választók akaratát azzal, hogy politikai "tűzfalakat" emelnek, és bizonyos pártokat igyekeznek kizárni a hatalomból. Kijelentette: egyetlen demokrácia sem fog fennmaradni úgy, hogy azt mondják választók millióinak, hogy a gondolataik, az aggályaik, az elképzeléseik, a segélykéréseik érvénytelenek és még megfontolásra sem érdemesek. "Nem szabad félnünk a néptől akkor sem, ha az a vezetésével ellentétes nézeteket fejez ki" - szögezte le.

J.D. Vance arról is beszélt, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága "visszaszorulóban van" Európában. Felhívta a figyelmet arra, hogy Washingtonban "új seriff" van, aki a véleménynyilvánítás szabadságának védelméért fog küzdeni.

Az alelnök kifejtette, hogy őt Oroszországnál, Kínánál vagy egyéb külső szereplőnél jobban aggasztják a "belső fenyegetések", az a tendencia, hogy Európa kezd meghátrálni egyes alapvető értékeivel kapcsolatban. Konkrét példaként említette Romániát, ahol az alkotmánybíróság megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét "egy hírszerző ügynökség gyenge gyanújára alapozva".

"Európai barátainak" címezve azt mondta, "ha a demokráciájukat romba tudja dönteni egy külföldi ország pár százezer dolláros internetes kampánya, akkor az a demokrácia eleve nem volt valami erős".

Boris Pistorius német védelmi miniszter azonnal reagált az amerikai elnök bírálatára az európai demokráciák állapotával kapcsolatban, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy Vance autoriter rezsimekkel vont párhuzamot a régió kapcsán.

A Vance által leírtak "nem az az Európa és nem az a demokrácia, amelyben én élek, és amelyben éppen választási kampányt folytatok" - mondta a német miniszter. Ebben a demokráciában minden vélemény hangot kaphat, az Alternatíva Németországnak (AfD) párthoz hasonló, "részben szélsőséges" pártok is úgy kampányolhatnak, mint bármely más párt - mondta. Felhívta a figyelmet, hogy Alice Weidel, az AfD kancellárjelöltje csütörtök este főműsoridőben jelent meg a német televízióban a többi jelölttel együtt.

Pistorius megjegyezte: "a demokrácia nem azt jelenti, hogy a hangos kisebbségnek automatikusan igaza is van".

"A demokráciának képesnek kell lennie megvédenie magát azoktól a szélsőségektől, akik el akarják pusztítani" - tette hozzá.

Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Vance beszédére reagálva azt mondta: az volt a benyomása, mintha az Egyesült Államok "vitát akarna provokálni" Európával.

"Mi nem akarunk vitát provokálni a barátainkkal" - szögezte le Kallas, megjegyezve, hogy a szövetségeseknek olyan nagyobb fenyegetésekre kellene fordítani a figyelmét, mint például az Ukrajna elleni orosz agresszió.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólalásában arról beszélt: szeretné lehetővé tenni, hogy az EU-tagállamok eltérhessenek a közösség szigorú államadóssági szabályaitól annak érdekében, hogy többet fordíthassanak a védelmi kiadásokra. Az uniós politikus szerint a szabályokon ugyanazt a logikát követve lehetne lazítani, mint amellyel a koronavírus-világjárvány idején feloldották a hitelfelvételi korlátozásokat.

"Úgy vélem, ismét egy újabb olyan válsághelyzetben vagyunk, amely hasonló hozzáállást igényel. Emiatt javasolni fogom, hogy aktiváljuk a védelmi beruházásokra vonatkozó mentesítő záradékot, és ez lehetővé teszi majd a tagállamoknak, hogy jelentősen növelhessék védelmi kiadásaikat" - mondta Ursula von der Leyen, hozzátéve, hogy mindez ellenőrzött és feltételekhez kötött módon fog történni.

Az unió tagállamainak a jelenlegi szabályok értelmében a GDP 3 százaléka alatt kell tartaniuk az államháztartási hiányt, illetve az államadósságuk nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát.

A bizottság elnöke szerint egy meggyengült Ukrajna nemcsak Európát, hanem az Egyesült Államokat is gyengítené. "A világ autoriter vezetői most azt figyelik, vajon büntetlenül le lehet-e rohanni egy szomszédos országot, megsértve a nemzetközileg elismert határokat" - mondta von der Leyen.

Annalena Baerbock német külügyminiszter aggályait fejezte ki a konferencián azzal kapcsolatban, hogy az új amerikai elnök visszavenné Oroszországot a világ vezető gazdaságait tömörítő G7-csoport soraiba.

A G7-csoporton belüli partnerekként többször is egyértelművé tettük az elmúlt három évben, hogy nem lehet normális együttműködést fenntartani ezzel az Oroszországgal, Vlagyimir Putyin elnök Oroszországával - jelentette ki. Hozzátette ugyanakkor, hogy ha mindenki a béke útjára lép, és ez az agresszív politika megváltozik, akkor természetesen egy sor területen újraindulhat az együttműködés.

Baerbock jelezte, örülne annak, ha a béke irányába mozdulnának el Trump és Putyin esetleges tárgyalásai után, de azt is hangsúlyozta, hogy az Oroszországra nehezedő erős nyomást "továbbra is fenn kell tartani".

(MTI)