A leépítések a Marco Rubio külügyminiszter által kidolgozott átszervezés részét képezik, aki szerint a minisztériuma fenntartása túl sok pénzbe kerül, nehezen irányítható és ideológiailag elkötelezett. Az elbocsátások kritikusai szerint ugyanakkor a Donald Trump által szorgalmazott karcsúsítás csökkenti a minisztériumi munka színvonalát, egyúttal aláássa a helyükön maradó tisztviselők morálját.

Demokrata politikusok és veterán diplomaták arra is figyelmeztettek, hogy Rubio terve – miszerint a minisztérium amerikai munkaerő-állományát mintegy 17 százalékkal csökkenti – munkaerőhiányhoz vezet a minisztériumban.

Ahogy az Egyesült Államok visszavonul, ellenségeink – mint például a Kínai Népköztársaság – bővítik a diplomáciai befolyásukat, ami csökkenti az amerikaiak biztonságát – olvasható a szenátus külügyi bizottságának demokrata tagjai által aláírt nyilatkozatban.

A Trump-adminisztráció tagjai és a republikánusok túlzónak érzik ezt az helyzetértékelést. Marco Rubio szerint a célja egy olyan minisztérium létrehozása, amely képes felvenni az információs korszak sebességét. Ahogy a minisztérium alkalmazottainak küldött belső tájékoztatóban fogalmazott: nem öncélú megszorításokról van szó, hanem értelmes „egyszerűsítésről.” A tárca azzal is érvel, hogy a külügyminisztérium költségvetése az elmúlt években „felduzzadt”: a 20 évvel ezelőtti körülbelül 10 milliárd dollárról mára 17,6 milliárd dollárra kúszott, igaz, ez az inflációval korrigálva mindössze 6 százalékos növekedést jelent.

Az átszervezés ellenzői pénteken a külügyminisztérium bejáratánál tartottak tüntetést.

A leépítések egyébként egyelőre csak a minisztérium amerikai székhelyű telephelyeit érintik, a külföldi képviseleteket érintetlenül hagyják.