A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint Joáv Galant nemrégiben leváltott védelmi miniszter ellen - tájékoztatott a hágai székhelyű bíróság csütörtökön. /Bővített hír./
 Fotó: Amir Cohen/Reuters |
A közlemény szerint az elfogatóparancsot emberiesség elleni és háborús bűncselekmények miatt adták ki, amelyeket az izraeli kormányfő és védelmi minisztere "legalább 2023. október 8. és 2024. május 20. között" követett el.
Kiemelték: alapos okkal feltételezhető, hogy Netanjahu és Galant társelkövetőként büntetőjogi felelősséggel tartozik a következő bűncselekményekért: éheztetés háborús bűne mint a hadviselés egyik módszere, valamint olyan emberiesség elleni bűncselekmények, mint gyilkosságok, üldözés és más embertelen cselekedetek. Alapos okkal feltételezhető, hogy az érintettek büntetőjogi felelősséget viselnek a polgári lakosság elleni támadás szándékos irányításával elkövetett háborús bűncselekményért is - írták. Megállapítható, hogy az állítólagos emberiesség elleni bűncselekmények a gázai polgári lakosság elleni széles körű és szisztematikus támadás részét képezték - tették hozzá.
Közölték továbbá: az ügyben eljáró kamara úgy ítélte meg, alapos okkal feltételezhető, hogy Benjámin Netanjahu és Joáv Galant szándékosan és tudatosan fosztotta meg a gázai polgári lakosságot a túlélésükhöz nélkülözhetetlen eszközöktől, beleértve az élelmiszert, a vizet, a gyógyszereket és az orvosi felszereléseket, valamint az üzemanyagot és az áramot, legalább 2023. október 8. és 2024. május 20. között.
Az érintettek nem segítették elő a segítségnyújtást minden rendelkezésükre álló eszközzel, sőt, szerepet játszottak a humanitárius segítségnyújtás akadályozásában, megsértve ezzel a nemzetközi humanitárius jogot. Akadályozták a humanitárius szervezetek azon képességét is, hogy élelmiszerrel és más alapvető árukkal lássák el a gázai rászoruló lakosságot. Az érintettek a vádak szerint a gázai polgári lakosságot politikai és nemzeti alapon vették célba. A szándékosan civilek ellen irányuló támadások háborús bűncselekménynek minősülnek - húzták alá.
Közölték továbbá: az elfogatóparancsok a tanúk védelme és a nyomozás lefolytatásának biztosítása érdekében titkosnak minősülnek. Az illetékes kamara azonban úgy döntött, hogy közzéteszi azokat, "mivel úgy tűnik", hogy az elfogatóparancsokban tárgyalthoz hasonló cselekmények továbbra is zajlanak. A kamara továbbá úgy véli, az áldozatok és családjaik érdeke, hogy tudomást szerezzenek az elfogatóparancsok létezéséről - írták.
Tájékoztattak arról is, hogy a határozat az ügyészség május 20-án benyújtott, elfogatóparancs kiadása iránti kérelmét követi, miután az eljáró kamara elutasította Izraelnek a kérelem megsemmisítése iránti beadványát. Az izraeli beadványra utalva megjegyezték: nem szükséges, hogy Izrael elfogadja a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, mivel a bíróság gyakorolhatja azt a palesztin területeket, Gázát és Ciszjordániát - beleértve Kelet-Jeruzsálemet is - érintő jogköre alapján. Ezenkívül az államok nem jogosultak a bíróság joghatóságának vitatására az elfogatóparancs kibocsátása előtt - tették hozzá.
"Izrael történetének legsúlyosabb jogi fejleménye"
Jichák Hercog izraeli elnök szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsa Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint Joáv Galant nemrégiben leváltott védelmi miniszter ellen háborús bűnök miatt "sötét nap az igazságszolgáltatás és az emberiség számára".
"Az ICC felháborító döntése rosszhiszeműen nevetség tárgyává változtatta az egyetemes igazságszolgáltatást. Megcsúfolja azoknak az áldozatait, akik az igazságért küzdenek – a szövetségesek nácik feletti győzelmétől napjainkig" - vélekedett Hercog közleményében.
Az izraeli államfő szerint a döntésben nem vették figyelembe a máig a Gázai övezetben fogva tartott 101 izraeli túszt és azt sem, hogy a Hamász "cinikusan emberi pajzsként használja saját népét", valamint hogy "Izraelt barbár módon megtámadták", ezért joga és kötelessége az önvédelem.
Hercog szerint azzal sem foglalkoztak, hogy "Izrael a nemzetközi humanitárius jog szerint működő demokratikus ország, amely mindent elkövet a civil lakosság humanitárius szükségleteinek kielégítésére".
Eliav Liblich professzor, a tel-avivi egyetem nemzetközi jogi szakértője szerint az elfogatóparancsok "Izrael történetének legsúlyosabb jogi fejleményei". "Közvetlenül azt jelentik, hogy a törvényszék tagállamai - 124 ország, az Egyesült Államok kivételével Izrael szinte összes szövetségese - kötelesek lesznek letartóztatni Netanjahut vagy Galantot, ha a területükre lépnek".
Liblich szerint az is lehet, hogy további titkos elfogatóparancsok vannak például az izraeli hadsereg magas rangú tisztjei ellen is, és ez hatással lesz a hadsereg általános megítélésére, a külföldi hadseregekkel való kapcsolataira is.
Ha úgy vélik, hogy jogos a bíróság elfogatóparancsa, akkor a külföldi államok habozhatnak, sőt akár teljesen elfordulhatnak az együttműködéstől az izraeli hadsereggel a jogtudósnak a Háárec című újság honlapján megjelent vélekedése szerint.
Frissítés: Netanjahu undorodik, mert természetesen antiszemitizmusról van szó
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök antiszemitának nevezte és visszautasította csütörtökön a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsát, amelyet ellene és Joáv Galant, a nemrégiben leváltott izraeli védelmi miniszter ellen adtak ki.
"A Nemzetközi Büntetőbíróság antiszemita döntése egy modern Dreyfus-perrel azonos - és ez is úgy fog véget érni, mint az" - utalt a kormányfő a tizenkilencedik századi Franciaországban lezajlott eljárásra.
"Izrael undorral utasítja vissza a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, ennek az elfogult és diszkriminatív politikai testületnek az ellene szóló abszurd és hamis tetteit és vádjait. Nincs igazságosabb Izrael Gázában, 2023. október 7. óta vívott háborújánál, amely azután tört ki, hogy a Hamász terrorszervezet gyilkos támadást indított, és végrehajtotta a zsidó nép ellen a holokauszt óta a legnagyobb mészárlást" - áll Netanjahu hivatalának közleményében.
"Olyan korrupt legfőbb ügyész hozta meg a döntést, aki a bőrét igyekszik menteni az ellene szóló súlyos szexuális zaklatási vádak miatt, és olyan elfogult bírák, akiket az Izrael elleni antiszemita gyűlölet hajt" - tették hozzá.
"Semmilyen Izrael-ellenes döntés nem akadályozza meg Izraelt abban, hogy megvédje állampolgárait" - tette hozzá a kormányfő hivatala.
"Benjámin Netanjahu miniszterelnök nem enged a nyomásnak, nem retten vissza, és nem hátrál meg mindaddig, amíg Izrael el nem éri a hadjárat elején kitűzött összes háborús célját" - zárult a kormányfői közlemény.
Az izraeli politikai paletta legtöbb pártja, a jobboldal, a centrum és a baloldal is felsorakozott a hágai döntéssel szemben.
"Elítélem a hágai bíróság döntését, Izrael védi magát a terrorszervezetekkel szemben, melyek megtámadták, gyilkolták és megerőszakolták polgárait. Ezek az elfogatóparancsok a terrorizmus megjutalmazását jelentik" - közölte a parlamenti ellenzék és az ellenzéki centrista Van Jövő párt vezetője, Jaír Lapid.
Jaír Golan, a szociáldemokrata ellenzéki Demokrata Párt elnöke szégyenteljesnek nevezte a hágai végzést. "Izraelnek joga volt és mindig is lesz megvédeni magát ellenségeinkkel szemben" - közölte a baloldali politikus.
2. frissítés: elfogatóparancs a Hamász főparancsnoka ellen is - ez tehát bizonyára antipalesztinizmus
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Mohammed Diab Ibrahim al-Maszri, a Hamász katonai szárnyának főparancsnoka ellen az izraeli és palesztin területeken 2023. október 7-től elkövetett, emberiesség elleni és háborús bűncselekmények vádjával - tájékoztatott a hágai székhelyű bíróság csütörtökön.
A palesztin vezető elfogása melletti indokok között gyilkosságok elrendelése, túszszedés, nemi erőszak és egyéb szexuális erőszakos cselekmények parancsba adása és elkövetése, kínzás és egyéb embertelen cselekmények elkövetése szerepel.
A határozat szerint Mohammed Diab Ibrahim al-Maszrit büntetőjogi felelősség terheli a 2023. október 7-én, Izrael ellen elkövetett terrortámadásért. Mindez magában foglalja az izraeli katonai és polgári objektumok elleni támadásokat, valamint az izraeli polgári személyek elleni erőszakos cselekményeket. Mohammed Diab Ibrahim al-Maszri az Ezzedin al-Kasszám Brigádok parancsnokaként rendelte el a bűncselekményeket, ezért az október 7-i művelet előtti, alatti és utáni tettei révén felelős e bűncselekmények elkövetéséért, illetve beosztottjainak bűnös magatartásáért - tették hozzá.
3. frissítés: az uniós főképviselő a Nemzetközi Büntetőbíróság határozatainak kötelező végrehajtására hívta fel a figyelmet
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által hozott határozatok végrehajtásának kötelező jellegére hívta figyelmet azt követően, hogy az ICC csütörtökön elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant nemrégiben leváltott védelmi miniszter, valamint Mohamed ed-Deif, a Hamász katonai szárnyának főparancsnoka ellen emberiesség elleni és háborús bűncselekmények miatt.
Josep Borrell az X közösségi oldalon közzétett üzenetében azt írta: tudomásul veszi a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság azon döntését, hogy elfogatóparancsot adott ki Izrael miniszterelnöke, a volt izraeli védelmi miniszter, valamint a Hamász egyik vezetője ellen.
A Nemzetközi Büntetőbíróság határozatainak végrehajtása kötelező a bíróság működését biztosító Római Statútum valamennyi részes államára nézve, a statútum valamennyi uniós tagállamot magában foglalja - fűzte hozzá Borrell.
Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos a közösségi oldalon megosztott üzenetében fontosnak nevezte felidézni az Európai Unió Tanácsának a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló következtetéseit, amelyek - mint emlékeztetett - többek között kimondják: "az uniós tanács felhívja az összes államot, hogy biztosítsák a bírósággal való teljes körű együttműködést, beleértve a még fennálló elfogatóparancsok azonnali végrehajtását".
Caspar Veldkamp holland külügyminiszter csütörtökön, a holland parlament költségvetési vitájában felszólalva kijelentette: Hollandia tiszteletben fogja tartani a Nemzetközi Büntetőbíróság határozatát, és letartóztatja az értintetteket, ha azok holland földre lépnek.
Hollandia nem bocsátkozik "nem alapvető fontosságú" kapcsolatokba sem Benjámin Netanjahuval, sem Joáv Galanttal, sem pedig Mohammed ed-Deiffel - jelentette ki. "Hollandia száz százalékban támogatja a Római Statútumot" - tette hozzá Veldkamp, akit a Dutch News című, angol nyelvű holland hírportál idézett.
Azzal kapcsolatban, hogy a holland külügyminiszter hamarosan a Közel-Keletre látogat, és Geert Wilders, a tavaly novemberi hollandiai parlamenti választásokon győzelmet aratott Szabadságpárt (PVV) vezetője is izraeli látogatást tervez, a holland parlament ellenzéki pártjai közölték, sem Veldkampnak, sem más minisztereknek nem szabad kezet fogniuk az izraeli miniszterelnökkel - tájékoztatott a hírportál.
(MTI nyomán)
