"Amikor a nemzetközi humanitárius jog ténylegesen sérül, Németországnak is lépnie kell" - szögezte le Friedrich Merz a WDR műsorszórónak adott interjújában. Hozzátette: "történelmi okokból" Németország képviseletében visszafogottabb a bírálatokban, mint néhány európai partnere.

A kancellár elmondta, hogy szoros kapcsolatban vannak Izraellel, a héten ő maga is egyeztetni fog Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel.

Mint mondta, "Berlinnek kiemelt érdeke az Izrael melletti kiállás, ahogyan Izraelnek is a legfontosabb partnere Európában Németország". "Szeretném, ha ez így is maradhatna. Azonban az izraeli kormánynak nem kellene semmi olyat tennie, amit már a legjobb barátai sem tudnak elfogadni" - fogalmazott.

Madridi sajtótájékoztatóján Johann Wadephul német külügyminiszter szintén aggodalmának adott hangot a Gázai övezetben élő civilek helyzete miatt, tűrhetetlennek nevezve a térségben kialakult humanitárius helyzetet, amelyet szerinte sürgősen kezelni kell.

"Ezért újra arra kértem Izraelt, tegye lehetővé, hogy további humanitárius segély juthasson be az övezetbe" - tette hozzá.

Merz az ukrajnai háborúra kitérve úgy vélte, Vlagyimir Putyin orosz elnök "gyengeségnek" tartja az egyeztetésekre vonatkozó ajánlatokat.

Emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavaly nyári moszkvai és kijevi látogatása sem tudta elhozni a békét. Miután Moszkvában még a Vatikán által tett ajánlat sem talált visszhangra, "fel kell készülni arra, hogy ez a háború hosszabb lesz, mint amilyenre számítunk" - tette hozzá.

A kancellár hangsúlyozta, Kijev nyugati szövetségesei az utóbbi hetekben újabb erőfeszítéseket tettek az Ukrajna és Oroszország közötti egyeztetések létrehozása tekintetében, és úgy vélte, senki nem mondhatja ezek után komolyan, hogy nem próbálkoztak meg minden diplomáciai eszközzel.

Kijelentette azt is: az európai szövetségesek továbbra is mindent megtesznek annak érdekében, hogy katonai támogatást nyújtsanak Ukrajnának, és azt mondta, hogy "többé nem lesz korlátozás" a fő nyugati szövetségesek, Németország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország által küldendő fegyverszállítmányokkal kapcsolatban.

"Ez azt jelenti, hogy Ukrajna immár megvédheti magát, például akár oroszországi katonai állások ellen intézett támadásokkal is. Ezt korábban, néhány kivételtől eltekintve, nem tehette meg" - jelentette ki a kancellár.

A svéd külügyminisztérium bekéreti Izrael stockholmi nagykövetét a Gázai övezetben élőknek nyújtott humanitárius segítség elmaradása miatt - jelentette be hétfőn a svéd miniszterelnök.

Ulf Kristersson a TT svéd hírügynökségnek azt mondta, az Európai Uniónak meg kellene fontolnia a szankciókat, és diplomáciai nyomást kellene gyakorolnia Izraelre annak érdekében, hogy beengedje a palesztinok lakta övezetbe a humanitárius szállítmányokat.

"Rendkívül világosak voltunk ebben a kérdésben, mi és sok más európai ország is" - szögezte le a kormányfő, aki úgy vélte, "nagyon is érthető okokból" fokozódik a nyomás.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) éppen hétfőn közölte, hogy a Gázai övezetben elfogyott az orvosi eszközök nagy része, hozzátéve, hogy az alapvető orvosságok - például a fájdalomcsillapító - csaknem fele szintén kifogyott.

Hanan Balkhy, a szervezet helyi részlegének vezetője azt mondta, a WHO segélyszállítmányokkal megrakott 51 teherautója várakozik a Gázai övezet határában, azonban egyelőre nem kapták meg a belépési engedélyt.

"El tudják képzelni, hogy rak helyre egy törött csontot a sebész fájdalomcsillapítás nélkül? És nincs elegendő mennyiségű infúzió, injekciós tű, kötszer sem" - figyelmeztetett Balkhy.

(MTI)