Az FN lehozott egy cikket a súlyosan cigányfertőzött Tarnabodról. (Infók ITT). A cikk hurráoptimista és láthatóan cigányfajvédői megrendelésre készült, így nem beszél a retkesek által elkövetett gyilkosságokról, munkakerülésről; ettől függetlenül a (hivatkozható) igazság itt-ott felsejlik benne.
“Tarnabod, a kamathegyen túl
Munkácsy Márton - Kántor Endre
Megnéztük, hol tart Tarnabod, a hajléktalanokat befogadó Heves megyei falu. Úgy tűnik, valami elindult vidéken, ám néhány uzsorázó még mindig rettegésben tarthat egy egész települést (Kuruc.info: azt természetesen nem írták meg, hogy cigányokról van szó. Az viszont, hogy egyértelműsítették, rettegésben tartják a falut, dícsérendő.). A befogadott hajléktalanok többsége köszöni jól van, és visszatért a társadalomba.
Betört ablakok, hiányos kerítés – a Tarnabodra érkező autóst rögtön egy ilyen ház fogadja, majd még egy. „Kihaltak belőlük és nincs aki rendbe tenné. De a Befogadó Falu-program keretében érkezők rendes házakat kapnak” – fogad bennünket Pető Zoltán, a Heves megyei falu polgármestere. Jelenleg is három ház áll üresen, hogy aztán olyan hajléktalan családok kapják meg, akik vállalják a tarnabodiak feltételeit.
A feltételek pedig nem túl szigorúak. Mindössze azt várják el az újonnan érkezőktől, hogy a kapott állatokat gondozzák, tartsák karban a kertet és a családfő a neki felkínált munkát fogadja el. A munka pedig nagy kincs az egyik leghátrányosabb kistérségben. A program négy évvel ezelőtti elindulásáig már a dolgozókat szállító busz sem jött el Tarnabodra. Volt aki épp emiatt nem tudott munkát vállalni a környező településeken sem.
Addig innen el nem megy
Ezt elégelte meg Pető Zoltán, aki – mielőtt Tarnabod első emberévé választották volna – tíz évet dolgozott Budapesten, mint a Kecskeméti utcai rendőrőrs járőre. „Eljött a falunkba Vecsey Miklós (korábban a szociális tárca hajléktalan ügyekkel foglalkozó miniszteri biztosa volt - a szerk.), hogy meglátogasson egy Pestről idekerült családot. Bejött az irodámba, hogy segítsek valamit azon a családon. Beszélgettünk, aztán oda jutottunk, hogy beálltam a hivatal ajtajába és azt mondtam neki, hogy addig innen el nem megy, amíg a Befogadó Falu-programot tető alá nem hozzuk” – nevet a testes polgármester.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a szociális tárca és a Hajléktalanokért Közalapítvány által létrehozott programot eredetileg száz, hátrányos helyzetű kistelepülés számára írták ki, ám eddig mindössze két falu, elsőként Tarnabod, majd Erk (Kuruc.info: ha valaki nem tudná, közbiztonságilag Erk is az egyik leghíredtebb település – igen, a cigányok miatt) kapcsolódott be. Tarnabodon közmeghallgatás és komoly kétségek előzték meg, jó-e, ha fedél nélküliek érkeznek az amúgy is szegény településre.
Aztán a kétkedőket is meggyőzte (Kuruc.info: azóta a kétkedők is belátták, mekkora baklövés volt ez az egész program – lásd EZT), hogy a program keretében lett új óvoda, konditerem és egy harminc főt foglalkoztató üzem, ahol elektronikai hulladékok válogatását végzik. „Összességében ötven új munkahely jött létre. Ez a program olyan helyre való, ahol jelen van a szegénység” – mondja a polgármester.
Teljes hiteldíj mutató
A szegénység pedig áthatja az ezerlelkes falut. „Jól itt csak az uzsorázásból lehet élni” – állítják a falusiak (Kuruc.info: ezek szerint a havi minimum 130, amit a cigánycsaládok kapnak – lásd EZT –, smafu? A fehérek "urasan" megélnek belőle – a cigány miért nem? Tán csak nem az ivás, füstölés, játékgép, pazarlás miatt?). A hitelszámítás kegyetlen. Volt aki húszezer forintot kapott kölcsönbe, hogy a következő héten négyszázezret kérjenek vissza tőle, majd a házával fizesse meg a tartozását. Tarnabodon négy-öt családról beszélnek, akiknél mindig van kölcsönadnivaló, nyolcvan családban viszont álmatlanul forgolódnak a kamatos kamatok miatt. (Kuruc.info: jellemzi a rendőrséget, az APEH-et, hogy nem mernek fellépni az uzsoráscigányok ellen.)
A polgármester szerint csak az maradhat a felszínen, aki el tudja hajtani a félelemkeltő „bankosokat”. Ezért azzal az ötlettel állt elő, hogy annak, aki kéri, az önkormányzat kezeli a pénzét és a – főként segélyből élők – hitelből vásárolnának a boltban. „Rossz adóst csinálok belőlük, hiszen azoknak az uzsorások sem adnak, akikről tudni lehet, a boltban is hitelből vásárolnak. Aztán a hónap végén az előre kialkudott és levásárolt összeget lehúzhatja a boltos a szociálismunkásnál lévő bankkártyáról” – vázolja fel a jövőt Pető Zoltán.
Mint kiderült, az uzsorások a frissen befogadott tizenöt hajléktalan családnál is bepróbálkoztak, egyelőre sikertelenül. Ugyan az önkormányzat és a szeretetszolgálat szeme rajtuk van, ám a polgármester úgy látja, elkényelmesednek azok, akikre nagyon vigyáznak. Az újonnan érkezők közül nem mindenki váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Bár a hajléktalanok mindegyike ajánlással jött, volt akit ugyanarra a buszra tettek vissza, amelyikkel érkezett.
Biztosítva van a visszaút
De akadt család, akiknek tíz hónap együttélés után mondták a tarnabodiak, hogy elég volt. A szülők ugyanis annyit ittak (Kuruc.info: szegíny romákok az adófizetők által pénzelt ivásba menekülnek a mérhetetlen rasszizmus elől, mint tudjuk…), hogy már a gyerekeket sem tudták ellátni rendesen. Többszöri figyelmeztetés után előbb a piciknek kerestek nevelőszülőket, csak ezután szóltak a házaspárnak, hogy költözzenek ki az ingyen hajlékból. A ház ugyanis a szeretetszolgálaté, a családok csak használhatják. A programba csak úgy kerülhet be valaki, ha a visszaútja is biztosítva van, ami persze legtöbbször egy fővárosi hajléktalanszállót jelent.
Eddig minden második érkező ragadt meg a faluban. A kezdeti segítség mellett rendszeresen eljár hozzájuk Bálint gazda (Bálint György), hogy a háztáji növénytermesztésről tartson nekik előadásokat és többüknél az eredeti elvárásokon is lazított a falu, elég ha egyvalaki dolgozik a családból és a kertet nem veri fel a gaz. (Kuruc.info: pofáraesés, na – erősen csökkenteni kellett a követelményeket. A cigányokat szép szóval senki se fogja munkára bírni. Már azt sem követelik meg, hogy állatokat tenyésszenek, növényeket termesszenek, mert bukta az egész.) Persze a programból önként is ki lehet lépni, de erre eddig még nemigen akadt példa.
Beilleszkedők
Tarnabod utcáit járva nem tapasztalni, hogy máshogy él az a család, amelyiknek a portáján ott díszeleg a programot hirdető tábla, mint a született bodiak. A helybeliek elmondása szerint a program „beette magát a hétköznapokba”. Az újonnan érkezettek is köszönnek, összejárnak a többi falusival. A polgármester szerint a legbiztosabb jele, hogy egyes családoknak sikerült a beilleszkedés, hogy voltak akik már ellene kampányoltak a legutóbbi választásokon. „Ha a híd alatt hagyom őket, jobban nyerek” – mosolyog.
Legutóbb tavaly decemberben költöztek új lakók. Az udvaron csirkék, kecskék, az ólban kacsák és görények. „A férjemmel korábban is állatokkal foglalkoztunk, értünk is hozzájuk. A kacsáink akkorák, hogy a falusiak folyton pulykának nézik őket” – fogad Molnár Istvánné. Ők Miskolcról jöttek és két gyerekkel kerültek bajba, túlvállalták magukat és nem tudták visszafizetni a kölcsönt. „Másokon segítettünk és amikor nekünk kellett volna, akkor magunkra hagytak” – panaszolja a fiatalasszony, aztán gyorsan elmondja, milyen hálás a házért, amelyben most laknak. ”Csak az a baj, hogy mi mindig inkább tanyára vágytunk. Most annyi a dolgunk, hogy alig járunk ki az utcára, a falusiak pedig már szóvá is tették” – mondja az asszony. (Kuruc.info: jellemző, hogy egy, a gyerekszámból ítélve, kivételesen nemcigány családot voltak képesek csak találni, mint pozitív példa.)
Bár az új családok érkezésével a gyerekek száma is megnőtt, (jelenleg 130 iskolás és 80 óvodás van a faluban) az iskola mégsem tud önállóan működni, ezért a felsősök szeptembertől másik faluba kényszerülnek. Igaz, egyelőre nincs iskola, amelyik befogadná a többségében romagyerekekből álló osztályokat (Kuruc.info: érthető, hogy nem kérnek az analfabéta, antiszociális purdékból. Ki akarná – különösen a legújabb bűncselekmények fényében?). Tarnabod ezért bővítene a programon, mert az új életre esélyt kapó hajléktalanok a falunak is esélyt adnak."
“Tarnabod, a kamathegyen túl
Munkácsy Márton - Kántor Endre
Megnéztük, hol tart Tarnabod, a hajléktalanokat befogadó Heves megyei falu. Úgy tűnik, valami elindult vidéken, ám néhány uzsorázó még mindig rettegésben tarthat egy egész települést (Kuruc.info: azt természetesen nem írták meg, hogy cigányokról van szó. Az viszont, hogy egyértelműsítették, rettegésben tartják a falut, dícsérendő.). A befogadott hajléktalanok többsége köszöni jól van, és visszatért a társadalomba.
Betört ablakok, hiányos kerítés – a Tarnabodra érkező autóst rögtön egy ilyen ház fogadja, majd még egy. „Kihaltak belőlük és nincs aki rendbe tenné. De a Befogadó Falu-program keretében érkezők rendes házakat kapnak” – fogad bennünket Pető Zoltán, a Heves megyei falu polgármestere. Jelenleg is három ház áll üresen, hogy aztán olyan hajléktalan családok kapják meg, akik vállalják a tarnabodiak feltételeit.
A feltételek pedig nem túl szigorúak. Mindössze azt várják el az újonnan érkezőktől, hogy a kapott állatokat gondozzák, tartsák karban a kertet és a családfő a neki felkínált munkát fogadja el. A munka pedig nagy kincs az egyik leghátrányosabb kistérségben. A program négy évvel ezelőtti elindulásáig már a dolgozókat szállító busz sem jött el Tarnabodra. Volt aki épp emiatt nem tudott munkát vállalni a környező településeken sem.
Addig innen el nem megy
Ezt elégelte meg Pető Zoltán, aki – mielőtt Tarnabod első emberévé választották volna – tíz évet dolgozott Budapesten, mint a Kecskeméti utcai rendőrőrs járőre. „Eljött a falunkba Vecsey Miklós (korábban a szociális tárca hajléktalan ügyekkel foglalkozó miniszteri biztosa volt - a szerk.), hogy meglátogasson egy Pestről idekerült családot. Bejött az irodámba, hogy segítsek valamit azon a családon. Beszélgettünk, aztán oda jutottunk, hogy beálltam a hivatal ajtajába és azt mondtam neki, hogy addig innen el nem megy, amíg a Befogadó Falu-programot tető alá nem hozzuk” – nevet a testes polgármester.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a szociális tárca és a Hajléktalanokért Közalapítvány által létrehozott programot eredetileg száz, hátrányos helyzetű kistelepülés számára írták ki, ám eddig mindössze két falu, elsőként Tarnabod, majd Erk (Kuruc.info: ha valaki nem tudná, közbiztonságilag Erk is az egyik leghíredtebb település – igen, a cigányok miatt) kapcsolódott be. Tarnabodon közmeghallgatás és komoly kétségek előzték meg, jó-e, ha fedél nélküliek érkeznek az amúgy is szegény településre.
Aztán a kétkedőket is meggyőzte (Kuruc.info: azóta a kétkedők is belátták, mekkora baklövés volt ez az egész program – lásd EZT), hogy a program keretében lett új óvoda, konditerem és egy harminc főt foglalkoztató üzem, ahol elektronikai hulladékok válogatását végzik. „Összességében ötven új munkahely jött létre. Ez a program olyan helyre való, ahol jelen van a szegénység” – mondja a polgármester.
Teljes hiteldíj mutató
A szegénység pedig áthatja az ezerlelkes falut. „Jól itt csak az uzsorázásból lehet élni” – állítják a falusiak (Kuruc.info: ezek szerint a havi minimum 130, amit a cigánycsaládok kapnak – lásd EZT –, smafu? A fehérek "urasan" megélnek belőle – a cigány miért nem? Tán csak nem az ivás, füstölés, játékgép, pazarlás miatt?). A hitelszámítás kegyetlen. Volt aki húszezer forintot kapott kölcsönbe, hogy a következő héten négyszázezret kérjenek vissza tőle, majd a házával fizesse meg a tartozását. Tarnabodon négy-öt családról beszélnek, akiknél mindig van kölcsönadnivaló, nyolcvan családban viszont álmatlanul forgolódnak a kamatos kamatok miatt. (Kuruc.info: jellemzi a rendőrséget, az APEH-et, hogy nem mernek fellépni az uzsoráscigányok ellen.)
A polgármester szerint csak az maradhat a felszínen, aki el tudja hajtani a félelemkeltő „bankosokat”. Ezért azzal az ötlettel állt elő, hogy annak, aki kéri, az önkormányzat kezeli a pénzét és a – főként segélyből élők – hitelből vásárolnának a boltban. „Rossz adóst csinálok belőlük, hiszen azoknak az uzsorások sem adnak, akikről tudni lehet, a boltban is hitelből vásárolnak. Aztán a hónap végén az előre kialkudott és levásárolt összeget lehúzhatja a boltos a szociálismunkásnál lévő bankkártyáról” – vázolja fel a jövőt Pető Zoltán.
Mint kiderült, az uzsorások a frissen befogadott tizenöt hajléktalan családnál is bepróbálkoztak, egyelőre sikertelenül. Ugyan az önkormányzat és a szeretetszolgálat szeme rajtuk van, ám a polgármester úgy látja, elkényelmesednek azok, akikre nagyon vigyáznak. Az újonnan érkezők közül nem mindenki váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Bár a hajléktalanok mindegyike ajánlással jött, volt akit ugyanarra a buszra tettek vissza, amelyikkel érkezett.
Biztosítva van a visszaút
De akadt család, akiknek tíz hónap együttélés után mondták a tarnabodiak, hogy elég volt. A szülők ugyanis annyit ittak (Kuruc.info: szegíny romákok az adófizetők által pénzelt ivásba menekülnek a mérhetetlen rasszizmus elől, mint tudjuk…), hogy már a gyerekeket sem tudták ellátni rendesen. Többszöri figyelmeztetés után előbb a piciknek kerestek nevelőszülőket, csak ezután szóltak a házaspárnak, hogy költözzenek ki az ingyen hajlékból. A ház ugyanis a szeretetszolgálaté, a családok csak használhatják. A programba csak úgy kerülhet be valaki, ha a visszaútja is biztosítva van, ami persze legtöbbször egy fővárosi hajléktalanszállót jelent.
Eddig minden második érkező ragadt meg a faluban. A kezdeti segítség mellett rendszeresen eljár hozzájuk Bálint gazda (Bálint György), hogy a háztáji növénytermesztésről tartson nekik előadásokat és többüknél az eredeti elvárásokon is lazított a falu, elég ha egyvalaki dolgozik a családból és a kertet nem veri fel a gaz. (Kuruc.info: pofáraesés, na – erősen csökkenteni kellett a követelményeket. A cigányokat szép szóval senki se fogja munkára bírni. Már azt sem követelik meg, hogy állatokat tenyésszenek, növényeket termesszenek, mert bukta az egész.) Persze a programból önként is ki lehet lépni, de erre eddig még nemigen akadt példa.
Beilleszkedők
Tarnabod utcáit járva nem tapasztalni, hogy máshogy él az a család, amelyiknek a portáján ott díszeleg a programot hirdető tábla, mint a született bodiak. A helybeliek elmondása szerint a program „beette magát a hétköznapokba”. Az újonnan érkezettek is köszönnek, összejárnak a többi falusival. A polgármester szerint a legbiztosabb jele, hogy egyes családoknak sikerült a beilleszkedés, hogy voltak akik már ellene kampányoltak a legutóbbi választásokon. „Ha a híd alatt hagyom őket, jobban nyerek” – mosolyog.
Legutóbb tavaly decemberben költöztek új lakók. Az udvaron csirkék, kecskék, az ólban kacsák és görények. „A férjemmel korábban is állatokkal foglalkoztunk, értünk is hozzájuk. A kacsáink akkorák, hogy a falusiak folyton pulykának nézik őket” – fogad Molnár Istvánné. Ők Miskolcról jöttek és két gyerekkel kerültek bajba, túlvállalták magukat és nem tudták visszafizetni a kölcsönt. „Másokon segítettünk és amikor nekünk kellett volna, akkor magunkra hagytak” – panaszolja a fiatalasszony, aztán gyorsan elmondja, milyen hálás a házért, amelyben most laknak. ”Csak az a baj, hogy mi mindig inkább tanyára vágytunk. Most annyi a dolgunk, hogy alig járunk ki az utcára, a falusiak pedig már szóvá is tették” – mondja az asszony. (Kuruc.info: jellemző, hogy egy, a gyerekszámból ítélve, kivételesen nemcigány családot voltak képesek csak találni, mint pozitív példa.)
Bár az új családok érkezésével a gyerekek száma is megnőtt, (jelenleg 130 iskolás és 80 óvodás van a faluban) az iskola mégsem tud önállóan működni, ezért a felsősök szeptembertől másik faluba kényszerülnek. Igaz, egyelőre nincs iskola, amelyik befogadná a többségében romagyerekekből álló osztályokat (Kuruc.info: érthető, hogy nem kérnek az analfabéta, antiszociális purdékból. Ki akarná – különösen a legújabb bűncselekmények fényében?). Tarnabod ezért bővítene a programon, mert az új életre esélyt kapó hajléktalanok a falunak is esélyt adnak."
Kuruc.info - Arppi S.
