Szakadék van az európai muszlim közösségek csendes többsége (kétharmad) és aktív kisebbsége között – olvasható a Migrációkutató Intézet elemzésében, amely megállapításait szerdán közölték az MTI-vel.
Az Integráció tesztje Brüsszelben című, irányultságát tekintve egyébként balliberális elemzésben a belgiumi, de főként a brüsszeli muszlimok integrációs tendenciáit vizsgálja egy januári felmérés eredményeire építve az intézet. Mint az uniós intézmények és a NATO székhelye, Brüsszel, stratégiai jelentőségű város, amelyben a jelenlegi becslések szerint a muszlimok 2030-ra várhatóan többségbe kerülnek – írták.
Az egyik legfőbb megállapítás szerint a muszlim csendes többség (kétharmad) szívesen látna olyan iszlámértelmezést, amely lehetővé tenné, hogy jobban beilleszkedjenek az európai társadalmakba, illetve egy, a társadalmi kérdésekről – beleértve az etikát és az értékeket – folytatott párbeszédet a más vallásúakkal.
Az előző csoporttal szemben van egy aktív kisebbség, amely szilárdan hisz a kulturális és társadalmi elkülönülésben és a konfrontációban, bár ennél nagyobb gondot jelent az e jelenséggel szemben tanúsított passzivitás a csendes többség részéről.
A többség-kisebbség ellentétet az is jól illusztrálja, hogy a muszlimok 91 százaléka határozottan elítéli a terrorcselekményeket, a fennmaradó 9 százalék viszont bizonytalan, vagy helyesli a támadásokat. (A 9 százalék azt tekintve magas arány, hogy ilyen esetben akkor is sietnek elítélni tömeggyilkosságokat, ha azokkal egyetértenek, már csak önmentegetés és az iszlám önmosdató elvei miatt is. A kapcsolódó anyagok között lehet arról olvasni, hogy mennyit hazudoznak így is a terrorhoz való viszonyukról. Ijesztő belegondolni abba, hogy európai szinten sok millió muszlimnak a tizede nem hajlandó elítélni szavakban sem a terrorizmust - a szerk.)
A válaszadók 52 százaléka véli úgy, hogy a terrorizmus legyőzése érdekében az iszlám átfogó reformjára lenne szükség, amely megszabadítaná a jelenleg uralkodó dogmatikus olvasatától, ám 29 százalék tagadja, hogy szükség lenne erre.
Az elemzés kísérletet tesz annak a mostanra Európa-szerte egyre inkább erősödő álláspontnak az igazolására is, miszerint az eddigi európai integrációs intézkedések elégtelennek és tévesnek bizonyultak, amennyiben inkább az önkéntes elkülönülés feltételeit teremtették meg a tényleges beilleszkedés helyett.
 
Kétharmados |
Ezért az újabb, hasonló civilizációs körből érkező, alacsony integrációs potenciállal rendelkező csoportok befogadására vonatkozó minden uniós és tagállami politikát sürgősen felül kell vizsgálni – áll az elemzésben.
(MTI - Migrációkutató Intézet)
Kapcsolódó:
