A tárcavezető a szerbiai közszolgálati televíziónak (RTS) nyilatkozva kiemelte, nem közölheti, mely harmadik félnek a bevonásával történtek a tárgyalások, mindaddig, amíg a megbeszélések le nem zárulnak. Fontosnak nevezte viszont, hogy a NIS folytatni tudja a munkáját.

A miniszter közölte: a NIS kérvényezte a működési engedélyének a meghosszabbítását az amerikai kormányzattól, hogy ne kelljen leállnia a termeléssel.

Handanovic emlékeztetett, hogy 43 napja nem érkezett kőolaj Horvátországon, illetve az Adria-kőolajvezetéken keresztül, ezt azonban az állampolgárok nem érezték meg, mert a kormány felkészült minden eshetőségre.

Az Egyesült Államok január 10-én jelentette be, hogy büntetőintézkedéseket vezet be a többségi orosz tulajdonban lévő szerb vállalat ellen. Szerbia 45 napot kapott arra, hogy eltávolítsa az orosz tőkét a NIS-ből - ezt azóta többször meghosszabbították -, de ez eddig nem történt meg.

A belgrádi értéktőzsde nem sokkal a határidő lejárta előtt közölte, hogy az orosz Gazpromnyefty a részesedéséből mintegy 5 százalékot átruházott a Gazpromra. Korábban a szerb nemzeti olajtársaság 50 százaléka volt az orosz Gazpromnyeftyé, 6,15 százaléka a Gazpromé, 29,87 százaléka pedig a szerb államé, a fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak. A változást követően a Gazpromnyefty részesedése 44,85 százalékra csökkent, míg a Gazpromé 11,30 százalékra nőtt. Szeptember 19-én a Gazprom ezt a 11,30 százalékot átruházta leányvállalatára, az Intelligence-re. Az amerikai szankciók október 9-én léptek életbe.

A szerb energiaügyi miniszter szombaton jelentette be, hogy az amerikai vezetés nem engedélyezte a NIS tevékenységének a folytatását, és az orosz tulajdon teljes kivonását követeli.

(MTI)