Amikor Győrffy-Bengyel Sándor közellátási miniszter elfoglalta hivatalát, kijelentette, hogy a legerősebb eszközöktől sem riad vissza a közszükségleti cikkek zavartalan forgalmának biztosítása érdekében. A kijelentést ugyan riadt idegességgel fogadták az árdrágítók, áruelrejtők és spekulánsok, mégis, magától a kijelentéstől nem jött elő a dugott áru és a zugforgalom tovább virágzott.

Végre lecsapott a vaskéz és hirtelen előjött 93 millió tojás. Az egész ország örült a tojáscsata gyors, katonás megnyerésének. Magánosok és közületek üdvözlik a minisztert, mert nagy és boldog bizalommal fordul most mindenki feléje, hiszen a mindennapi életünk hajnaltól estig tartó gondja most a háborús viszonyok közt a megélhetés.

Nincs itt baj, kibírta ez az ország a katasztrofális rossz termést, a súlyos vízkárokat is. De egynek nem szabad kitenni az ország dolgozóit: a galíciai szellemű uzsorának! Mindenki tudja, hogy bizonyos anyagok, áruk ma csak megszorítottan, vagy egyáltalán nem kerülhetnek forgalomba. Viszont, amit ez az ország termel, abból jutni kell mindenkinek. Fizetést, munkabért nem lehet nyakló nélkül emelni, mert a pillanatnyi több keresetet keserves inflációval fizetnénk meg. Ha tehát a fizetés, a kereset nem emelkedhet állandóan, akkor nem szabad tűrni, hogy itt tojást, vajat, talpat és az életfenntartáshoz feltétlenül szükséges dolgokat háromszoros, ötszörös áron áruljanak sötét kezek. Mert ilyenből a nemzet nagy dolgozó tömegeinek nem juthat, mert nem tudja megfizetni az emeletmagas zugárakat!

Vaskéz kell. Lelketlen kufároknak ne legyen ez az ország többé harácsoló terület. Statáriumot az áruelrejtőkre, árdrágítókra!

A Bárdossy kormány általános politikai irányához híven járt el és jár cl a közellátási miniszter, mikor belenyúlt a darázsfészekbe és letöri az aljas spekulációt.

Nagyon bízik az ország népe Győrffy-Bengyel Sándor közellátási miniszterben, aki a magyar katonatiszt hozzáférhetetlenségének magasságában hozta meg első intézkedését a tojás ügyben, miről viszont munkásruhába öltözötten szerzett adatokat.

A vaskéz erélyét kérjük és várjuk tovább is!

Súlyos testi sértés vétségével vádoltan állt egy cigánygyerek csütörtökön, a fiatalkorúak bírósága előtt. A vádirat szerint Pápához közel fekvő faluban a cigánygyerekek burgonyát akartak lopni a falusiak földjéről. Az egyik földműves tetten érte az apró tolvajokat és elzavarta őket a földek közül. Menekülni kezdtek a cigányrajkók. Eközben a legkisebbik cigányleány nekifutott egy fának, amelynek szúrós ága megsebezte a kislány arcát. Ezt látva, fivére feldühödött és téglával dobálni kezdte a jószágát féltő földművest. A tégla karján találta az idős férfit és eltörte a karját.

A magas szurtosképű cigánygyereket csütörtökön vonta felelősségre a győri törvényszék fiatalkorúak bírója. A vádlott előbb tagadta, majd dr. Zábrák Jenő tanácselnök meleg szavára megtört és bevallotta, hogy ő dobta meg a sértettet. A bíróság súlyos testi sértés vétségéért a fiatalkorút 15 napi fogházra ítélte jogerősen.

A győri utcák két ismerős cigánya, Lakatos Kálmán (Zsömle) és Lakatos Károly (Burik) megéheztek egy kis libahúsra, ami a mai világban nem is megvetendő valami. Lakatos Kálmán elemelte a 8 libát, átadta értékesítés végett barátjának Buriknak, aki csak azért vállalta a megbízatást, mert a két „fulladtat” hűséges szolgálata jutalmául megkapta.

Lakatos Kálmán nem jelent meg a szerdai törvényszéki tárgyaláson, egyedül a másféléves börtönbüntetését töltő Burik adta elő a libák történetét.

– Nem én loptam el – kezdte el vallomását –, csupán átvettem Zsömlétől. A két „fulladtat” megfőztem és megettem. A többit elvittem Szabó József (Füstös) lakására, letettem azokat a küszöbre, hogy azután mi lett velük, nem tudom.

Amikor a bíró ismerteti előtte a rendőrség előtt tett beismerő vallomását, előbújt Burikból a gyakorlott jogász és így felelt:

– Méltóságos Bíró Úr, tessék elnapolni a tárgyalást, állítsák elő és kérdezzék ki Zsömlét, ő majd megmondja az „igazságot”. A rendőrségen bántalmaztak, a detektív ki sem hallgatott.

Szabó József (Füstös) tagadta, miszerint megvette volna a 6 drb. libát, ő csak 8 pengő kölcsönt adott a „pillanatnyilag megszorult” Buriknak.

A bíróság végül valóban elnapolta tárgyalást, elrendelte Zsömle elővezetését, a rendőr és a detektív tanúkénti kihallgatását és tárgyalásra október 15-e délelőtt 9 óráját állapította meg.

Leszlauer Andor, Rákóczi utcai „fiatalúr” vén fejjel járta a középiskola utolsó előtti osztályát A tanulást nem nagyon ambicionálta, úgyszólván minden évet kétszer járt. Annál inkább értett hozzá, hogy kihasználja azt a kiszolgáltatott helyzetet, melyben fiatal keresztény cselédlányok vannak a zsidó családok szolgálatában.

A botrány az ügyészséghez intézett feljelentés alapján robbant ki és a 21 éves Leszlauer Andor most a győri büntető törvényszék elé került többrendbeli fajgyalázás miatt. A tárgyaláson a vádlott nem akart tudni semmiről, sőt a koronatanúként kihallgatott leány is visszavonta eddigi terhelő vallomását. A bíróságnak azonban egész sereg érdektelen tanú állott rendelkezésére. Rendőrségi közegek vallották, hogy a vádlott zsidó fiatalember – mostani állításával szemben – minden legkisebb kényszer nélkül tett beismerést, illetve a leány terhelő vallomást. A tanári kart is megidézték a mai törvényszéki tárgyalásra. Az igazgató és a tanárok egybehangzó előadása szerint a fegyelmi eljárás során a tanári szék elé idézésnél a fiú ugyan tagadott, de a leány részletesen vallott, elmondta, alighogy odakerült a zsidó családhoz, a „fiatalúr” máris kinyújtotta féléje mohó kezét. Persze a fegyelmi eljárásnak azonnali kicsapás lett az eredménye.

A perbeszédek elhangzása után a törvényszék meghozta az ítéletet. Bűnösnek mondta ki Leszlauer Andort 2 rendbeli fajgyalázás vétségében és egyrendbeli folytatólagosan elkövetett fajgyalázás vétségében, amiért az enyhítő szakasz alkalmazásával 5 hónapi fogházra ítélte.

(Kuruc.info)