Mátészalka, szeptember 30. MTI. A cseh katonaság Tiszaújlaknál pénteken délelőtt 10 órakor gépkocsin érkezett tisztek utasítására elhagyta állásait. Abbahagyták a lövészárkok építését. A határon kommunisták portyáztak, akik átkiabáltak, hogy rövidesen fehér kenyeret esznek Magyarországon. A kommunisták vörös zászlókat lebegtettek.

Miskolci jelentés szerint a csehek Rimaszombatban a magyarok egész sorát tartóztatták le, akiket túszként tartanak fogva.

Bécs, szept. 30. MTI A csehek miután ismeretessé vált a müncheni megbeszélések eredménye, több határszakaszon azonnal nagyarányú rombolásba kezdtek. A krumani papírgyárban elrendelték, hogy a német csapatok megérkezése előtt minden gépet szét kell rombolni. Budweissben a csehek letartóztatták és ismeretlen helyre vitték egy könyvnyomda valamennyi német tisztviselőjét és alkalmazottját.

Ismeretes, hogy a Sajtókamara létrehívása óta szigorú feltételekhez kötik azt, hogy valaki újságíró lehessen. Legalább középiskolai érettségi, büntetlen előélet, magyar állampolgárság, több nyelv teljes ismerete, árjaság és három esztendei, vizsgázásokkal teletűzdelt gyakornokoskodás kellenek ma ahhoz, hogy valaki hivatásos újságíró lehessen, tagja a Sajtókamara U. I. főosztályának és birtokosa a piros-fehér-zöld színű, fényképes újságíró igazolványnak, amelynek ma már a hatóságok előtt is nagy becsülete van.

A Sajtókamara most könyv alakban megjelentette azokat a tantárgyakat, amelyekből az újságírójelöltnek a nyelvtudáson és gyors- és gépíráson kívül vizsgáznia kell.

„Az újságíró és a nyomda” címmel jelent meg az egyik könyv, amely nemcsak az újságírót, hanem magát az olvasóközönséget is nagymértékben érdekli. Ezért némely érdekesebb részét alant ismertetjük.

Az újságírás és a nyomda szorosan összefügg, az előbbinek alkalmazkodnia kell az utóbbi adottságaihoz, az újságírónak mindig figyelembe kell vennie, hogy a nyomda időben és térben mennyire tudja szándékait és utasításait megvalósítani.

A nyomda részére leadott kéziratokban kiemeléseket kell bejelölni, „tipografálni” az anyagot. Ennek célja az, hogy a szerkesztő rávezesse az olvasót arra, hogy tulajdonképpen mi az, ami őt az újságban leginkább érdekli. Ez egyrészt szolgálat az olvasónak, akinek megkönnyíteni a dolgát, másrészt pedig a jó tipografálás színessé, tetszetőssé teszi az olvasó előtt külsőleg a lapot. A jó külső, ami a könnyű olvashatóságot is jelenti, emeli a lap népszerűségét, tehát anyagilag és erkölcsileg is rendkívül fontos a lapra.

Nem kevésbé fontos a már megírt anyag címzése. Szürke, esetlen címet soha ne adjunk. A jó cím sokszor megmenti a gyenge cikkeket, viszont - a rossz címmel agyon lehet ütni a jó cikkanyagot.

A lap tördelésében az éjszakai szerkesztő irányítja a tördelő nyomdászt, aki a gépen kiszedett sorhasábokat rakja egymás mellé és állítja össze így az oldalakat. Ez a tördelés.

A mettőrnek és éjszakai szerkesztőnek alkalmazkodni kell a kiadóhivatal utasításaihoz, illetve a kiadóhivatal által leadott hirdetési „tükörhöz”.

A szerkesztőség legalább egy tagjának pontosan ismernie kell a lapnál alkalmazott minden újságírói kéziratát, hogy a nyomdának leadott anyag mennyiségével minden percben tisztában legyen a szerkesztőség és a kiadóhivatal. Ez anyagi szempontból is igen jelentős, mert a lapból kimaradt szedés munkába, pénzbe és időbe kerül, ami felboríthatja a lap expediálását és anyagi megalapozottságát.

Hogy ez az anyagkiszámítás a nagy lapoknál milyen hajszálpontosan történik, arra jellemző, hogy óramű pontossággal történik a szedés és lapnyomás befejezése nap nap után.

Az újságírónak minden körülmények közt számolnia kell lapjának időbeni és térbeli adottságaival. A nyomdát - amikor megkezdődött a lap anyagának szedése, egyenletesen foglalkoztatni kell, annak egy pillanatig sem szabad állania.

Az újságíró nem érhet rá lapzárta felé beadni azt a cikket, amit korábban is megírhatott volna, hanem minden produktumát a leggyorsabban a szerkesztő elé kell juttatnia. Az utolsó fél és egy óra már csak a különlegesen érkezett és valóban késői anyag számára van fenntartva. Ami a cikkek hosszúságát illeti, a ma újságírása nem ismeri a hosszú cikkeket. A ma idegemberének nincs türelme a hosszú cikkek olvasására, ezt mutatja a tapasztalat. Színesen, de röviden megírt cikkeket szereti az olvasó. A jó újságíró ugyanazt a témát egyformán megírja színesen részletezve, vagy drámai rövidséggel, sőt nincs is olyan téma, amelyről nem lehetne egy hasábon még hatásosabb cikket írni, mint egy egész kolumnát. Az eredetileg is rövidre írt cikk egységes egész, a hosszúból rövidített pedig hiányos.

Röviden összefoglalva, ezek azok a rendkívül fontos tudnivalók, amelyek minden újságírójelöltnek „az újságíró és nyomda” viszonylatában tudnia kell és ha ezeket nem tartja be akár egyetlen alkalommal, akkor felfordul a lapkiadás, a nyomda percre beosztott munkarendje és a zavarok, láncolata követi egymást annál nagyobb mértékben, mennél nagyobb lapvállalatnál adja elő magát a visszás eset.

A győri rendőrség egyik agilis, derék detektívtagja nagyszabású zsidó csempészési ügyet leplezett le, amelynek kapcsán egy zsidó társaság Pozsonyból csempészte be rokonait és ezt úgy vitték véghez, hogy születési bizonyítványokat szereztek nem egyenes útón és azokat adták át illetéktelen egyéneknek, egyszóval zsidóknak. A születési bizonyítványokért esetenként 30-50 pengőt fizettek és a keresztény egyének részére kiállított születési bizonyítvány alapján hamis útlevelek gyártódtak és külföldi zsidók kerültek be az országba.

Az egyik derék detektívnek gyanús lett az egyik győri szállodában egy asszony: Schildkraut Mórné, születet Gestetner Gabriella, akinek férje zsidó kántor és jelenleg munkatáborban van. Az ortodox zsidótanító felesége gyanússá vált a detektívnek, aki igazoltatta, majd amikor holmijait átkutatta, akkor látta, hogy

idegen születési bizonyítványok vannak nála.

Bekísérte a rendőrségre, ahol azután meglepő dolgok derültek ki. A zsidóasszony vezetésével egy társaság működött, amely zsidócsempészéssel és iratokkal való ellátással foglalkozott, természetesen busás haszon ellenében.

Gestetner Gabriella, az élelmes zsidóasszony vagy tízezer pengőt szedett össze már a születési bizonyítványok kapcsán, nem kell azonban mondanunk, hogy neki csak csekély töredékébe kerül az egész gyanús vállalkozás. A nyomozás során figyelték szigeti, Híd utcai lakásukat is, ahol egy gyanús kinézésű zsidó egyén jelent meg. Igazoltatták, majd bekísérték a rendőrségre, ahol kiderítették, hogy hamis útlevéllel rendelkezik az állítólagos Libermann nevű zsidó,

aki Kiskunfélegyházáról, oda pedig Kassáról érkezett, állása azonban nincsen és ismeretlen céllal utazgat az országban.

Schildkraut Mórnét ezek után letartóztatták, valamint az álnevű hamis útleveles zsidót is. De a további nyomozás során újabb és újabb egyének kerültek bele a megvesztegetési, közokirat-hamisítási bűnpártolási ügyekbe.

A rendőrség ennek során letartóztatta még Techier Ica szociáldemokrata párttitkárnőt, megvesztegetés, csalás és közokirat-hamisítás miatt, Tóth Gyula városi ideiglenes kisegítőt megvesztegetés miatt, Varga László villanyszerelőt közokirat-hamisítás miatt, Kopfstein Richárd malomtulajdonost bűnpártolás miatt, öccsét: Kopfstein Imrét tiltott határátlépés miatt és Takács András Kálvária utcai lakos zsidó egyént közokirat-hamisítás gyanúja miatt.

Valamennyiüket átkísérték a győri ügyészség fogházába, a vizsgálatot pedig széles körben folytatják a megdöbbentő bűnügyben.