A faluban szörnyűséges méreteket ölt a gyűlölet, a rettegés – áll abban a jelentésben, amit Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány vezetője készített Olaszliszkáról. A falu cigánysorán tavaly gyermekei szeme láttára verték halálra Szögi Lajos tiszavasvári tanárt, nyilván ártatlanságból és hátrányos helyzetükből kifolyólag. A roma politikus, volt SZDSZ-es parlamenti képviselő helyzetértékelését erősen vitatja az MSZP-s Gellért Kis Gábor.
Továbbra sincs gyanúsítottja a cigánytelep házcserepeit, ablakait bezúzó kődobálásoknak – áll Horváth Aladár jelentésében. A roma politikus január 24-én és 25-én vizsgálódott a helyszínen, és arról számol be, hogy a telepiek őrjáratot szerveztek, az álmatlanságtól és a nélkülözéstől frusztráltak, kimerültek. A szülők többsége nappal alszik, éjszaka a gyerekek nyugalmát próbálja őrizni – állítja Horváth.
A roma politikus, volt SZDSZ-es parlamenti képviselő helyzetértékelését erősen vitatja az MSZP-s Gellért Kis Gábor, a parlament emberi jogi bizottságának volt elnöke. Neki a keresztgyereke lakik Olaszliszkán és így évente többször megfordul a faluban.
Az olaszliszkai ellenzék
Kétségtelen, hogy a cigány családok házai közül többet és többször megdobáltak, a támadások azonban nem személyek ellen irányultak – jelentette ki Gellért Kis.
Ezek a cselekedetek elítélendők, és elvárható a rendőrségtől, hogy minél előbb elfogja a tetteseket, de - hangsúlyozta a szocialista politikus - túlzás olyan látszatot kelteni, hogy a romákat szinte már fizikai létükben fenyegetik.
Horváth jelentése kitér arra is, hogy az olaszliszkai ellenzék szerint önző és harácsoló a helyi elit, szétosztják egymás között vagy elherdálják a falu vagyonát. A beszámoló példaként említi, hogy százezer forintért lebontották a zsinagógát, mert cigányok szerették volna megvenni, és ezen a frekventáltabb területen építkezni.
Gellért Kis szerint az „olaszliszkai ellenzék” egyetlen embert takar, történetesen azt a személyt, aki a polgármester ellenjelöltjeként indult a választáson. A zsinagóga elbontásával kapcsolatos felvetésekre válaszul emlékeztetett arra, hogy a hasznosítható építőanyagot ismeretlenek már korábban széthordták, tehát csak a romokat lehetett eltakarítani a telekről.
Kődobálás, gyújtogatás, lövések?
A lincselés utáni hetekben többször is tudósított a sajtó arról, hogy a faluban rettegésben élnek a cigányok. Hírek terjedtek el, hogy felgyújtottak egy házat a cigánysoron, de később kiderült, hogy egy lakatlan épületben kapott lángra egy heverő. Ugyanígy terjedt el az is, hogy belőttek ismertelenek a romák házaiba. Később pontosították a történetet, és már csak egy légpuskáról tudósítottak, de ennek lövedékét sem találták meg. A kődobálásokkal kapcsolatosan pedig megjelentek olyan vélemények is, hogy két, egymással ellenséges viszonyban lévő családot kell keresni a háttérben.
(Népszabadság - MNO nyomán)
