A Digitális Állampolgárságot személyazonosító lehetőségként is reklámozzák, de hiába írta már kezdettől fogva a fejlesztő IdomSoft a tájékoztatásában, hogy a DÁP-rendszereknél a regisztráció és az azonosítás tökéletesen működik, ez egy hazugság, hiszen ezek a folyamatok számos problémába ütköznek.

A DÁP használhatósága olyan, mint a kutya vacsorája, gyakran technikai okok miatt sem használható. Bár a rendőrség elfogadja az alkalmazásban lévő QR kódot igazoltatásnál, de a MÁV-nál nem használhatja jegyvásárlás esetén az utazó, pl. nyugdíjas kor igazolására. A piaci szereplőknél is hasonlóan kaotikus a helyzet: a Fővárosi Vízművek és az MVM már csatlakozott a rendszerhez, míg a többi szolgáltató nem.

Sok helyen olvasható a DÁP jövőjét illetően, hogy szolgáltatók, biztosítók, pénzintézetek esetében is várható a rendszerbe való integrálás. Itt a kulcsszavak általában a: TALÁN, VÁRHATÓ, ESETLEG, ELVILEG…

Túl a rendszer támadhatóságán és egyéb ellenérveken: ez a rendszer így ön szerint mennyire hiteles? A pedagógusok és a honvédelmi alkalmazottak idéntől való kényszerítésén kívül milyen egyéb területen teszik kötelezővé a digitális állampolgárságot vagy az Ügyfélkapu+ felhasználói fiókot?

Annak már örülök, hogy a legutóbbi írásbeli kérdésemre adott válaszban már érződik a problémák felismerése, és inkább hárítják a felelősséget: „A digitalizáció nem a kormány döntése miatt következik be, hanem a világban zajló folyamatokra történő reagálás. A digitális azonosító bevezetését az Európai Unió is rendeleti szinten kötelezi.” Azonban az EU csak lehetőség biztosítását írta elő a kormánynak, nem kellett volna pl. a pedagógusok és a honvédelmi alkalmazottak számára kötelezővé tenni, és még ki tudja, milyen egyéb területeken tervezi a kormány…

Miért erőltetik a társadalomra a kísérleti vakcinák után a kísérleti szoftvereket is? S ha már így tesznek, mikor fogja azt elfogadni pl. a MÁV?
Ezért folytatjuk tiltakozó aláírásgyűjtésünket a https://mihazank.hu/dap címen.

Tisztelettel:

Novák Előd
Mi Hazánk Mozgalom