A miniszterelnök stratégiai tanácsadó testületének tagja egykoron választás- és közvélemény-kutatóként dolgozott, mégsem tud túl nagy hitelt adni a közvélemény-kutatók felméréseinek.

– A legnagyobb tisztelettel adózva a kollégáimnak, már nem tudom a felméréseket olyan egyértelmű, a választói magatartást jelző indikátorként felfogni, mint mondjuk húsz évvel ezelőtt. Egyre kevesebb a személyes adatfelvétel, a felmérések inkább zajlanak telefonon vagy online, ezeknek a hibahatára lényegesen nagyobb. A Tisza elsősorban a virtuális világban erős, a Fidesznek továbbra is jelentős a társadalmi bázisa, a beágyazottsága és a támogatottsága is – fogalmazott Stumpf István.

Ennek ellenére elismeri, hogy egyes helyi közösségekben, társadalmi csoportokban erős elégedetlenség van, ennek egyik lenyomata a Tisza-szigetek megjelenése, ahol „a főleg a liberális értelmiség által megfogalmazott kritikákat fogadják nagy üdvrivalgással”. Szerinte viszont továbbra sincs közfelfogásként elfogadott értelmezés arról, miért lenne szükség kormányváltásra, és milyenre.

Egykori alkotmánybíróként kifejezetten zavar, hogy Fleck Zoltán, Vörös Imre és mások megint arról értekeznek, ellenzéki győzelem esetén feles többséggel is át lehet majd írni kétharmados törvényeket. Ez olyan jogi anarchiához vezetne, amilyet nem kívánhatunk az országnak – jegyezte meg.

Hangsúlyozta, hogy Magyarországon az elmúlt évek egyik legfontosabb vívmánya a biztonság és a stabilitás. Hangsúlyozta, hogy Európában Magyarország az egyetlen olyan állam, ahol kiemelt értéknek számít a politikai stabilitás, a rendszerváltoztatás óta minden kormány kitöltötte a mandátumát.

A Tisza Párt támogatottságáról is szót ejtett az egykori miniszter.

– Liberális barátainkkal folytatott beszélgetéseim során magam is érzékelem, egyesek kész tényként kezelik a kormányváltást – fogalmazott Stumpf István. A kormányzati tanácsadó szerint azonban továbbra sincs közfelfogásként elfogadott értelmezés arról, miért lenne szükség kormányváltásra, és milyenre.

– Csakhogy a kihívó továbbra is a kormányzóképesség felmutatásának teljes hiányával küzd, márpedig ahogy közeledik az igazság pillanata, a választó egyre inkább mérlegeli, mit veszíthet. Felteszi magának a kérdést: igent mondjon-e egy kétségkívül kaotikus időszakra, amelyben jön egy ismeretlen, mindenféle ígéreteket hangoztató, Brüsszelnek megfelelni akaró, celebmentalitású, szakértelmet csak a saját interpretációján keresztül bevonó politikus? – hangsúlyozta.

A volt alkotmánybíró szerint a „celebmentalitású” politikusok főleg a fiatalokat találják meg, akik amúgy is mindig lázadnak a mindenkori fennálló rendszer ellen.

Stumpf István szerint az elmúlt tizenöt év két részre osztható: hét bő és hét szűk esztendőre. Az első periódus sokkal inkább megfeleltethető volt a polgári kormányzás hagyatékának, garantálta az emberek biztonságát és a rendszer stabilitását, míg a második időszakot világválságok jellemezték: migrációs krízis, koronavírus-járvány, és több mint három éve háború a szomszédban.

– Az utóbbi időben az is problémát okozott, hogy elindult a polgári értékek eróziója. Az emberek elsősorban az érdemtelen gazdagodáson vannak felháborodva – fogalmazott a volt kancelláriaminiszter.

– A kormány a munkaalapú társadalom értékéről, a munkával szerzett jövedelem jelentőségéről beszél, ám nem mindenki mögött látják az ilyen jellegű gazdagodást megalapozó teljesítményt. Ez a viselkedéskultúrán is nyomot hagyott, egyeseknél megjelent az erőszakos, túlságosan magabiztos, másokat lenéző, nem kooperatív magatartás – tette hozzá.

(Index nyomán)