Az első tárgyalási napon az ügyész ismertette a vádat. Eszerint Tasnádi Péter elsőrendű vádlott 2010 májusában befektetési céllal tízmillió forintot adott át T. Gábornak, aki törtarany-kereskedelemmel foglalkozott. Szóbeli megállapodásuk szerint T. Gábor feladata az volt, hogy a pénzből aranyat vásároljon, majd azt haszonnal értékesítse. A haszonnal pedig naponta, kétnaponta számoljon el Tasnádi Péternek.

2010 júliusában a vállalkozó és T. Gábor között elszámolási vita kezdődött, mivel a sértett a rendszeres fizetéseket nem tudta teljesíteni. Ennek oka részben az aranyüzletben tapasztalható visszaesés volt, részben pedig az, hogy T. Gábor különböző összegeket adott tovább szintén törtarany-kereskedéssel foglalkozó embereknek, akik nem szállították le neki az aranyat és a pénzt sem adták vissza. A vád szerint a teljesítés elmaradásának az is az oka volt, hogy S. S. Ali is tartozott T. Gábornak 1 260 000 forinttal. 2010 augusztusában T. Gábor beszámolt Tasnádi Péternek a késedelmek okáról. A vállalkozó ekkor azt ajánlotta neki, hogy a befektetésre szánt összeget napi 50 ezer forintos összegekben törlessze.

Az ügyész szerint Tasnádi Péter felkereste S. S. Ali sértettet, és követelte, hogy fizesse meg a T. Gábor felé fennálló tartozását. A sértett a vádlott fenyegetései ellenére nem teljesítette a követelést. Tasnádi Péter a T. Gábornak adott pénz 50 ezer forintnál nagyobb összegben történő visszaszerzése miatt megkérte egyik üzleti partnerét, hogy aranyértékesítést felajánlva csalja T. Gábort egy V. kerületi irodahelyiségbe. A vádirat szerint Tasnádi Péter és Szmolár Tibor másodrendű vádlott az iroda belső helyiségében foglaltak helyet. A találkozón T. Gábor helyett testvére, T. Péter és V. Zsolt jelent meg, akinél 3,2 millió forint készpénz volt. Az ügyész azt mondta: a vállalkozó erőszakkal akarta megszerezni a pénzt tartalmazó táskát, amelynek elvételében Szmolár Tibor segédkezett neki. A maradék pénz visszaszerzése érdekében Tasnádi Péter megfenyegette T. Gábort.

A vád szerint a fenyegetéseket Tasnádi egészen 2010. szeptember 30-ig folytatta, mikor is őt és a másodrendű vádlottat is elfogták. Az ügyészség emiatt Tasnádi Pétert egy rendbeli önbíráskodás bűntettének kísérletével, egyrendbeli önbíráskodás bűntettével, valamint jelentős értékre elkövetett rablás bűntettével, míg Szmolár Tibort bűnsegédként, jelentős értékre elkövetett rablás bűntettével vádolja.

A másik vád tárgyává tett cselekmény szerint Tasnádi Péter és a harmadrendű vádlott Somogyi László 2010. január 27-én egy nyilvános árverésen jelentek meg, ahol a bedőlt lakáshitelek miatti árverés ellen tiltakozók és a sajtó képviselői is jelen voltak. A Magyar Hírlap egyik fotóriportere észrevette a vállalkozót és fényképeket készített róla. A vád szerint Tasnádi Péter ezt észlelte, számon kérte a fotóst és a ruhájánál és a karjánál fogva behúzta az árverési helyiségbe, hogy benntartsa. Itt Somogyi László csatlakozott a vállalkozóhoz és a terem ajtaja elé állt, megakadályozva, hogy a fotós távozzon. Ekkor Tasnádi Péter felszólította a fotóriportert, hogy adja át a fényképezőgép memóriakártyáját, aki ezt megtette. Az ügyészség a két férfit társtettesként elkövetett, személyi szabadság megsértésével vádolja.

A többszörösen büntetett előéletű Tasnádi Péter a tárgyaláson elmondta: azt tapasztalja, hogy neki nincs joga az előítélettől mentes tisztes igazságszolgáltatáshoz, emberi méltósághoz. Szerinte tizenkét éve „boszorkányüldözés” zajlik ellene, nincs semmije, családja, barátai ellene fordultak, élete ellehetetlenült, az újságok megrögzött bűnözőként, a magyar keresztapaként kezelik. Mint mondta: az elmúlt években a törvénysértés látszatát is elkerülte, de az alapos gyanúhoz már a neve is elég. A vállalkozó szerint iratellenes és „légből kapott” a vádirat. Az egyik vádponttal kapcsolatban azt mondta: felvette a kapcsolatot S. S. Alival, akit már korábbról ismert, és mint mondta, ő csak azt szerette volna, ha tisztázzák az ügyet. Szerinte nem ő fenyegette meg a szír férfit, hanem fordítva történt, S. S. Ali lőfegyverrel fordult ellene.

T. Gáborról azt mondta: azzal, hogy a férfi a pénzét másoknak is továbbadta, bűncselekményt, sikkasztást követett el. A tőkét ő nem kapta vissza, ezért követelte tőle a tízmillió forintot. A T. Gábor testvérével történt incidensről azt mondta: senki sem vitatta, hogy a sértetteknél lévő pénz az övé. A táskában lévő pénzt az asztalra helyezték, ahonnan ő a zsebébe tette. Szerinte erőszak nem történt, még hangos szóváltás sem. Mint mondta: ő nem rabolt, nem keltett félelmet, rettegést senkiben, kára pedig csak neki származott.

Az árverésen történtekről azt mondta: ő mindössze egy ismerősét kísérte oda, akinek ingatlanát el akarták árverezni. Szerinte a fotóst a tömeg tolta be a helyiségbe, és megkérdezte, hogy készített-e róla fotókat, valamint kivetette a memóriakártyát, hogy később megnézhessék, készültek-e képek. Mint mondta: a fotós magától adta oda a kártyát. Azt is megígérték neki, hogy visszajuttatják a kártyát, a fotós pedig szabadon távozott. A vállalkozó indítványozta az előzetes letartóztatásának megszüntetését, amit a bíróság elutasított. A tárgyaláson a másik két vádlottat is meghallgatták, mindketten tagadták a bűnösségüket. A per május 5-én folytatódik.

(MTI)

Tasnádi Pétert és társát 2010 októberében vették őrizetbe a BRFK kommandósai egy pesterzsébeti vendéglőben zsarolás és más bűncselekmények gyanújával. A nyomozás adatai szerint Tasnádi társával 2010 májusától több embertől követelt vagy tulajdonított el pénzt. Az érintetteket megfenyegették arra az esetre, ha nem fizetnének. Tasnádi Pétert önbíráskodás bűntettének kísérletével, valamint jelentős értékre elkövetett rablás bűntettével vádolják.

(HírTV)