Magyar és román paleontológusok példa nélküli koncentrációjú leletet találtak a Hátszegi-medence nyugati felében, a lelőhelyen négyzetméterenként több mint száz gerincesmaradványt fedeztek fel - közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) szerdán az MTI-vel.
Mint írták, a Valiora Dinosaur Research Group már több mint öt éve folytat kutatásokat a Hátszegi-medencében, ahol már számos dinoszaurusz-lelőhelyet fedeztek fel. Az itt tanulmányozott felső kréta szárazföldi rétegek a dinoszauruszok kihalását megelőző néhány millió éves időszakba engednek betekintést.
Az ásatások eredményeként a kutatók egy több ezer gerinces maradványt magában foglaló leletegyüttest azonosítottak, amely kétéltűek, teknősök, krokodilok, dinoszauruszok, repülő hüllők és emlősök maradványait is tartalmazza. A leletek számát tekintve a K2-es lelőhely a leggazdagabb, ahonnan több mint 800 gerinces maradvány került elő kevesebb mint öt négyzetméternyi területről. A lelőhely részletes vizsgálatának eredményeit a napokban tették közzé a PLOS One tudományos folyóiratban - olvasható a közleményben.
Körülbelül 72 millió évvel ezelőtt a mai Hátszegi-medence helyén szubtrópusi éghajlat uralkodott, amelynek hatására időszakos folyók szelték át a tájat. Ezek a vízfolyások a környező magaslatokról zúdultak a medence irányába, s a heves esőzések idején megáradva kiléptek medrükből. A mélyebben fekvő területek felé haladva magukkal sodorták a felszínen heverő tetemeket, s olykor az útjukba kerülő élőlényeket is - magyarázták a sajtóanyagban, hozzátéve, hogy a lelőhelyről nemcsak különálló csontok, hanem részleges dinoszaurusz-csontvázak is előkerültek.
Az egyik lelet egy Rhabdodontidae családba tartozó, mintegy két méter hosszú, többnyire két lábon járó növényevő csontváza. Ez a faj a Hátszegi-medence egyik leggyakoribb dinoszaurusza lehetett. A másik csontváz egy Titanosauria csoportba tartozó sauropoda kivételesen jó állapotban megmaradt maradványa - írták a szakemberek.
Hozzátették, hogy a publikációban ismertetett leletegyüttes, valamint a Hátszegi-medencében zajló további ásatások során előkerülő anyag vizsgálata várhatóan még pontosabb képet ad majd azokról az evolúciós és ökológiai folyamatokról, amelyek formálták a késő kréta korban élt (kelet-)európai dinoszauruszfaunák összetételét.
A kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, a román Kutatási, Fejlesztési és Digitalizációs Minisztérium és a Bukaresti Tudományegyetem támogatta.
