Nagyon durva a következő cikk, kötelező jelleggel ajánljuk.
"Mercivel jönnek a segélyért: Átány önvédelemre próbál berendezkedni
Huszonöt év alatt pontosan 118 portát hordtak szét Átányban.
Hat évvel ezelőtt modellprogramot alkottak a Heves megyei Átányban a közbiztonság növelése érdekében. Most a helyieknek úgy tűnik: tovább kell lépni – írja a Heves Megyei Hírlap.
A Van-e kiút? című közrendvédelmi, közbiztonsági faluprogramot 2002-ben alkották meg. A projektet több település is átvette, legalábbis egyes elemeit. Átányban éppen egy fél évtizedig működött a „szűrő", amely az együttélés normáit volt hivatott biztosítani azok számára, akiknek ez nem természetes életformájuk. Azután 2006 decemberében Gönczi Mihály polgármester már egyenesen azt fejtegette: olyan társadalmi feszültségek érlelődtek, amelyek komoly konfliktust eredményezhetnek a kisebbségi és a többségi társadalom tagjai között. Mostanra az idő túlhaladott a Van-e kiút? elnevezésű programon, a feszültségek „beértek”.
2002 óta a bűnelkövetői csoportok új módszereket dolgoztak ki, a bűnüldözőknek pedig új kihívásokkal kell szembenézniük. Mindezt kísérte egy olyan jogalkotási folyamat, amely nem a bűnelkövetés visszaszorítását segítette.
A faluvezető máris sorolja: a közmunkának vagy a pénzbüntetésnek nincs valódi visszatartó ereje. Ezen egyebek mellett az is értendő, hogy a 14 év alatti gyermek büntetőjogi szempontból felelősségre nem vonható, ugyanakkor a jelenlegi szabályozás szerint a szülő nem felel a csemetéje tetteiért. Utóbbiak esetében legfeljebb a gyermekvédelmi szolgálat „vethető" be (a településen harminc család nyolcvan gyermeke áll gyermekvédelem alatt). Ám addig, amíg a szülő nem felel a gyermekéért, ennek sincs komolyabb visszatartó ereje. Megjelentek a mozgó bűnözői csoportok, akik hajnalonta tarolnak: kerítést, házat, villanyoszlopot, vezetéket, hagymát, hidat, vagyis mindent ellopnak, ami az útjukba kerül.
Mercivel jönnek a segélyért
– Mindez egy nagyon hosszú folyamat eredménye – folytatja a polgármester. – A munka, a tudás, az erkölcs tulajdonképpen teljes mértékben leértékelődött. Mert mit tudtunk mi mondani a becsülettel egy teljes életet végigdolgozó embernek, amikor azt látja, hogy Mercédesszel jönnek a segélyért, miközben másnak a vagyona sincs biztonságban?
A település első embere úgy látja, hogy amíg az önkormányzat kezében voltak jogosítványok, addig ők tényleg küzdöttek is a falupusztító személyek ellen. Ám mára általánossá vált, hogy a szociális segélyt alanyi jogon adja az állam, az önkormányzat, mint szűrő, kiesett ebből a rendszerből. Márpedig azt leginkább helyben lehetne eldönteni, hogy valójában ki is az, aki életmódjával, közösségellenes magatartásával, lustaságával nem lenne jogosult erre.
– Nagyon sok lakost kimondottan sért, hogy egyes családok hajnalig randalíroznak, hangoskodnak az utcán, miközben arra sincs lehetőségünk, hogy rájuk szóljunk, hiszen egyből rasszizmust kiáltanak. Pedig azt tudni kell: itt igazából nem a cigányokkal van a gond, hanem azokkal, akik képtelenek betartani a közösségi normákat. Ez pedig semmiképpen sem hovatartozás kérdése – jelenti ki Gönczi Mihály, aki szerint olyan új jelenségekkel is szembe kell nézni, amelyek kezelése már nem helyi, nem önkormányzati feladat. Így például tisztázni kellene azt is, hogy a gyermekvállalás a felnőttek joga, de egyben kötelességük is az utód ellátása. Mint ahogy azt is, hogy a nevelés elsődlegesen szülői feladat, s csak utána jöhet az iskola.
Életvitelszerűen pusztításra berendezkedve
Arra a kérdésünkre, vajon a rendőrség, a polgárőrség hogyan segítheti a település biztonságát, a polgármester azt feleli: – Folyamatos a tárgyalás a rendőrséggel, a polgárőrök éjjel-nappal dolgoznak. Ám itt most már nem arról van szó, hogy egy-két bűncselekményt kell megakadályozni, hanem arról, hogy bizonyos csoportok életvitelszerű pusztításra vannak berendezkedve. A biztonságérzet romlása elindított a társadalomban egy radikalizálódási folyamatot, amikor azt kérdezik: ha a bűnözőt kirendelt ügyvéd védi, akkor vajon a tisztességgel élőket is óvja majd valaki?
"Mercivel jönnek a segélyért: Átány önvédelemre próbál berendezkedni
Huszonöt év alatt pontosan 118 portát hordtak szét Átányban.
Hat évvel ezelőtt modellprogramot alkottak a Heves megyei Átányban a közbiztonság növelése érdekében. Most a helyieknek úgy tűnik: tovább kell lépni – írja a Heves Megyei Hírlap.
A Van-e kiút? című közrendvédelmi, közbiztonsági faluprogramot 2002-ben alkották meg. A projektet több település is átvette, legalábbis egyes elemeit. Átányban éppen egy fél évtizedig működött a „szűrő", amely az együttélés normáit volt hivatott biztosítani azok számára, akiknek ez nem természetes életformájuk. Azután 2006 decemberében Gönczi Mihály polgármester már egyenesen azt fejtegette: olyan társadalmi feszültségek érlelődtek, amelyek komoly konfliktust eredményezhetnek a kisebbségi és a többségi társadalom tagjai között. Mostanra az idő túlhaladott a Van-e kiút? elnevezésű programon, a feszültségek „beértek”.
2002 óta a bűnelkövetői csoportok új módszereket dolgoztak ki, a bűnüldözőknek pedig új kihívásokkal kell szembenézniük. Mindezt kísérte egy olyan jogalkotási folyamat, amely nem a bűnelkövetés visszaszorítását segítette.
A faluvezető máris sorolja: a közmunkának vagy a pénzbüntetésnek nincs valódi visszatartó ereje. Ezen egyebek mellett az is értendő, hogy a 14 év alatti gyermek büntetőjogi szempontból felelősségre nem vonható, ugyanakkor a jelenlegi szabályozás szerint a szülő nem felel a csemetéje tetteiért. Utóbbiak esetében legfeljebb a gyermekvédelmi szolgálat „vethető" be (a településen harminc család nyolcvan gyermeke áll gyermekvédelem alatt). Ám addig, amíg a szülő nem felel a gyermekéért, ennek sincs komolyabb visszatartó ereje. Megjelentek a mozgó bűnözői csoportok, akik hajnalonta tarolnak: kerítést, házat, villanyoszlopot, vezetéket, hagymát, hidat, vagyis mindent ellopnak, ami az útjukba kerül.
Mercivel jönnek a segélyért
– Mindez egy nagyon hosszú folyamat eredménye – folytatja a polgármester. – A munka, a tudás, az erkölcs tulajdonképpen teljes mértékben leértékelődött. Mert mit tudtunk mi mondani a becsülettel egy teljes életet végigdolgozó embernek, amikor azt látja, hogy Mercédesszel jönnek a segélyért, miközben másnak a vagyona sincs biztonságban?
A település első embere úgy látja, hogy amíg az önkormányzat kezében voltak jogosítványok, addig ők tényleg küzdöttek is a falupusztító személyek ellen. Ám mára általánossá vált, hogy a szociális segélyt alanyi jogon adja az állam, az önkormányzat, mint szűrő, kiesett ebből a rendszerből. Márpedig azt leginkább helyben lehetne eldönteni, hogy valójában ki is az, aki életmódjával, közösségellenes magatartásával, lustaságával nem lenne jogosult erre.
– Nagyon sok lakost kimondottan sért, hogy egyes családok hajnalig randalíroznak, hangoskodnak az utcán, miközben arra sincs lehetőségünk, hogy rájuk szóljunk, hiszen egyből rasszizmust kiáltanak. Pedig azt tudni kell: itt igazából nem a cigányokkal van a gond, hanem azokkal, akik képtelenek betartani a közösségi normákat. Ez pedig semmiképpen sem hovatartozás kérdése – jelenti ki Gönczi Mihály, aki szerint olyan új jelenségekkel is szembe kell nézni, amelyek kezelése már nem helyi, nem önkormányzati feladat. Így például tisztázni kellene azt is, hogy a gyermekvállalás a felnőttek joga, de egyben kötelességük is az utód ellátása. Mint ahogy azt is, hogy a nevelés elsődlegesen szülői feladat, s csak utána jöhet az iskola.
Életvitelszerűen pusztításra berendezkedve
Arra a kérdésünkre, vajon a rendőrség, a polgárőrség hogyan segítheti a település biztonságát, a polgármester azt feleli: – Folyamatos a tárgyalás a rendőrséggel, a polgárőrök éjjel-nappal dolgoznak. Ám itt most már nem arról van szó, hogy egy-két bűncselekményt kell megakadályozni, hanem arról, hogy bizonyos csoportok életvitelszerű pusztításra vannak berendezkedve. A biztonságérzet romlása elindított a társadalomban egy radikalizálódási folyamatot, amikor azt kérdezik: ha a bűnözőt kirendelt ügyvéd védi, akkor vajon a tisztességgel élőket is óvja majd valaki?
Gönczi Mihály azt érzi, hogy a faluvezetésen bizony egyre nagyobb a nyomás, meg azt, hogy ismét tenni kell valamit. Ezért az önkormányzat egy olyan program kidolgozásába kezdett, amely a törvényi keretek betartása mellett még segíthet. A részletekről érthető módon még semmit sem árulnak el. Ám azt ígérik, hogy törvényes lesz. Ahogyan annak idején a Van-e kiút? című modell is az volt, amelyet sajnos már túlhaladott az idő. Talán ezen új elgondolás, valóra váltva, néhány évet még adhat a falubeli közösség becsülettel élő tagjainak. Ha nem, akkor bekövetkezhez az igazi tragédia: Átányból menekülni fognak az emberek. (Kuruc.info: ahogy minden túlságosan cigányfertőzött településről. Biztos azért, mert rászistá a büdös párászt magyar, és még csak véletlenül sem a cigányterror miatt…)
Amit már végképp nem tudnak elviselni
Átányban a falupusztítás nagyságáról pontos számokkal szolgálnak: huszonöt év alatt pontosan 118 portát hordtak szét azért, hogy építőanyaghoz jussanak. Jelenleg 104 gyermeket nevelő roma anya közül 98 sohasem dolgozott. (Kuruc.info: azaz a 94%-uk. Természetesen ez nem csak a nőkre általánosítható – lásd pl. a kesznyéteni tolvajokkal készült, igen durva interjút, amelyből szintén kiderült, ők is munkakerülők.) A településen 30–40 "megélhetési vándor" van, akik hol elköltöznek, hol meg visszajönnek. "
(ATV - Heves Megyei Online / Sz. R. - igen, az ATV hozta le a cikket. Egy bötűt nem változtattunk rajta. Homokszem került a cigánypátyolgató (ön)cenzúra gépezetébe?! Mellesleg Sz. R. valószínűleg Szuromi Ritát takarja – cigányügyben az egyik legnormálisabban író, legfelkészültebb publicistát.)
Amit már végképp nem tudnak elviselni
Átányban a falupusztítás nagyságáról pontos számokkal szolgálnak: huszonöt év alatt pontosan 118 portát hordtak szét azért, hogy építőanyaghoz jussanak. Jelenleg 104 gyermeket nevelő roma anya közül 98 sohasem dolgozott. (Kuruc.info: azaz a 94%-uk. Természetesen ez nem csak a nőkre általánosítható – lásd pl. a kesznyéteni tolvajokkal készült, igen durva interjút, amelyből szintén kiderült, ők is munkakerülők.) A településen 30–40 "megélhetési vándor" van, akik hol elköltöznek, hol meg visszajönnek. "
(ATV - Heves Megyei Online / Sz. R. - igen, az ATV hozta le a cikket. Egy bötűt nem változtattunk rajta. Homokszem került a cigánypátyolgató (ön)cenzúra gépezetébe?! Mellesleg Sz. R. valószínűleg Szuromi Ritát takarja – cigányügyben az egyik legnormálisabban író, legfelkészültebb publicistát.)
