Klaus Iohannis román államelnök nevét a Der Spiegel következetesen eredeti német változatában Johannis-nak írja, s a cikkíró nem felejti el megjegyezni, hogy a politikus azon erdélyi német anyanyelvű szász kisebbséghez tartozik, amelyet a második világháború után kollektív bűnösnek, fasisztának bélyegeztek, s a többi kisebbséghez hasonlóan a szászok is kénytelenek voltak megtapasztalni a Ceausescu-diktatúra groteszk nacionalizmusát.

Klaus Iohannis román elnök eddig nem engedett a nacionalista megnyilvánulás kísértésének, s ez a higgadtság pedig már régen nem jellemző a kelet-európai állam- és kormányfőkre, állapítja meg a cikkíró, majd megemlíti, hogy a román elnök veheti át május 21-én az idei Nemzetközi Nagy Károly-díjat Aachen városában (Aachener Karlspreis). Azt a kitüntetést veheti át, amelyet magas rangú személyiségeknek ítélnek oda az európai népek közötti jobb megértés érdekében kifejtett tevékenységük elismeréseként. (Jürgen Linden, a díjat odaítélő bizottság elnöke ehhez még hozzáfűzte: Iohannisnak köszönhetően Románia a leginkább európai országgá lett Délkelet-Európában… – H. J.)

Eddig higgadt, megfontolt politikusként volt ismert Iohannis, de most ő is román nacionalisták egyik legrosszabb kliséjét dobta be a politikai játszma terén, mégpedig azt a vádat, hogy Magyarország Erdély elszakítására törekszik, s ebben ötödik hadoszlopként segédkezik neki a romániai magyar kisebbség, írja Keno Verseck, majd felemlíti Iohannis magyarokat gúnyoló, vádoló múlt heti botrányos kirohanásának a hátterét, a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvényjavaslat benyújtását a román parlamentben.

Miközben ő, az államelnök a kormánnyal együtt a koronavírus-járvány ellen küzd, a magyar kisebbség képviselői az ellenzéki szociáldemokratákkal együtt összeesküvést szőnek, állította Iohannis. „A parlament titkos irodáiban azért küzdenek, hogy Erdélyt odaadják Magyarországnak”, idézte Iohannist a német cikkíró, majd megemlítette, hogy a román államelnök kirohanásának hátterében az áll, hogy a magyar képviselők a parlamentben benyújtották a magyar kisebbség lakta kelet-erdélyi régió, Székelyföld vitatott autonómia-statútumát, amit az alsóház elfogadott, miután kifutott a törvényes határidőből.

„Vajon mit ígért önnek ezért cserébe a budapesti vezető, Orbán Viktor?” - idézi a német lap cikkírója azt, amit Iohannis mondott a szociáldemokrata elnöknek, Marcel Ciolacunak a parlamentben, majd hozzáteszi, hogy a román államelnök beleszőtt a beszédébe néhány parodizáló, gúnyos stílusban kiejtett magyar szót, s amely módszer szintén fellelhető a román nacionalizmus kelléktárában, írja Keno Verseck, majd így folytatja: az Erdély elcsatolását hangoztató összeesküvés-elmélet Romániát 1990 márciusában a polgárháború szélére sodorta. „A román nacionalisták a mai napig előszeretettel uszítanak az országban élő alig másfél millió magyar ellen.”

„Iohannis legutóbbi megnyilvánulása példa nélküli a posztkommunista Romániában. Precedens nélküli az is, hogy egy európai uniós tagország államfője egy szomszédos, szintén EU-tagországot a koronavírus okozta válság kellős közepén szeparatista tervekkel vádoljon”, írja a Der Spiegel, majd megállapítja, hogy a román elnök megnyilvánulása sokkolta a román közvélemény egy részét, számos ottani politikus, ismert publicista elítélte Iohannist, hangsúlyozván, hogy az ilyen kijelentések emlékeztetnek a legutóbbi ezredfordulót megelőző zűrzavaros nacionalista időkre. Az ismert politikusok és publicisták bocsánatkérésre is fölszólították a román elnököt. A Der Spiegel cikkírója végül emlékeztet: Orbán Viktor, a szomszédos ország miniszterelnöke higgadtan reagált Iohannis megnyilvánulására, s azt ajánlotta, hogy előbb tisztázni kell a zavaros helyzetet, s ezért ne hajoljunk le az elénk hajított kesztyűért.

H. J. – Kuruc.info