Persze nem az ügyészség, hanem a Deport'56 elnöke részéről, de azért örvendetes.

Dr. Róth Miklós ügyvéd

Központi Nyomozó Főügyészség
1066 Budapest, Zichy J. u. 14.

Tisztelt Főügyészség!

A hivatali visszaélés bűntette miatt, dr. Szerdahelyi Szabolcs az ’56-os Deportálások Tény-feltáró Bizottsága (DEPORT-’56) elnöke által tett feljelentés tárgyában, a Központi Nyomozó Főügyészségen Nyom. 54/2007. számon iktatott büntető ügyben, a pótmagánvádlóként fellépő dr. Szerdahelyi Szabolcs sértett képviseletében, a Fővárosi Bírósághoz intézett

Vádindítványt

nyújtok be, Gergényi Péter, (Budapest 1946. november 20.) a Budapesti Rendőr-főkapitányság időközben leváltott vezetője ellen.

A tényállás

„2006. szeptember 17-én – máig ismeretlen körülmények között „kiszivárogtatva” - nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc 2006. májusi balatonöszödi beszéde, amelyet a Magyar Szocialista Párt frakcióülésén mondott el. E szónoklatában a miniszterelnök elismerte, hogy az országgyűlési választások előtt a magyar gazdaság helyzetére vonatkozóan alapvető jelentőségű kérdésekben – meg nem nevezett társaival együtt – hazudott. Belátta, hogy az ország valós helyzete miatt a választási ígéretek teljességgel megalapozatlanok voltak, s így a választókat, az ország népét becsapták. Világossá vált, hogy az ígért szociáldemokrata szellemiségű, jóléti jellegű program helyett egy teljesen más alapokon nyugvó neoliberális, neokonzervatív programot szántak az országnak, amely kirívó súlyú terheket fog a lakosságra róni. Ezen túlmenően számos megdöbbentő adatot, információt tárt fel arról, hogy a kormányzat illetve a párt hogyan tétlenkedett és hogyan hazudozott, trükközött az elmúlt évek során.

A közel kétszáz országgyűlési képviselő előtt elmondott beszéd hangneme olyan mértékben volt trágár, amelyhez hasonlóra sem magyar, sem külföldi állami vezető esetében ezt megelőzően nem ismerünk példát. Gyurcsány Ferenc nyomdafestéket nem tűrően vulgáris kifejezéseket használt, egyebek mellett Magyarország jelzőjeként is. A beszéd stílusát sok elemző „szenvedélyesnek” nevezte, igen sokan viszont egyszerűen zavarba ejtőnek gondolták. A megdöbbentő tartalom és a trágár kifejezésmód mellett ezt eredményezte az a mértékű ön-központúság, nárcizmus, amelyet sokan patológiásnak, kórosnak értékeltek általánosságban is a miniszterelnök személyiségjegyeként. A májusi kihelyezett frakcióülésen jelenlévő MSZP-s országgyűlési képviselők között egy sem volt, aki kritikus szót emelt volna a beszéd bármely tartalmi eleme vagy stílusa miatt.

A beszéd nyilvánosságra kerülését követő órákban több ezer ember érkezett a budapesti Kossuth térre, a Parlament elé. (Vidéki városokban szintén jelentős létszámú csoportok jöttek össze.) Ettől az időponttól kezdve egészen október 23-án hajnalig békés gyülekezés helyszíne volt a budapesti Kossuth tér.

Az „öszödi beszédben” feltárt kirívó súlyú hazugságok, majd később a kormányfői bocsánatkérés hiánya miatt Gyurcsány Ferenc lemondását követelők létszáma e budapesti helyszínen az elkövetkező hetekben változó volt, alkalmanként az ötvenezer főt is elérte.”

Az idézet a 2006. október 23-i Budapesti Erőszakos Cselekmények Kivizsgálására létrejött Civil Jogász Bizottság Jelentéséből való.

Ilyen előzmények után történt, hogy Gergényi Péter Budapest rendőr-főkapitányaként, 2006. október 23-án a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. Tv. (Rtv.) 46. §-ra hivatkozással elrendelte, hogy 2006. október 23. nap 02. 35 órától a szükséges ideig, de legkésőbb 2006. november 24. nap 24.00 óráig az Országház előtti Kossuth tér lezárásával biztonsági műveleti terület kerüljön kialakításra.

Személy- és létesítménybiztosítási intézkedésnek nevezett határozatát azzal indokolta, hogy a 2006. október 23-ai ünnepi rendezvények idején kialakult közbiztonságot súlyosan sértő cselekmények, illetve a további rendbontások megelőzése érdekében a védett személyek, és az Országház, mint az állami működés szempontjából kiemelkedően fontos létesítmény biztonságának megőrzése tette szükségessé a terület lezárását.

A határozat jogalapját a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 46. § (1) d) pontjában jelölte meg.

Gergényi Péter az intézkedését 2006. november 22-én, határozatlan időre meghosszabbította.

Dr. Szerdahelyi Szabolcs budapesti lakos, magyar állampolgár, az ’56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (DEPORT-’56) elnöke, 2006. november 24-én bejelentette a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, hogy 2006. december 9-én, délelőtt 10 órától délelőtt 11 óráig tartó tüntető felvonulást szervez a Kossuth térre, tiltakozásul a tér lezárása miatt.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2006. november 25-én írásban közölte a bejelentővel, hogy a bejelentett rendezvény a megadott időpontban a megjelölt helyszínen nem tartható meg, mert a Budapest rendőrfőkapitánya által a szükséges ideig elrendelt személy és létesítménybiztonsági intézkedése értelmében a Kossuth tér jelenleg is elkerített részén demonstráció nem tartható. 2006. november 26-án pedig egy olyan végzést hozott, amelyben megállapította hatáskörének hiányát. A végzést személyesen Gergényi Péter írta alá. Indokolásában kifejtette, hogy az Rtv. 46. §- alapján a Kossuth teret 2006. október 23-án biztonsági műveleti területnek nyilvánította, amely intézkedés azzal a joghatással, jogkövetkezménnyel jár, hogy a terület elveszteti a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (Gytv.) 15. § a) pontja értelmében vett közterület jellegét. Erre tekintettel a bejelentés a Gytv. keretén belül nem értékelhető, a rendőrség kénytelen hatáskörének hiányát megállapítani. A végzés azt is tartalmazta, hogy a tér lezárására az Országgyűlés működésének biztosítása érdekében került sor.

Ezt követően dr. Szerdahelyi Szabolcs a lehetséges összes jogi lépést megtette annak érdekében, hogy jogorvoslathoz jusson.

1) A végzés ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Gytv. alapján, az ott biztosított gyors és hatékony jogorvoslati lehetőség keretében. A végzést tartalma szerint, a bejelentett rendezvénynek a megjelölt helyen és időben való megtartását megtiltó határozatnak kérte tekinteni, amely arra van alapítva, hogy a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása a népképviseleti szerv működését súlyosan veszélyeztetné. Érdemi vizsgálatot kért és ennek alapján a határozat hatályon kívül helyezését. A Fővárosi Bíróság a kérelmet – érdemi vizsgálat nélkül – elutasította, és ez ellen további jogorvoslattal nem lehetett élni. A bíróság kizárólag alaki szempontból közelítette meg az ügyet, és abból indult ki, hogy nem járhat el a Gytv. alapján, ha a bejelentéssel kapcsolatban a rendőrség nem hozott érdemi határozatot.
2) A végzést megfellebbezte a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket) alapján, vitatva a Kossuth tér lezárásának jogszerűségét. Az Országos Rendőr-főkapitányság végzéssel helybenhagyta Gergényi Péter végzését, amelyben hatáskörének hiányát állapította meg, ugyanakkor a végzés indokolásában, érdemben állásfoglalt Gergényi Péter Kossuth teret lezáró határozataival kapcsolatban, és azokat jogszerűnek minősítette, azzal a megjegyzéssel, hogy biztonsági műveleti terület kifejezés használata helytelen, de ez önmagában a határozatokat nem teszi jogellenessé. Dr. Szerdahelyi Szabolcs a másodfokú végzés ellen 2006. december 19-én kereseti kérelmet terjesztett elő a Budapesti Rendőr-főkapitányságnál. A Pp. 330. § (2) bekezdése szerint az elsőfokú közigazgatási szerv a keresetlevelet az ügy irataival együtt öt napon belül felterjeszti a másodfokú határozatot hozó szervhez, amely azokat – a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Az adott ügyben, tehát legkésőbb 2007. január 11-én meg kellett volna érkeznie a keresetlevélnek a Fővárosi Bíróságra. Ezzel szemben, csak 2007. február 5-én érkezett meg a keresetlevél. Ezzel kapcsolatban az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese vizsgálatot folytatott le és OBH-1549/2007. számú jelentésében alkotmányos visszásságot állapított meg. A Fővárosi Bíróság a keresetlevelet kettébontotta, egy nemperes és egy peres eljárásra. A nemperes eljárásban a rendőrség hatáskör hiányát megállapító végzését vizsgálta, amelynek során megállapította, hogy a bíróság kizárólag a végzés indokolásában rögzített szempontokat értékelheti, így nincsen relevanciája annak, hogy a rendőrségnek, konkrétan Budapest rendőr-főkapitányának volt-e hatásköre és illetékessége a terület korábban történt lezárására, az a jogszabályoknak megfelelő módon történt-e? Erre tekintettel a jogorvoslati kérelmet elutasította, azzal, hogy a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. A peres eljárás tárgyának a Kossuth tér lezárását elrendelő Gergényi féle határozatokat tekintette, és alperesnek a Budapesti Rendőr-főkaptányságot. A bíróság ebben a vonatkozásban dr. Szerdahelyi Szabolcs keresetét idézés nélkül elutasította. A bíróság álláspontja szerint a Budapest rendőrfőkapitánya formailag intézkedésnek nevezett, indokolással ellátott döntései, melyek a „biztonsági műveleti terület” elrendelésére, és annak meghosszabbítására irányulnak, a szolgálati szabályzat 96. § (11) bekezdése alapján utasításnak minősülnek, amely ellen nincs jogorvoslati lehetőség. Ez ellen dr. Szerdahelyi Szabolcs fellebbezéssel élt, amely még nem került elbírálásra.
3) Dr. Szerdahelyi Szabolcs 2006. XI. 27-én a rendőrségi törvényben biztosított panaszjogával élve is kifogásolta, hogy lezárva tartják a Kossuth teret, és kérte az intézkedés feloldását. A panaszt személyesen Gergényi Péter utasította el, határozatában megismételte azokat az indokokat, amelyeket a rendőrségi hatáskör hiányát megállapító végzésben leírt. Dr. Szerdahelyi Szabolcs az elutasító határozat ellen fellebbezéssel élt. Ebben egyúttal panaszt jelentett be azért, mert Gergényi Péter a határozatát, csak 2007. január 11-én hozta meg, holott a törvény szerint 2006. december 13-ig döntenie kellett volna. Az Országos Rendőr-főkapitányság az elsőfokú határozatot részben megváltoztatta akként, hogy a 111-325/2006. számú személy- és létesítménybiztostási intézkedés határozatlan időre szóló meghosszabbítását jogszabálysértőnek minősítette, és utasította budapesti rendőrfőkapitányt, hogy az intézkedés időbeli hatályát – feltéve, hogy az intézkedés alapjául szolgáló biztonsági kockázatok fennállása továbbra is megállapítható – határozott időtartamban állapítsa meg. Egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A korábbi végzésekkel szemben végre született egy jogerős érdemi határozat, amelyet dr. Szerdahelyi Szabolcs 2007. február 19-én vehetett kézhez. Ez ellen azonnal keresettel élt, amely keresetet az Országos Rendőr-főkapitányság 2007. március 10-én továbbított a bíróságnak. A Fővárosi Bíróság 2007. május 8-án kézbesített végzésével 2007. évi július 10. napjának 10,000 órájára tűzte ki az ügy tárgyalását. Az Országos Rendőr-főkapitányság érdemi ellenkérelmében, azzal az indokolással kéri a kereset elutasítását, hogy a Gergényi féle határozatok belső utasításoknak minősülnek, amelyek bíróság előtt nem támadhatók.

Miközben dr. Szerdahelyi Szabolcs kitartóan, de minden eredmény nélkül járta a jogállami utat, a Kossuth téri kordon túlélte 2007. március 15-ét is.

A jogi minősítés

A Btk. 225. §-a szerint: Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ, el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A Ket. 1. § (2) bekezdése szerint a közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni.

Az Alkotmány 62. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását. Az Alkotmány 70/K. §-a szerint pedig az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők.

Az Alkotmánybíróság 1039/B/2006. AB határozatában kifejtette, hogy „a békés gyülekezés szabadsága a demokratikus társadalom előfeltétele és alapvető értéke. A gyülekezési jog alapján megtartott rendezvények elválaszthatatlanul kapcsolódnak demokratikus nyilvánosság értékéhez, e rendezvények teszik lehetővé, hogy a polgárok a politikai folyamatot kritikával illessék, tiltakozásukkal befolyásolják. A békés rendezvények a politikai és társadalmi rend, a képviseleti szervek legitimitásának megszilárdítása szempontjából is értéket jelentenek. A tüntetések, tiltakozó akciók a képviseleti szervek, a kormányzat és a közvélemény számára is jelzik a társadalomban megjelenő feszültségeket, lehetővé téve azt, hogy az illetékesek időben megfelelő lépéseket tegyenek a feszültségek okainak csökkentésére. Egy demokratikus társadalom nem választhatja a tiltakozás elnémításának, szükségtelen és aránytalan korlátozásának útját: a politikai szabadságjogok korlátozása nem csak azokat sújtja, akik élni kívánnának jogaikkal, hanem a társadalom egészét, így azokat is, akikre hivatkozással az állam a jogkorlátozás eszközéhez nyúl. A gyülekezési jog alapján megtartott rendezvények célja az, hogy a gyülekezési joggal élő polgárok közös véleményt alakítsanak ki, illetve nézeteiket másokkal megosszák, és közösen juttassák kifejezésre.”

A Kossuth teret ideiglenesen, legfeljebb arra a pár órára lehetett volna lezárni, amíg 2006. október 23-án a külföldi delegációk részvételével a Kossuth téren folyt az ünnepség. Akkor sem az Országház épületének őrzése, hanem a téren tartózkodó nagyszámú külföldi kormány- és államfő biztonságának védelme érdekében.

2006. október 23-a után Gergényi Péter megtehette volna, hogy a Kossuth térre bejelentett rendezvények ügyében a Gyvt. 8. § (1) bekezdése alapján egyedi tiltó határozatokat hoz, hivatkozással arra, hogy a rendezvények megtartása a népképviseleti szerv, az Országgyűlés zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné. Ebben az esetben a szervezők a határozatok közlésétől számított három napon belül kérhették volna a bírósági felülvizsgálatot, amely eljárásban a bíróságnak három napon belül döntenie kell. Gergényi Péter azért, hogy ettől a gyors és hatékony jogorvoslattól megfossza az állampolgárokat, többek között dr. Szerdahelyi Szabolcsot is, a joggal való visszaélés tilalmának kötelezettségét megszegve a rendőrségi törvényre hivatkozással kijátszotta a gyülekezési jogról szóló törvényt.

A Gönczöl Bizottság 2007 február 2-án kelt vizsgálati jelentésének 75. oldalán olvasható, hogy a budapesti rendőrfőkapitány október 23-án a több mint ötven külföldi állami vezető védelmében indokoltan vonta ki a Kossuth teret a közterület fogalma alól a rendőrségi törvény, valamint a 24/1997. (III. 26.) BM rendelet alapján, ugyanakkor nem volt indokolható, hogy nem határozta meg az intézkedés időtartamát, és az még jelenleg is érvényben van.

Ugyanerről a 77. oldalon Halmai Gábor a következőket írja: „Megítélésem szerint a Kossuth térnek a budapesti rendőrfőkapitány által október 23-án először november 24-ig elrendelt, majd később határozatlan időre meghosszabbított lezárása az elrendeléskori okokkal (védett személyek biztonsága; Rtv. 46. §) ma már nem indokolható. Véleményem szerint a rendőrségi törvénynek azok a rendelkezései (58. és 17. §) sem indokolják a tér teljes lezárását, amelyek lehetővé teszik az állam működése szempontjából kiemelten fontos létesítmények csapaterővel történő őrzését és védelmét, ennek során a személyes szabadsághoz és a tulajdonhoz fűződő jogok korlátozását, illetve a területnek a személy- és járműforgalom elől történő elzárását. Az Országház mint kiemelten fontos létesítmény [24/1997. (III. 26.) BM rendelet 1. § a) pont] közvetlen környezete ugyanis a gyalogos és járműforgalom elől elzárt területként eddig is védelmet élvezett. Nem magyarázza az intézkedés fenntartását a tér talajának a szeptember–októberi rossz tapasztalatok miatti óvása, hiszen – ahogy arra a bizottság jelentése helyesen rámutat – a károkat helyes jogalkalmazással, a permanens gyűlés feloszlatásával, illetve a közegészségügyi hatósági előírások következetes érvényesítésével akkor is meg lehetett volna előzni, és ennek a jövőben sincs jogi akadálya. Így tehát ezek a célok sem alapozzák meg a lezárást, ezért az, mint a gyülekezési szabadság alkotmányos jogának szükségtelen korlátja haladéktalanul feloldandó. Álláspontom szerint a bizottságnak erre nézve javaslatot kellett volna tennie, még akkor is, ha ajánlásai között a jövőre nézve szerepel az Országház környékének kivonása a gyülekezési jog lehetséges helyszínei közül. Az pedig a törvényi szabályozás pótlandó hiányossága, hogy a rendőrfőkapitány lezárást elrendelő döntése nem minősül közigazgatási határozatnak és jogorvoslattal nem támadható meg.”

A fentieken túlmenően Gergényi Péter idézi az Alkotmányt, a rendőrségi törvényt, a védett személyek és kijelölt létesítmények védelméről szól 160/1996. (XI.5.) Korm. rendeletet, a 24/1997. (III.26.) BM rendeletet, a rendőrségi szolgálati szabályzatot, csak éppen a Köztársasági Őrezred feladatáról, hatásköréről és illetékességéről szóló 69/1997. (XII.29.) BM rendeletről és annak végrehajtásáról kiadott 3/1998. (BK 2.) BM utasításról feledkezik meg, amelyekből kiderül, hogy a meghatározott személyek védelméről és a meghatározott létesítmények őrzéséről a Köztársasági Őrezred gondoskodik, amelyet országos hatáskörrel és illetékességgel lát el. Gergényi Péter azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon hatáskörét is túllépte.

2006. december 9-én szombaton, amikorra dr. Szerdahelyi Szabolcs a békés tüntetését bejelentette, az Országgyűlés nem működött, és az Országház épületében sem tartózkodtak védett személyek, tehát az általa bejelentett tüntetést tudomásul lehetett volna venni, mindenféle kockázati veszély nélkül. Erre az időre beengedhették volna őket a kordonok közé, ahol elmondhatták volna, hogy miért nem értenek egyet a tér lezárásával, és a gyülekezési jog korlátozásával.

Dr. Szerdahelyi Szabolcs 2006. november 27-én benyújtott panaszát Gergényi Péter szándékos időhúzással, csak 2007. január 11-én meghozott határozatával bírálta–, és utasított el. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXI. törvény 33. § (7) bekezdése alapján ugyan mód van arra, hogy az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítsák, de ezzel a joggal nem lehet visszaélni. Adott esetben a 11-948-5/2006. RP. számú, 2007. január 11-én meghozott határozat, és a 111-2/1215/2006. számú végzés, amely már 2006. november 26-án megszületett, tárgyánál fogva, szinte szó szerint megfelel egymásnak, tehát semmiféle nehézséget nem okozott volna a határozatot a törvényes határidőben 2006. december 13-ig meghozni. Gergényi Péter hivatali helyzetével élt vissza, amikor arra a nyilvánvaló valótlanságra hivatkozással, hogy a panasz elbírálására a törvényes határidő nem elegendő, harminc nappal meghosszabbítatta az ügyintézési határidőt, elérve ezzel azt, hogy a másodfokú határozatot csak 2007. február 19-én kapta kézhez dr. Szerdahelyi Szabolcs.

Az 56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (DEPORT-’56) birtokába jutott egy olyan, még Kuncze Gábor belügyminisztersége idejéből származó, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Jogi osztályán született „Feljegyzés”, amely segít megérteni a Kossuth tér lezárása körüli jogi visszásságot.

1997-ben a BRFK megtiltotta a METÉSZ bejelentett tüntetésének az adott helyen és időben való megtartását. A feljegyzés arról szól, hogy miként kell a szervező jogorvoslathoz való jogát kijátszani.

„Javasoljuk, hogy a jogszabályban előírt rendelkezésünkre álló idő felhasználásával - amely egyrészt a határozat meghozatalára szóló 48 órára illetve a kézbesítésre megadott 24 órára vonatkozik – előzzük meg, hogy a szervező a demonstráció bejelentett időpontja előtt 3 nappal bírósági felülvizsgálatot kezdeményezzen.”

Majd részletesen leírja, hogy a rendőrség tiltó határozatát utolsó napon, a délutáni órákban célszerű kézbesíteni, így a szervezőt meg lehet akadályozni abban, hogy még aznap nyújtsa be a bíróságon a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti kérelmét. Ez azt eredményezi, hogy a bíróság már csak megkésve tud dönteni.

A feljegyzés azzal fejeződik be, hogy: „Ezen a törvényben biztosított határidők kihasználásával megakadályozhatjuk, hogy esetleg szülessen egy olyan, határozatunkat hatályon kívül helyező végzés, amelynek alapján az eredeti időpontban megtartható lenne a demonstráció.”

A jelen ügyre fordítva ez a belső rendőrségi feljegyzés a következőképpen szólna:

„Javasoljuk, hogy a rendőrségről szóló törvény 46. §-ban foglalt lehetőséggel élve zárjuk le a Kossuth teret, amellyel elérhető, hogy az ide bejelentett tüntetéseket, érdemi vizsgálat nélkül, hatáskör hiányát megállapító végzéssel utasítsuk el, amely ellen a szervező nem tud élni a gyorsított bírósági eljárás lehetőségével. A szervezőnek előbb ki kell merítenie a fellebbezés lehetőségét, és csak a másodfokú határozat ellen fordulhat bírósághoz. Az eljárást lassíthatjuk azzal, hogy az iratokat késedelmesen küldjük meg a bíróságra, de egyébként is számíthatunk arra, hogy a bírósági eljárás el fog húzódni, hiszen ebben az eljárásban nem érvényesül a soron kívüliség követelménye, és különösen nem érvényesül a három napon belüli döntés kényszere, amely csak akkor állna fenn, ha a gyülekezési törvény alapján tiltottuk volna meg adott helyen és időpontban a tüntetés megtartását. Ha a szervező a Kossuth tér lezárása ellen közvetlenül terjeszt elő panaszt, amellyel kapcsolatban kénytelenek vagyunk nem végzést, hanem határozatot hozni, javasoljuk, hogy éljünk a jogszabályban előírt rendelkezésünkre álló idő felhasználásával, és az ügyintézési időt harminc nappal hosszabbítsuk meg, a kész határozatot pedig egy hét múlva adjuk postára, így elérhetjük azt, hogy a szervező csak ezután tudja beadni a fellebbezését, és mire megkapja a másodfokú határozatot, amely ellen a keresetet megint hozzánk kell benyújtania, már nem sok reménye lesz arra, hogy a bíróság a tárgyalást 2007. március 15-e előtt ki tudja tűzni. A törvényben biztosított lehetőségek kihasználásával megakadályozhatjuk, hogy esetleg szülessen egy olyan, határozatunkat hatályon kívül helyező végzés vagy ítélet, amelynek alapján 2007. március 15-re a Kossuth teret fel kellene szabadítanunk a jelenlegi zárlat alól.”

Az ügyészség szerint a támadott intézkedésekben megjelölt célt a feljelentés és mellékletei nem tették kétségessé. Az a körülmény, hogy az intézkedések megalapozottságát, céljait, jogszerűségét, kiterjedését, hatályát, alkotmányosságát vitatják, nem alapozza meg bűncselekmény törvényi tényállásának elemét. A jogszabálysértő határozatok tekintetében egyébiránt a következetes bírói gyakorlat állásfoglalása az, hogy önmagában – célzat nélkül, még kötelességszegés esetén is – a jogszabálysértő határozat szerkesztése nem valósít meg bűncselekményt, ugyanis nincs olyan fokú társadalomra veszélyességük, amelyek azokat büntetendővé, bűncselekménnyé tennék. A hivatali visszaélés büntette törvényi tényállásának kimerítéséhez szükséges célzat hiányában, konkrét ügyekben hozott döntések megalapozottsága, jogszerűsége, indokolásának színvonala kizárólag szakmai kérdés. Annak a körülménynek a vizsgálata, hogy a budapesti rendőr-főkapitány határozatai megfelelne-e a különböző szintű jogszabályok rendjének vagy az alkotmányosság kritériumának, – mivel ez szakmai kérdés – nem a büntető ügyekben eljáró hatóságok feladata. Erre elsődleges eszköz a mindenki számára nyitva álló bírói felülvizsgálat lehetősége, illetve más arra hivatott szervek alkotmányossági vizsgálata.

Az ügyészi érveléssel szemben Gergényi Péter cselekménye többek között azért meríti ki a hivatali visszaélés bűntettét, mert kijátszotta a gyülekezési jogról szóló törvény rendelkezéseit, és megfosztotta az állampolgárokat, köztük dr. Szerdahelyi Szabolcsot a jogorvoslat lehetőségétől. Az ügyészség hiába küldi dr. Szerdahelyi Szabolcsot a közigazgatási bíróságra, mert éppen azt intézte el Gergényi Péter, hogy ezzel eredményesen ne lehessen élni. A vádindítványban ezt részletesen leírtam és a mellékletekkel bizonyítottam.

Gergényi Péter megtehette volna, hogy a Kossuth térre bejelentett rendezvények ügyében a Gyvt. 8. § (1) bekezdése alapján egyedi tiltó határozatokat hoz, hivatkozással arra, hogy a rendezvények megtartása az Országgyűlés zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné. Ekkor azonban minden esetben vállalnia kellett volna a bírói megmérettetést, mert a szervezők várhatóan éltek volna a törvényben biztosított jogorvoslati lehetőségükkel.

A Be. 231. § (4) bekezdése szerint a vádindítványt nem lehet elutasítani abból az okból, hogy nem tartalmazza a vádlottnak a 117. § (1) bekezdésében felsorolt személyi adatait, és azok az iratokból nem állapíthatók meg, ha a vádlott személyazonossága ezek hiányában is kétséget kizáróan megállapítható.

Indítványozom, hogy a bíróság szerezze be a Kossuth tér lezárásával kapcsolatban keletkezett rendőrségi iratokat.

Indítványozom, hogy a bíróság folytassa le a bizonyítási eljárást, és annak eredménye alapján állapítsa meg a vádlott bűnösségét a Btk. 225. §-ba ütköző hivatali visszaélés büntettében, és szabjon ki vele szemben szabadságvesztés büntetést.

A tárgyalásra vádlottként kérem idézni Gergényi Pétert, a BRFK (1139 Bp. Teve u. 4/6) útján.



Tisztelettel:
A pótmagánvádló jogi képviselője
Mellékletek:

1. Személy és létesítménybiztosítási intézkedés 2006. október 23.
2. Személy és létesítménybiztosítási intézkedés meghosszabbítása. 2006. november 22.
3. A tüntetés bejelentése 2006. november 24.
4. A Budapesti Rendőr-főkapitányság 111-2/1215/2006. sz. végzése. 2006. november 26.
5. A sértett bírósági felülvizsgálati kérelme a rendőrség végzése ellen. 2006. november 27.
6. A sértett bírósági felülvizsgálati kérelmének kiegészítése 2006. november 28.
7. A Fővárosi Bíróság 20. Kpk. 45.779/2006/4. számú végzése
8. A sértett fellebbezése a BRFK 111-2/1215/2006. számú végzés ellen. 2006 november 28.
9. Az Országos Rendőr-főkapitányság 26-15-13/1/2006 számú végzése a fellebbezés elbírálásáról. 2006. dec. 11.
10. A sértett kereseti kérelme az ORFK. 26-15-13/1/2006. számú végzése ellen.
11. Az OBH-1549/2007. számú jelentése. 2007. 04. 04.
12. A Fővárosi Bíróság 20. Kpk. 45.145/2007/10. számú végzése. 2007. március 5.
13. A Fővárosi Bíróság 20. K. 30.730/2007/4. számú végzése. 2007. március 5.
14. A sértett fellebbezése a végzés ellen
15. A sértett panasza a kordon ellen 2006. november 27.
16. Gergényi 111-948-5/2006. RP. számú határozata. 2007. január 11.
17. A sértett fellebbezése a Gergényi határozata ellen. 2007. január 22.
18. Az ORFK 260-20/1/2007.RP. számú határozata. 2007. február 12. érkezett 2007. február 19-én.
19. A sértett kereseti kérelme. 2007. február 20.
20. Az ORFK érdemi ellenkérelme. 2007. március 10.
21. A Fővárosi Bíróság 20.K.31.007/2007/3 idéző végzése. 2007. július 10-re
22. A BRFK 12-2/223/1997. számú feljegyzése 1997. október 29.

(Kuruc.info)