Mit jelent az „altemplom” a keresztény kultúrkörben? Röviden igyekszünk megmagyarázni. A középkorban a templomok keleti felén, a szentélyrész alatt épült „altemplomot” görögből ellatinosított szóval „kriptának” nevezték. Más szóval, a hívek és az egyházi emberek által bizonyos vallási szertartásra használt tér alatti, mélyebb szinten levő teret, helyiséget a templomok vonatkozásában magyarul „altemplomnak”, latinul a görögből átvett szóval „cryptának” nevezzük. Teljesen mindegy, hogy ezt a teret temetkezésre, vagy más egyházi célra, vagy mindkettőre használják. A ferencesek betlehemi Szent Katalin-temploma, az éjféli mise hagyományos színhelye egyáltalán nem „altemplom”, főleg nem a görög ortodoxok, az örmény- és a római katolikusok közös tulajdonában levő Születés-templom „altemploma”.

A Kossuth Rádió kereszténységgel kapcsolatos épületes ostobaságai közül kezdjük a legfrissebbel: december 27-én reggel, a hat órai Krónika felkonferálásában ezt hallottuk: „Szent Istvánról, Magyarország vértanújáról is megemlékezett XVI. Benedek pápa tegnapi Úrangyala imádságában.” Magyarán, a művelt hírszerkesztők egyszerűen összezagyválták a Krisztus megfeszítése után néhány esztendővel Jeruzsálemben megkövezett István diakónust, az első keresztény vértanút az egy évezreddel később élt, ám ágyban és párnák között elhunyt I. Szent Istvánnal, Magyarország királyával. Ezek után nem kell csodálkoznunk azon, hogy a „nemzeti” főadó budapesti urai kedélyesen tűrik a jeruzsálemi Shiri Zsuzsa ámokfutását.

Shiri Zsuzsa és alija-érett budapesti foglalkoztatói okulására, s nem utolsósorban olvasóink tájékoztatására az alábbiakban személyes élményeinkre is támaszkodva igyekszünk rövid áttekintést adni a betlehemi Alexandriai Szent Katalin-templom múltjáról és jelenéről.

Bevallom férfiasan, már évek óta nem nézem a magyarországi éjféli miséket, mert nem vagyok kíváncsi Erdő Péter és Várszegi Asztrik „karácsonyi üzeneteire”. Az idén a változatosság kedvéért az SZDSZ-közelinek ismert pannonhalmi főapát volt a soros, ezért aztán gyorsan átváltottam a Libanonból sugárzó Núr (Fény - نور) maronita keresztény tévére, és megnéztem a Fuád Tuvál palesztin származású jeruzsálemi római katolikus pátriárka celebrálta betlehemi éjféli misét. A betlehemi szentmise érdekessége, hogy a közérthetőség kedvéért nem arabul, hanem latin nyelven celebrálták.

Az éjféli misét, mint minden évben, az idén is a betlehemi Születés-templom tőszomszédságában fölépített, a ferencesek tulajdonában levő Alexandriai Szent Katalin-plébániatemplomban celebrálták több száz hívővel a templomban és sok ezer kívül rekedttel a templom előtti Bölcső téren. Néztük a Núr TV helyszíni közvetítését, a jól ismert helyszíneket a Szent Katalin-templomban a Születés-barlangban.

A Születés-templom északi falához illesztett, a Magyar Rádió jeruzsálemi tudósítója által „altemplomnak” nevezett Alexandriai Szent Katalin-plébániatemplomot I. Ferenc József osztrák császár és magyar király bőkezű adományának köszönhetően 1882-ben szentelték föl a ferencesek azon a helyen, ahol a palesztinai keresztények hagyománya szerint Alexandriai Szent Katalin vértanú megkötötte misztikus házasságát Jézus Krisztussal. Más hagyomány úgy tudja, hogy ezen a helyen Jézus megjelent Szent Katalinnak és megjövendölte neki, hogy keresztény hitéért vértanúságot szenved (Kr. u. 310.). Az 1099-ben a Szentföldre érkező európai keresztesek kápolnát emeltek itt, a Születés-templom északi falának tövében. Később aztán a ferencesek őrizték, védték ezt a helyet és ápolták a hozzá fűződő hagyományokat. Alexandriai Szent Katalint és betlehemi emlékhelyét nagy becsben tartják a szentföldi ferencesek és velük együtt a betlehemi keresztény közösség.

Az 1882-ben fölszentelt mai neogótikus betlehemi Alexandriai Szent Katalin-plébániatemplom helyén, amint fentebb már írtuk, már a keresztesek is építettek egy kápolnát és kolostort a vértanú tiszteletére. A keresztes kori, a káptalan épületét is magába foglaló épületegyüttesről a legkorábbi írásos emlék a XV. századból való. A régészek szerint még ennél is korábban, már a Kr. u. V. században állt itt a Szent Jeromos egyházatyával összefüggésbe hozható kolostor, amelynek maradványait megtalálták a XIX. és a XX. századi ásatások során. Bernardo Amico ferences szerzetes 1596-ban metszetet készített a korabeli épületegyüttesről, s a rajzon föl van tüntetve a Születés-templomtól északra levő Szent Katalin-templom.

Fentebb már említettük, hogy Alexandriai Szent Katalinon kívül egy másik nagy név, Szent Jeromos, latinul Szent Hieronymus is kötődik ehhez a helyhez. A Csáktornyán született dalmát egyházatya (Kr. u. 347-419) Betlehemben Kr. u. 391-től kezdve héber és aramaeus nyelvről fordította latinra az Ószövetséget, illetve dolgozta át az Újszövetség korábbi latin fordítását. Vulgata néven a Jeromos-féle fordítás hosszú évszázadokon keresztül az egyház hivatalos és legnépszerűbb Biblia-fordítása lett. Megírta a magyar pálos rend ihletőjének, Remete Szent Pálnak az életrajzát, görögről lefordította latinra Euszebiosz egyházatya Onomasztikonját.

A betlehemi Szent Katalin- és a Születés-templom alatti barlangrendszerben is emlékezhetünk a nagy egyházatyára és bibliafordítóra. A Szent Katalin-templom déli falánál, a jobboldali mellékhajóból lépcsősor vezet le a két templom alatt megosztva húzódó barlangokba, cellákba, sírhelyekhez és az ott emelt oltárakhoz. Szent Jeromos is az egyik itteni barlangban élt és dolgozott.

Szent Jeromost Kr. u. 419-ben ide, a Születés-templom alatti barlangcella falába temették el először, ám később földi maradványait a bizánci korszakban készült ezüstjászollal együtt átvitték a római Santa Maria Maggiore-templomba. A Szent Katalin- és a Születés-templom alatt van még az Aprószentek kápolnája, a Szent József-kápolna, amelyből ajtó nyílik a Születés-barlangba. Ezeket a barlangokat 1962-1964-ben áttanulmányozták és a tudósok megállapították, hogy a bizánci keresztény korszak előtti temetkezési helyekről van szó.

A mai, az 1882-ben fölszentelt Szent Katalin-plébániatemplom (plébániatemplom nem lehet egy másik templom altemploma! - H. J.) háromhajós építmény, tőle északra és délre a ferencesek szintén fölújított, újjáépített kolostora áll. A templom 1882-ben kapott harangokat és építették hozzá a harangtornyot. Nyugatra nyíló főkapuján kívül terül el a ferences kolostor kerengője és udvara. A zártudvaros kerengőt és magát a kolostort a neves Antonio Barluzzi, a Szentföld ferences építésze restaurálta 1948-ban, amikoris a XII. századi keresztes kori kolostor és kápolna oszlopait, oszlopfőit is fölhasználta, beépítette az újjávarázsolt épületbe. A kolostorudvar kellős közepén Szent Jeromos szobra áll.

A 2000. jubileumi évre és II. János Pál pápa szentföldi látogatása idejére a Szentföldi Kusztódia renováltatta, átépíttette a betlehemi Szent Katalin-templomot, az épületen több lényeges változtatást is eszközöltek, megnövelték az alapterületét. A restaurálási és átépítési munkálatokat Frater Alberto Prodomo ferences építész és Morcos Naszri mérnök irányította. A főoltár mögötti teret is lényegesen megnagyobbították. Az 1999-ben elvégzett átalakítás folyamán eltávolították a főhajó két hosszanti oldalát díszítő számos kereket, Alexandriai Szent Katalin legfontosabb attribútumát. A kereket, amellyel a vértanú szentet a pogányok kerékbe akarták törni, egy angyal összetörte. A festészetben Szent Katalint többen is ábrázolták, így például a lombard Michelangelo Caravaggio is az összetört kerékkel. A templom főhajójának végében beállították a Franciaország által 1885-ben ajándékozott színes üvegablakot, amelyen a művész a kisded előtt hódoló háromkirályokat jeleníti meg. A színes üvegablak alkotója a Toulous-i Louis-Victor Gesta neves XIX. századi üvegfestő.

Hering József – Kuruc.info