Születésének 100. évfordulóján megemlékezést tartott Ságvári Endre "forradalmárról" a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége a fővárosi, Népszínház utca 27. szám alatti központjában - újságolja a Népszava.
A megjelent zsidók, kommunisták és más hulladékok egyebek között arról áradoztak, hogy elvtársuk "hősként küzdött a németek és az őket kiszolgálók ellen", s "nem gyilkos, hanem ugyanolyan hős, mint bárki más, aki Magyarországon az elnyomók ellen küzdött".
Részlet a rendőri jelentésből:
Folyó év július hó 27-én 19 óra 45 perckor a csillaghegyi nyomozó csoportnál szolgálatot teljesítő Cselényi Antal detektív, Kristóf László és Palotás Ferenc csendőrnyomozók, hosszú megfigyelés után, Budapest területén nyomára jutottak dr. Ságvári Endrének, aki már mintegy hét éve földalatti baloldali szervezőmunkát végzett és vezetett. Nyomon követték és a XII. ker. Szép Ilonai villamosvasúti kocsiszín mellett levő Nagy Béla-féle cukrászdában egy állítólagos Szabados nevű kommunista társával figyelés alá vették, majd őket elfogni igyekeztek. Elfogásuk után motozás, illetve bilincselés közben dr. Ságvári Endre, aki izmos férfi, hirtelen dulakodni kezdett és a szomszéd asztalon lévő aktatáskájához kapott, onnét önműködő pisztolyát előrántotta és rögtön tüzelt. Lövéseivel Cselényi Antal detektívet a jobb vállán, Kristóf László csendőrnyomozót a jobb combján súlyosan megsebezte, míg a hatósági közegek segítségére siető Pétervári János rendőrőrmester gépkocsivezetőt haslövéssel életveszélyesen találta. A lövések leadása után dr. Ságvári Endre a helyiségből kimenekült, de a Palotás Ferenc csendőrnyomozó és a sebesülten utána futó Cselényi Antal detektív lövéseitől eltalálva holtan összeesett. Dr. Ságvári Endre Szabados nevű társát sikerült elfogni.
(Kristóf Lászlót, az egyik intézkedő csendőrt 1959-ben Ságvári leterítéséért halálra ítélték és kivégezték, a Legfelsőbb Bíróság azonban 2006. március 6-án hatályon kívül helyezte az ítéletet, kimondva, hogy Ságvárival szemben a csendőrök a korabeli jognak megfelelően jártak el.)
Méltó hát, hogy szobra legyen hazánkban közel negyed századdal az állítólagos rendszerváltás után...
(Kuruc.info - Népszava - Wikipédia nyomán)