Jelentős történetíró volt, és egyes tudományos munkái kiállták az idők próbáját. Ugyanakkor szakpolitikusi tevékenységén túlmenően "felelős szerepet játszott Magyarországnak (...) a nemzetiszocialista Németországgal való kapcsolata megalapozásában és végzetes felerősítésében, az ezzel is együtt járó faji diszkrimináció végletes elmélyítésében" – hangsúlyozza a Hóman Bálintról szóló állásfoglalásában a "Magyar" Tudományos Akadémia, mely az előző mondatból láthatóan is nem magyar, hanem zsidó szemszögből vizsgálja a magyar (!) történelmi személyiségek életútját. A "Magyar" Tudományos Akadémia, Magyarországon...

A Népszabadság birtokába jutott dokumentum szerint Hóman "cselekvően előkészítette a német megszállás után a jogállamiság burkát is elveszítő önkényuralmi rendszert", amely "szervezetten küldte halálba zsidónak minősített polgárainak többségét". Utóbb még a nyilaskeresztes kormánnyal is politikai közösséget vállalt – minden fenntartása ellenére.

Előzőleg a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) a Hóman Bálint Kulturális Alapítvány elnevezését kifogásolva a Fejér Megyei Főügyészséghez fordult. Az alapítvány a kormány politikai és anyagi támogatásával szobrot akart emelni Székesfehérváron a volt kultuszminiszternek. A tiltakozások hatására a Fidesz és az alapítvány is gyáván visszakozott, a szoborállítás elmaradt.

A TEV beadványa arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvények értelmében egy szervezet elnevezésében nem szerepelhet olyan személy neve, aki a "XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be". (Kivéve persze, ha zsidó és/vagy kommunista - a szerk.) Márpedig a TEV úgy ítélte meg, hogy Hóman ilyen ember volt: részt vett a zsidótörvények előkészítésében és megszavazásában, parlamenti képviselő maradt 1944 márciusa, a német megszállás, sőt az októberi nyilas hatalomátvétel után is. Az ügyészség erre kezdeményezte, hogy Hóman szerepéről a Székesfehérvári Törvényszék kérjen állásfoglalást az MTA-tól.

A most elkészült akadémiai szakvélemény – amely máskülönben erős hasonlóságot mutat Lovász László MTA-elnök korábbi nyilatkozataival – hónapokon át készült. Az állásfoglalás kitér arra, hogy Hóman Bálint 1938 és 1942 között meghatározó szerepet játszott a "magyar" zsidóságot a társadalomból kizárni igyekvő diszkriminatív törvények kidolgozásában. A német megszállás után "puszta jelenlétével, tekintélye révén hozzájárult az önkényuralmi rendszer legitimálásához". Bár formálisan nem volt vezető szerepe a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában, a Szálasi Ferenc vezette önkényuralmi rendszer kialakulását megalapozó folyamatban "vezető szerepet vitt".

Az állásfoglalás megjegyzi: Hóman tevékenységének megítélésé­ben komoly nehézséget jelent, hogy a Horthy-rendszer a főáramlathoz tartozó történészek szerint sem önkényuralmi, legfeljebb autoriter rendszer. Ma nem adható egyértelmű és mindenki számára elfogadható történészi válasz Hóman Bálint önkényuralmi rendszerekben betöltött szerepére vonatkozóan. Ezen túlmenő állásfoglalást az Akadémia szerint a jelen ügyben nem lehet kiadni, innentől kezdve nem tudományos, hanem politikai és morális megfontolásokra kell alapozni a döntést. Az MTA azt ajánlja a döntéshozóknak, hogy elsősorban ezek társadalmi hatásait és következményeit mérlegeljék, amikor Hóman Bálinttal kapcsolatos kezdeményezéseket tesznek – vagy ilyenek mögé állnak.

Vácon is várták az akadémiai véleményét. A városban ugyanis tizenöt évvel ezelőtt utat neveztek el Hóman Bálintról. A magyarellenes baloldal kezdeményezte, hogy állítsák vissza a közterület eredeti nevét. A váci önkormányzat úgy döntött, hogy az átnevezésről majd az MTA állásfoglalása ismeretében tárgyal. Ennyi erővel Simon Peresztől is kérhettek volna "szakvéleményt"...