Noha a piacon egyre több szereplő állítja, hogy a Posta és a Lapker kiszáll a lapterjesztésből, a két cég lapunk többször érdeklődésére sem volt hajlandó válaszolni azokra az egyszerű kérdésekre, igaz-e ez a hír és mi az elképzelésük az üzletág közeljövőjéről. A titkolózás abból a szempontból érthető, hogy a folyamatban lévő előkészületek egyértelműen az érintett cégek ki- és a Mészáros Lőrinc-érdekkör, a kormányközeli médiaholding, a KESMA bevonulására utalnak, amit azonban a sajtószabadság jelen állapotában nagyon nehéz lenne felvállalni a közvélemény előtt.

A lapelőállítás és terjesztés az amúgy is sok sebből vérző nyilvánosság egyik legbetegebb szegmense. Napilapnyomtatásra alkalmas nyomdái gyakorlatilag már csak a Mészáros-KESMA-körnek vannak, az előfizetői lapterjesztésben pedig a Posta van kvázi-monopolhelyzetben. A Posta az utóbbi években látványosan hagyta "lerohadni" az üzletágat, miközben folyamatosan árat emelt, így a kormánytól részben csak elvben, részben a valóságban is független lapok bevételeinek egyre nagyobb hányada került az állami vállalathoz. A terjesztési üzletágon végzetes sebet ejtett a Népszabadság három évvel ezelőtti kormányzati kivégzése – az akkori piacvezető napilap egymagában az országos terjesztésű napilap-volumen felét adta (azt nem teszi hozzá a Népszava, hogy az alacsony magyarországi példányszámok miatt még ezzel is veszteséget termelt - a szerk.), a kiépített logisztikai kapacitások jelentős része a bezárás óta kihasználatlan. A szereplők elmondásából ugyanakkor az a kép rajzolódik ki: a Posta a folyton növekvő árért egyre alacsonyabb szolgáltatást nyújtott, ami leginkább a kézbesítés anomáliáiban – késésekben, címtévesztésekben – mutatkozik meg, nagyban hozzájárulva a lappiac lejtmenetéhez.

A piacon az utóbbi hetekben olyan hírek terjedtek el, hogy mind a Posta, mind az árus terjesztésben megkerülhetetlen Lapker szabadulna – legalább – a napilap-szegmenstől. Az idei év után a jövő évre is jelentős, információink szerint átlagosan 10 százaléknál magasabb – mértékben terveznek árat emelni, de nem üzleti okokból, hanem állítólag azért, hogy ezt a lépést ne a kormányközeli utódcégnek kelljen meglépnie. A KESMA érdekei miatt valamilyen terjesztési szisztémának mindenképpen léteznie kell – máskülönben az olyan hírharsonák sem érnének célba, mint a megyei lapok vagy a Magyar Nemzet. Több egymástól független forrásból is úgy értesültünk, hogy erős Fidesz-győzelem esetén a Posta mindenképpen megszünteti lapterjesztési üzletágát, a kormányközeli médiaholdingba, a KESMA-ba tartozó Mediaworks pedig létrehoz egy terjesztőcéget, amely kénye-kedve szerint játszik majd a terjesztési díjakkal.

A terjesztésben is monopolszerephez jutó KESMA létrehozása eleve egy szélesebb stratégia egyik eleme volt. A Fidesz már régóta tervezte a HVG „semlegesítését”. Évekkel ezelőtt komolyan felmerült, hogy megszerzik a lapot, és olyan felületként használják majd, amely „elmagyarázza a kormány gazdaságpolitikai lépései mögött húzódó racionális indokokat”. Ez azonban nem sikerült, így B-tervként maradt a Figyelő bekebelezése, ami nem bizonyult sikertörténetnek. A HVG pedig maradt szálkaként a köröm alatt, miként a Magyar Narancs is.

Úgy tudjuk, a tervezett lépést HVG, illetve a 24.hu tulajdonosának, a Central Médiacsoportnak a nyomás alá helyezésére is felhasználják. Az utóbbi kiadóhoz rengeteg profitábilis heti- és havilap tartozik, és a nyomtatott divízió profitját könnyen meg lehet csapolni néhány új költségelemmel. Itt a fő cél a 24.hu megszerzése és/vagy elhallgattatása. A Centralt "visszautasíthatatlan ajánlattal" keresik meg: amennyiben bezárja a hatalom számára nem kedves közéleti portált, a Mediaworks jutányos áron fogja terjeszteni a csoport nyomtatott lapjait.