A Duna vízállása kedd éjszaka tetőzik Mohácsnál, onnantól a teljes magyarországi szakaszon apadni fog a folyó - mondta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője az M1-en.
Siklós Gabriella a kedd reggeli műsorban beszámolt arról, hogy kettősség jellemzi a Duna magyarországi szakaszát.
A víznek sehol sincs utánpótlása, a Szigetköznél és felette hétfőn megszüntették a védelmi készültséget, az első néhány száz vízügyi szakember vissza tudott indulni az igazgatóságokhoz, de Dunaújvárostól délre még nagyon magas a víz, a kollégáiknak huszonnégy órában figyelniük kell ott, ahol másod-, esetleg harmadfokú a készültség - közölte.
A szóvivő hozzátette, hogy a Duna felsőbb szakaszain a helyreállítási munkálatokra készülnek, délen "vízügyes szaknyelven szólva kiterül a víz", vagyis egy kicsit lassabban éri el a "tetőző időpontot", és lassabb az apadás is, nagyon sok helyen előfordulnak buzgárok, fakadóvizek, csurgások.
A hét végére az egész országban fokozat alatti vízállásokat várnak, gyakorlatilag már mindenhol az eredeti mederben lesz a víz - jelentette ki Siklós Gabriella.
Orbán: gyors az apadás, egyre kevesebb szakaszon kell védekezni
A Duna felső szakaszán gyors az apadás, hétfőn 510 kilométeren, a vasárnapinál 200 kilométerrel rövidebb szakaszon kellett védekezni - közölte az árvízi védekezést irányító operatív törzs kedd reggeli sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök.
Elmondta: a nap folyamán az ár Mohácsnál tetőzik és elhagyja az országot, "szépen kikísérjük", így szerdától szűkített formában dolgozik az operatív törzs is. Tájékoztatása szerint a hétfői 4458-cal szemben már csak 1847 ember vesz részt a védekezésben.
Orbán Viktor jelezte: a héten várható csapadék nem befolyásolja az árhullám lefolyását, így minden okunk megvan remélni, hogy az ár a gátrendszer egyetlen pontján sem csap át.
Negyven kilométeren épültek ideiglenes védművek
Az idei dunai árvíz idején negyven kilométeres szakaszon épültek ideiglenes védművek, 4600 méteren pedig árvízvédelmi mobilfalak - mondta Orbán.
Az adatokat soroló kormányfő közölte, hogy kétmillió homokzsákot és 32 ezer köbméter, vagyis mintegy 55 ezer tonna homokot használtak fel.
Hangsúlyozta, hogy elrendelték a visszarendeződés munkarendjét, a védekezésnél fel nem használt zsákokat visszaviszik az önkormányzati és állami raktárakba. A be nem épített zsákokból a homokot kiöntik, ezeket a zsákokat majd a következő árvíznél, "amelyről reméljük, hogy jó messze van" használják fel.
Azok a beépített zsákok, amelyek nem érintkeztek vízzel, hulladéknak minősülnek, ezeket e szerint semmisítik meg, a vízzel érintkező zsákok veszélyes hulladéknak minősülnek, ezért azokat a közegészségügyi előírásoknak megfelelően semmisítik meg - tette hozzá a miniszterelnök.
Zoom
Orbán Viktor miniszterelnök és Müller Cecília országos tisztifőorvos az árvízvédelmi operatív törzs ülése előtt a Belügyminisztériumban, a Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központban 2024. szeptember 24-én (fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
Tisztifőorvos: fontos az árvíz utáni fertőtlenítés
Az árvíz utáni fertőtlenítés fontosságára hívta fel a figyelmet az országos tisztifőorvos az árvíz elleni védekezésről tartott keddi budapesti sajtótájékoztatón.
Müller Cecília elmondta: a települések közötti elöntött közutak fertőtlenítését a közútkezelő, a településen belüli fertőtlenítést pedig az önkormányzatok végzik. A helyes eljárásról útmutatót készítettek a településeknek, illetve 24 órás call centert, ügyfélszolgálatot is működtetnek.
Ugyanakkor több településen baktériumokat, illetve szennyeződésre utaló algákat mutattak ki az ivóvízből. Ezért ezeken a településeken az ivóvíz csak forralás után fogyasztható. Továbbá lajtoskocsiból biztosítják az ivóvizet, a csecsemőknek pedig palackozott víz fogyasztását ajánlják - tette hozzá.
(MTI)