Mintegy 4600 fővel emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma a 2024/2025-ös tanévben - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) decemberi gyorsjelentéséből, írja a Népszava.
Az előzetes adatok szerint az idei tanévben 112 007 SNI-s gyermek jár óvodába, általános és középfokú oktatási intézményekbe. A tavalyi év azonos időszakában még 107 421 fő szerepelt a KSH jelentésében. Az SNI-s tanulók speciális nevelési, oktatási igényének leggyakoribb oka a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartászavar. Bár a KSH statisztikáiban részletes adatok még nincsenek erre a tanévre vonatkozóan, a 2023/2024-es tanévben az SNI-s gyermekek 66 százalékát diagnosztizálták ilyen zavarokkal.
 |
Az SNI-s gyerekek számbeli növekedésének több oka is lehet, egyebek mellett az, hogy a korábbinál jobb diagnosztikai módszerek állnak a szakemberek rendelkezésére. De összefügghet azzal is, hogy a kormány 2020 januárjától szigorított az iskolahalasztás, valamint az iskolaérettség megállapításának szabályain, ami miatt sok hatéves gyermek éretlenül kerülhetett be az iskolába plusz egy év óvoda helyett. (És persze azzal is, hogy egyre több arányaiban a purdé az iskolások között, de érdekes lehet a telefonok, táblagépek korai használatának kérdése is - a szerk.)
A következő tanévre vonatkozóan idén december 27-től 2025. január 20-áig kérvényezhetik a szülők az Oktatási Hivatalnál (OH), hogy hatéves gyermekük egy évet még óvodában maradhasson. Bár a kérelmek többségét elfogadják (idén januárban 23 342 kérelem érkezett az OH-hoz), a Szülői Hang Közösség szerint mégis sok család lemarad. Pénteki közleményükben azt írták, a kormányzat magára hagyta a szülőket a pedagógiai döntésben, a központosított hatósági eljárás pedig sokakat elriaszt és értelmetlen stresszt okoz.
A szigorítások bevezetése előtt (amikor a szülők az óvodapedagógusokkal közösen dönthették el, a hatéves gyermek érett-e az iskolakezdésre, vagy jobb lenne neki, ha egy évet még óvodában marad) évente mintegy 30 ezer gyermek esetében döntöttek az iskolakezdés elhalasztásáról. Az iskolahalasztási kérelmek száma 2021-re 16,4 ezerre csökkent, miután egy bürokratikus eljárás keretében (a szülőknek több dokumentumot kell beszerezniük, a gyerekeknek vizsgálatokon kell átesniük) csak az OH-nál lehet kérelmezni a plusz egy év óvodát. A Szülői Hang szerint a szigorítást követő első évben a szülők nem kaptak megfelelő tájékoztatást, emiatt sokan neki se vághattak a kérelmezési folyamatnak. Szakértők már ekkor arra figyelmeztettek, hogy azoknál a gyerekeknél, akik éretlenül kerülnek be az iskolába, nagyobb eséllyel alakulhatnak ki tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarok.
Azt, hogy összefüggés lehet a szigorítás és az SNI-s gyerekek számának növekedése között, a KSH adatai is alátámasztják: a speciális nevelési igényű gyerekek száma a 2021/2022-es tanévtől a korábbiaknál jóval nagyobb mértékben emelkedett. Továbbá - mint a Népszava megírta -, az elmúlt három évben az elsős általános iskolások körében volt a legmagasabb az évismétlők aránya, a 2023/2024-es tanévben 4,2 százalék. A Szülői Hang szerint ez azt jelenti, hogy átlagosan minden 24. elsős évet ismétel.
„Ezek az évismétlések kudarcélményt jelentenek a gyerekeknek; sokkal jobb lett volna, ha inkább az óvodában töltenek még egy évet. A rossz rendszer következtében éretlenül iskolába kerülő gyerekek a többieket is hátráltathatják, ami rontja az egész oktatási rendszer hatékonyságát” - írták.
