2017. október 22., vasárnap, Előd napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
13:42 Száznál is több halottja van már a madagaszkári pestisjárványnak13:10 Alapjaiban rengették meg a csehországi pártrendszert a hétvégi képviselőházi választások12:40 Japán-szerte több tízezer embert szólítottak fel lakóhelye elhagyására a Lan tájfun miatt12:15 Megsokszorozódott a terrorgyanú miatt indított eljárások száma Merkelisztánban11:41 Ez csak természetes: Szanyinak nem ünnep október 23-a - világgá is kürtölte a vörös szeszkazán11:23 Javult a levegő minősége Nyíregyházán11:01 Moszkva: az amerikaiak úgy szétbombázták Rakkát, mint Drezdát a második világháborúban10:34 Arany János halhatatlan balladáját egy cardiffi templomra vetítve nézhették a walesiek10:15 A szexuális bűncselekmények miatt kirúgott dél-koreai rendőrök fele pár év pihenő után újra szolgálhat és védhet09:54 54 évvel a Kennedy-gyilkosság után: Trump nem akadályozza meg több ezer titkosított kormányzati irat nyilvánossá válását09:39 Szombaton is próbálkoztak beszivárogni a Pakisztánból hazánkig menekültek09:14 Tállai-dicsekvés: 11 milliárd adóbevételt telefonált össze támogatólag az ügyfélbarát NAV08:53 Szigorítják a repülőtéri dolgozók biztonsági ellenőrzését Ausztráliában08:27 Gaudi bízik az "elévült" Gyurcsány-terrort büntethetővé tévő alkotmánymódosításban07:53 Szlovénia elnököt választ
24 óra legolvasottabbjai

Antimagyarizmus ::

János vitéz a tündérkurvák országában - Alföldi Roberta csodás alkotása

Reklám

Tündérország az Alföldi Róbert rendezte János vitézben egy zajos, büdös metrómegálló, ahol kurvák a tündérek, és boldogság sincsen. A kedélyes magyaroskodástól kézenfogva vezet minket a rendező a reménytelenségbe a Nemzeti Színházban - olvashatjuk a Zsindex egyik firkálmányában. Kritikának sajna nem nevezhető, így sokat nem tudunk meg a darabról, ám néhány vélhetően arra vonatkozó részt idézünk az irományból, hogy legyen némi fogalmunk az egykori Nemzetit az irigy és tehetségtelen zsidó gúnyolódás istállójává züllesztő Roberta újabb produkciójáról. Na és hogy lássuk, kik szerepelnek a szemét provokációban. (Ne számítsanak arra, hogy sokat megértenek a talmudi ékesszólással megírt szövegből, és ez nem azért van, mert csak részeket közlünk belőle, megkímélve olvasóinkat egy exhibicionista szánalmas ömlengésétől.)



Új igazgatóként Alföldi Róbert a nemzeti jelzőt szeretné újraértelmezni, amihez a János vitéz kiváló eszköz: bojtárból lett hős huszár a főszereplő.
Ráadásul Petőfi Sándor helyett Kacsóh Pongrác daljátékát követi Alföldi, aki kétféle szereposztásban játszatja a darabot, így van János vitéz 1. és 2. is. Az elsőben Stohl András alakítja Kukorica Jancsit, Udvaros Dorottya a gonosz mostohát és Söptei Andrea Iluskát, míg a másodikban Mátyássy Bence Jancsit, Tomps Kátya Iluskát és Csoma Judit a mostohát, Szabó Kimmel Tamás a strázsamestert.

Az említett fiatalos előadásban Mátyássy Bence kamaszos erővel szeret, küzd és bukik bele saját reményeibe, míg a Valami Amerika 2-ben befutott Tompos Kátya remekül énekelve lesz a falu szépéből boldogtalan prostikirálylány.
A két szereposztás mellett fontos, hogy három különböző színt talált ki Alföldi, mintha 3 darab lenne: a búzamezőn kúró fiatalok falusi életképéből alakul át finoman hangolt magányosság-történetté Jancsi története, amikor ott kell hagynia a rendkívül jó hangú, szép Iluskáját, akit Kátya elnyomott kamaszlányként alakít. Az elnyomó gonosz mostoha szerepében Csoma Judit egy-egy arcjátékkal lett nagyon erős.



A mesének a harmadik felvonásra végleg annyi, Tündérország helyett egy metrómegállóban találja magát Jancsi és Bagó, hogy egy szalonnázás után Bagó bevallja, hogy ő mindig Iluskát szerette, de annyira, hogy segített Jancsit elvezetni hozzá a metrómegállóba, mert Tündérország nincs, csak a szemét, a híres, piros öntött műanyagszékekkel.
Jancsi a kurvákká átalakult tündérek királynőjével, Iluskával történő találkozása elég kidolgozatlan, Jancsi nem vívódik, elmenekül Iluskája elől, így Petőfi János vitézével ellentétben itt nem élnek örök boldogságban Tündérországban.
A végén áll Jancsi és Bagó a nagy büdös semmi közepén a kis, összeaszott magyar rögvalóban, bámulnak előre, a reménytelenségbe. Alföldi pontosan felépített darabjában jól láthatóan a tréfás-vicces történetből jutunk el a teljes kiábrándulásba, a jövőkép nélküli világba, ahol Jancsi önmagát választja a szerelem helyett, amiért mindig küzdött.



A háromfelvonásos daljáték pontos felépítése mellett a legnagyobb eredménye annyi, hogy a János vitézből egy mindenből kiábrándult férfit farag, játssza azt a 28 éves Mátyássy Bence, vagy a 41 éves Stohl András. Pedig Petőfi intenciója szerint Kukorica Jancsi lesz a példakép, aki bizonyítja, bármit elérhet a magyar ember, csak akarnia kell. Alföldi azt bizonyítja, hogy elértük a sötét reménytelenséget, amikor már se a haza, se a szerelem, se a mese nem fontos.
Köszönjük, Roberta, nem felejtjük el.

 Érdekes cikk, megosztom Facebookon!  Érdekes cikk, elküldöm e-mailben! Nyomtatóbarát változat
Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Ajánló
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Humoros kép 
Dossziék
Ajánlott videó 

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2017 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready