Az elnök internetes közösségi oldalán megjelent bejegyzésében közölte, hogy az egyezség megszületése nyomán azonnal megnyílik a Hormuzi-szoros, és az Egyesült Államok véget vet az iráni kikötők tengeri blokádjának.

"Ezennel teljes felhatalmazást adok a Hormuzi-szoros áthajózási díj nélküli megnyitására, és ezzel egy időben elrendelem az Egyesült Államok tengeri blokádjának megszüntetését" - fogalmazott Donald Trump, és a Hormuzi-szoros újranyitásának legfontosabb következményére utalva hozzátette: "Hadd áramoljon a kőolaj!"

Nem sokkal Donald Trump bejelentését követően JD Vance alelnök a Fox News hírtelevíziónak adott telefoninterjúban közölte, hogy az amerikai-iráni megállapodás hivatalos aláírását június 19-én pénteken Genfben tarthatják, amelyen akár Donald Trump is részt vehet. Hozzátette, dolgoznak a részleteken, hogy ki képviselje az Egyesült Államokat a tervezett eseményen.

Az amerikai alelnök megjegyezte, hogy Izrael vasárnap végrehajtott Bejrút elleni légicsapása azt kockáztatta, hogy meghiúsul az amerikai-iráni egyezség létrejötte, és azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy Irán válaszcsapásként Izrael ellen indít támadást.

JD Vance a megállapodás tartalmával kapcsolatban elmondta, hogy a Hormuzi-szoros újranyitása és az amerikai blokád megszüntetése mellett az tartalmazza azt is, hogy Irán nem juthat atomfegyver birtokába a jövőben.

Az Egyesült Államok és Irán közötti megállapodás létrejöttét megerősítette az egyeztetéseken közvetítőként résztvevő Sebaz Saríf pakisztáni miniszterelnök.

"Mindkét oldal vállalta minden katonai művelet azonnali és állandó jellegű leállítását az összes fronton, ideértve Libanont is" - fogalmazott a pakisztáni kormányfő.

Egyben köszönetet mondott a katari kormányzatnak, hogy bekapcsolódott a közvetítésbe Teheránnal, valamint háláját fejezte ki Szaúd-Arábia és Törökország vezetésének a hozzájárulásért.

Jelentős piaci reakciókat váltott ki hétfőn az Egyesült Államok és Irán között létrejött keretmegállapodás híre: a nemzetközi részvénypiacok emelkedtek, miközben az olajárak meredeken estek, a befektetők pedig mérsékelték a további kamatemelésekre vonatkozó várakozásaikat.

A megállapodás végleges aláírását péntekre, Svájcba tervezik, ugyanakkor több részlet még tisztázásra vár.

A folyamatos nemzetközi kereskedelemben közép-európai idő szerint hajnali öt órakor a Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára 83,24 dolláron állt, ami 4,68 százalékos visszaesésnek felel meg. Az amerikai WTI könnyűolaj jegyzése 80,11 dollárra süllyedt, 5,62 százalékkal alacsonyabbra az előző értéknél. Az olajárak ezzel több mint két hónapos mélypontra estek, mivel a piac a Hormuzi-szoroson keresztüli szállítások helyreállására számít.

Az európai földgázpiacon szintén jelentős árcsökkenés következett be. A TTF irányadó jegyzése 44,44 euróra mérséklődött megawattóránként, ami közel 5 százalékos esést jelent. Az elemzők szerint a Perzsa-öbölből érkező cseppfolyósított földgázszállítások várható újraindulása enyhítheti az ellátási aggodalmakat.

A részvénypiacokon erős kockázatvállalási kedv bontakozott ki. Japánban a Nikkei 225 index közel 5 százalékkal emelkedett, történelmi csúcs közelébe kerülve. Dél-Koreában a KOSPI index több mint 5 százalékos erősödést mutatott, míg Kínában a sanghaji tőzsdeindex 1,1 százalékkal, a sencseni index pedig 1,8 százalékkal került feljebb. Ausztráliában a vezető részvényindex 1,4 százalékos emelkedéssel hét hete nem látott szintre jutott.

Az európai és az amerikai tőzsdén kívüli index jegyzések is erős nyitást jeleztek előre: az S&P 500 futures 0,9 százalékkal, a Nasdaq futures 1,5 százalékkal erősödött. Az EuroStoxx 50 és a német DAX futures 0,2 százalékkal, a londoni FTSE futures 0,3 százalékkal emelkedett.

A devizapiacon gyengült a dollár. A dollárindex 99,56 pontra csökkent, ami 0,19 százalékos visszaesésnek felel meg. Az euró árfolyama 1,1599 dollárra emelkedett, 0,26 százalékkal erősödve az amerikai fizetőeszközzel szemben. A befektetők szerint az olcsóbb energia mérsékelheti az inflációs nyomást, ami csökkenti a további kamatemelések szükségességét.

A nem kamatozó befektetések közül az arany is profitált a csökkenő kötvényhozamokból: a spot arany unciánkénti ára 4328,90 dollárra emelkedett, ami 2,60 százalékos növekedést jelent.

Piaci elemzők szerint a megállapodás jelentős könnyebbséget jelenthet a héten ülésező jegybankok számára, mivel az energiaárak mérséklődése csökkentheti az inflációs nyomást és a további monetáris szigorítás szükségességét. A héten az amerikai Federal Reserve, a Bank of England és a Bank of Japan hoz monetáris politikai döntést.

Egyes előrejelzések szerint a Brent olaj ára az év végére akár 80 dollárig is süllyedhet, amennyiben a Hormuzi-szoros forgalma tartósan helyreáll.

Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország vezetői üdvözölték az Egyesült Államok és Irán között létrejött megállapodást, és közös nyilatkozatukban jelezték: készek enyhíteni az Iránnal szembeni szankciókat, amennyiben Teherán ellenőrizhető lépéseket tesz nukleáris programjának korlátozására.

A brit, francia, német és olasz vezetők közös közleménye szerint a megállapodás lehetőséget teremt a közel-keleti térség stabilizálására és a világgazdaság helyzetének javítására. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy Irán nem juthat nukleáris fegyverhez, és felszólították a feleket az egyezség gyors és teljes körű végrehajtására. A négy ország jelezte: hajlandó feloldani egyes szankciókat, ha Irán nukleáris programjával kapcsolatban egyértelmű és ellenőrizhető kötelezettségvállalásokat teljesít.

A közlemény szerint Berlin, Párizs, London és Róma támogatja a Hormuzi-szoros hajóforgalmának helyreállítását, beleértve egy védelmi jellegű nemzetközi misszió létrehozását is, amely aknamentesítési feladatokat végezne és segítené a kereskedelmi hajózás újraindulását.

Emmanuel Macron francia elnök gyors és teljes körű végrehajtást sürgetett, és közölte: Franciaország és Nagy-Britannia közös tengeri missziója kész támogatni a szoros újranyitását. A francia államfő szerint a korlátozásoktól és díjaktól mentes hajóforgalom elengedhetetlen a regionális stabilitás és a világgazdaság szempontjából. Macron a hétfőn kezdődő G7-csúcstalálkozón is napirendre kívánja tűzni a Hormuzi-szoros tartós nyitva tartásának kérdését, valamint az iráni nukleáris és rakétaprogrammal kapcsolatos további tárgyalásokat.

Keir Starmer brit miniszterelnök "rendkívül fontos előrelépésnek" nevezte a megállapodást, és hangsúlyozta, hogy a Hormuzi-szorosnak tartósan és teljes mértékben nyitva kell maradnia. Közölte, hogy London kész részt venni a Franciaországgal közösen vezetett védelmi misszióban, amely a hajózási útvonal aknamentesítését segítené. Starmer szerint a béke tartósságának feltétele az iráni nukleáris kötelezettségvállalások szigorú és ellenőrizhető végrehajtása.

Friedrich Merz német kancellár gratulált Donald Trump amerikai elnöknek a tárgyalások során elért "diplomáciai áttöréshez", és úgy vélte, hogy a megállapodás hozzájárulhat a világgazdaság élénküléséhez és a térség stabilizálásához.

António Guterres ENSZ-főtitkár üdvözölte az egyezséget, amely szerinte döntő lépést jelent a konfliktus békés rendezése felé. Hangsúlyozta, hogy az ENSZ kész támogatni a további diplomáciai erőfeszítéseket.

A megállapodást üdvözölte több más ország vezetése is. Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök a feszültség csökkentésének fontosságát emelte ki, Takaicsi Szanae japán kormányfő pedig reményét fejezte ki, hogy a Hormuzi-szorosban a nemzetközi hajózás ténylegesen és biztonságosan helyreáll, valamint mielőbb végleges megállapodás születik az iráni nukleáris kérdésben. Winston Peters új-zélandi külügyminiszter szerint az egyezség hozzájárulhat egy, a globális gazdasági biztonság szempontjából kulcsfontosságú térség stabilitásának erősítéséhez.

Irán megerősítette, hogy a hónapokig tartó tárgyalások után megegyezett az Egyesült Államokkal a háború lezárásáról - jelentette hétfőn az iráni állami média.

Kazem Garibabádi iráni külügyminiszter-helyettes hétfőn az IRIB TV iráni állami televízióban jelentette be, hogy az Egyesült Államokkal a háború lezárásáról kötött keretmegállapodás szövegét véglegesítették, de Irán csak pénteken kezdi meg annak végrehajtását.

Hangsúlyozta, hogy a megállapodás nem pusztán diplomáciai erőfeszítések és konzultációk eredménye, hanem Irán katonai eredményeinek is köszönhető.

Hozzátette, hogy egy 60 napos tűzszüneti időszak alatt egy átfogóbb megállapodást fognak tárgyalni, amelyben szó lesz Irán nukleáris programjáról, és az Iránnal szembeni szankciók enyhítését is el akarják érni.

Az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkárságának közleménye szerint hétfő estétől kezdődően végleg véget érnek a háborús és katonai műveletek minden fronton, beleértve Libanont is.

A Tasnim hírügynökség kormányzati forrásokra hivatkozva arról is beszámolt, hogy a Hormuzi-szorost a megállapodás pénteki aláírását követően nyitják meg újra.

A világ egyik legfontosabb olaj- és gázszállítási útvonalának megnyitásáról korábban Donald Trump amerikai elnök is azt írta Truth Social platformján, hogy az csak a megállapodás pénteki hivatalos aláírása után nyílik meg.

Az amerikai-iráni megállapodás az egyeztetéseken közvetítőként részt vevő Sehbaz Saríf pakisztáni miniszterelnök, és a katari kormány közreműködésével jött létre.

Keir Starmer brit miniszterelnök üdvözölte az Egyesült Államok és Irán megállapodását az ellenségeskedések beszüntetéséről.

Leszögezte ugyanakkor, hogy mostantól a memorandum teljes körű végrehajtása az elsődleges feladat, és ennek egyik központi eleme a Hormuzi-szoros díjmentes hajóforgalmának helyreállítása.

Starmer kiemelte azt is, hogy Irán soha nem tehet szert nukleáris fegyverekre.

Előzőleg Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország vezetői közös nyilatkozatban üdvözölték az Egyesült Államok és Irán között létrejött megállapodást, és jelezték: készek enyhíteni az Iránnal szembeni szankciókat, ha Teherán ellenőrizhető lépéseket tesz nukleáris programjának korlátozására.

A munkáspárti brit miniszterelnök ugyanakkor hétfőn külön nyilatkozatban is méltatta az elért egyezséget, amelyet áttörésnek nevezett.

A Downing Street által ismertetett nyilatkozatában Keir Starmer hangsúlyozta, hogy ez az az előrelépés, amelyben Nagy-Britannia a konfliktus kezdete óta mindig is reménykedett.

A brit kormányfő szerint most annak biztosítására kell összpontosítani a figyelmet, hogy a Hormuzi-szoros az amerikai-iráni memorandum teljes körű végrehajtásának keretében újból megnyíljon és folyamatosan nyitva is maradjon a hajóforgalom számára, mindemellett a megállapodásnak az iráni nukleáris fejlesztési programról szóló elemeit is részleteiben véglegesíteni kell.

Keir Starmer külön kiemelte, hogy helyre kell állítani a Hormuzi-szoros díjmentes hajóforgalmának szabadságát, enyhítve a vízi út zárlata okozta, hónapok óta érzékelhető súlyos globális gazdasági hatásokat.

A Hormuzi-szoros a világ legforgalmasabb tengeri kereskedelmi útvonala, amelyen a globális nyersolaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállítmányok 20 százaléka, emellett nagy mennyiségű mezőgazdasági és ipari nyersanyag haladt át, mielőtt Irán az Egyesült Államok és Izrael által ellene indított hadműveletek kezdete után gyakorlatilag lezárta a Perzsa-öbölből kivezető szűk tengeri átjárót.

Hétfői nyilatkozatában a brit miniszterelnök leszögezte, hogy Nagy-Britannia partnereivel együtt folytatja a munkát a Hormuzi-szoros díjmentes hajóforgalmának helyreállítására, beleértve - ha ez szükségessé válik - egy olyan védelmi jellegű, független többnemzetiségű erő felállítását, amelynek tervezésében London és Párizs eddig is vezető szerepet töltött be.

Keir Starmer szerint ennek az alakulatnak a feladatai közé tartozna megállapodásos alapon a vízi út aknamentesítéséhez nyújtandó segítség.

A brit és a francia kormány a múlt hónapban jelentette be, hogy többnemzetiségű tengeri koalíció létrehozását kezdeményezte a Hormuzi-szoros teljes újranyitására és díjmentes használatának biztosítására, és London rögtön jelezte is, hogy e kezdeményezés jegyében jelentős mennyiségű hadfelszerelést telepít a térségbe.

A brit kontingensben önállóan működő aknamentesítő eszközök, ellenséges támadóeszközök észlelésére, nyomonkövetésére és elhárítására alkalmas, nagy sebességű vízi drónok és Typhoon harci repülőgépek szerepelnek.

 (MTI)