"Szlovákia, ahol tényleg dübörög a gazdaság, már verik az eurót. 2,5 hónap és mindenki már azzal fog fizetni. Vajon mit szólnak ehhez Kassán, a Lunik IX-es gettóban lakótelepen?

Mi egy Lyukó-völgyet tudunk csak felmutatni, miközben egy szomszédos EU-s országban pedig ilyen Lunik van? Vajon Szlovákiában hol vannak a jogvédők? Miért nem őrjöngenek Pozsonyban, Kassán? Mikor láthatjuk Mohácsi Vikit a Lunik IX-en? Galgagyörk, Fadd meg a többi hely biztos súlyosabb hely, mint a Lunik IX ...

Movhu kommentje:

A Szabad Újság 2006-os cikke:

"Egy puffanás és az ember mellett landol a következő csomag. Benne cigarettásdobozok, műanyagzacskók és törött üvegek. Az egyik címke olcsó alkoholról árulkodik. Kit érdekel az, hogy pár méterrel odébb van a szemetes konténer? Az ablakon kivágni, ami már felesleges, sokkal egyszerűbb…

Ha úgy nőttek fel, mint az állatok, összetákolt kunyhókban, nincs ember, aki megtanítaná őket a rendre, állítja a hírhedt kassai Luník IX. lakótelep egyik rendfenntartója, mondhatnánk úgy is, tisztaságfelelőse. És rögtön hozzáteszi, érdemes félreállni a balkonok alól, mert egy-egy adag lezúduló szemét súlyos sérüléseket okozhat.

Rezerváció

A Hrebenda utca Kassán fogalommá vált. Itt eredetileg állami lakások épültek, méghozzá katonatisztek számára. Ám mivel nekik nem kellettek, a nyolcvanas években ide kezdték költöztetni a romákat. A másik utcába, a Kr?mérybe pedig – a szövetkezeti lakásokba – a fehéreket. Ez utóbbiak rendesen fizettek, az állami lakásokban élők azonban nem. A helyzet csak rosszabbodott, amikor a fizetőket elkezdték kiköltöztetni a Fur?a lakótelepre. Ladislav ?a?a polgármester szerint a fehérek a lakásukért ott két-három lakást is kaptak. A Luník IX-re pedig elkezdték beköltöztetni a romákat az egész városból. Az első hullámban 1600 embert. 1989 után tovább tisztították tőlük a várost, és újabb lakók költöztek a lakásokba. Elég volt, ha nem fizették be a lakbért, már itt is találták magukat. Egyes háromszobás lakásokban manapság – szinte hihetetlen – akár harmincan is élnek! Egyszeriben mintha megváltozott volna a szocialista szlogen: Integráljuk a romákat! Helyette a Telepítsük őket egy helyre! lett a jelszó. Ma már elég, ha egy álláskereső ember megmondja, ezen a lakótelepen lakik, és tuti, hogy nem veszik fel. Az itteni emberek 98 százaléka tanulatlan, nincs iskolájuk és emiatt állásuk sem.

Szűkösen

„négy szobánk van, és négy család lakik bennük” mondja Marek Ga?i. Összesen 24-en vannak, és jó ideig eltart, míg valamennyit felsorolja. Hozzáteszi, hogy az idegeire megy a helyzet, de hát mit csináljon? Alapiskolát végzett, felvették ugyan pékiskolába, de nem volt kedve a tanuláshoz. Minek is ment volna, „fehér házat” ígértek nekik, és most csak a szociális segélyeiket faragják le…

Egy húszéves suhanc is a falat támasztja. Ő elmenne dolgozni, akár 50 koronás órabérért is, de hát senki sem veszi fel. Ha az ember megkérdezi, mihez ért, büszkén mondja, hogy kisegítő iskolába járt. Igaz, azt sem fejezte be. És jön a szokásos szövegelés, hogy minden vágya a munka, de nem akármilyen.
A hátuk mögötti ház közben pedig már majd szétesik. Vajon mit lehetne még tönkretenni rajta? A rombolás itt már tökéletesre sikeredett. Az üvegablakok úgy néznek ki, mintha a környéken ágyúzás lett volna, a falakat mindenhol fekete kosz- és csak a jó Isten tudja, milyen réteg fedi. A lépcsőházak szétverve, az emberek az ötödik-hatodik emeleten lyukakból tekingetnek kifelé, ahol valaha ajtók álltak. A balkonokon fehérnemű, szőnyeg lóg, néhol még szatellit antenna is akad.

Mínusz ezer radiátor

Hivatalosan a lakótelepnek 5870 lakosa van, s ebből 2700 a gyermek. Nem hivatalosan viszont kb. 7000-en tanyáznak itt. Aki elveszíti a feje fölül a tetőt, az egyszerűen ideköltözik. A romák pedig bárkit beengednek a lakásukba, aki legalább pár koronát ígér nekik cserébe. Ezután nem csoda, ha a lakásokban harmincan szoronganak, egymás agyára mennek, és a szomszédokkal azon veszekednek, kinél nagyobb a vízfogyasztás. Vízórák itt ugyanis nincsenek, a vízhasználatért lakásonként kell fizetni.
Sokat beszéltek már róla, hogy azokat, akik nem idevalók, visszaköltöztetik eredeti lakóhelyükre, de eddig semmi sem történt az ügyben. Így aztán a Luník IX.-en az egész országból származó romák bonyolult helyzetével próbálnak megbirkózni. A polgármester szerint nincs pénz, és hiába jönnek ide alapítványok, különféle szövetségek, ha senki sem ad egy fillért sem. Víz az itt csak hideg folyik, és az is csak naponta négy órán keresztül. De még kész csoda, hogy folyik. A notórius nemfizetők miatt bevezették, hogy a szociális segélyekből levonják a lakhatási hozzájárulást, amivel némileg törleszthetők a tetemes tartozások. Ezzel az intézkedéssel elérték azt, hogy az eddig 1 százaléknyi rendesen fizető helyett ma már 27 százaléknyian fizetnek, és az év végéig jó lenne elérni a 40 százalékos arányt. Máshogy nem lehetett megoldani a helyzetet, hiszen a lakbérhátralék már meghaladta a 200 millió koronát! Az intézkedésnek köszönhetően van víz a lakásokban, és ennek köszönhetően lesz télen fűtés is. Feltéve, ha pótolni tudják azt az ezer radiátort, mely az ócskavas-gyűjtőben végezte.
Legény legyen a talpán, aki itt elvállalja a polgármesterséget. Mert itt bármi megtörténhet. Az is, hogy kihívják az embert azzal, hogy befolyik a lakásba a víz, csináljon már valamit. A lakásba érve meg mit lát a szerencsétlen polgármester? Egy falból kilógó csövet az egyik oldalon, meg egy másikat a másik oldalon, köztük pedig nincs ott a radiátor… Amikor pedig legutoljára be akarták kötni az ivóvizet az egyik panelházba, hát nem sikerült. Mert valami nagyokos kifűrészelt a csővezetékből egy 40 centiméteres darabot.

Öntöttvas csatornafedőt pedig nem is érdemes lerakni, mert legkésőbb másnap a hulladékgyűjtőbe kerül, a gödröt pedig telehányják szeméttel. A 3000 koronát érő fedelekért az ócskavas-kereskedésben 300 koronát adnak. Ma beton lapokkal takarják a kanalizációt. Azt eddig még nem lopta el senki.
Közvilágítás? Egy-két napig lehetett használni, utána fekete éjszakába burkolózott az egész lakótelep. Ma az elektromos kábelek a levegőben vannak, hogy ne lehessen hozzájuk férni, és a lámpák élettartama kb. fél év. A polgármester egyedül abban bízik, hogyha a lakótelep többsége törleszteni fogja tartozásait, a többieket is ráveszik a fizetésre. Elvégre senki sem fog akarni másra fizetni… Ezt a feltevését arra alapozza, hogy jól ismeri a romák természetét. Csak a mának élnek, nem érdekli őket, mi lesz holnap, irigyek, nem gondolkodnak. De más helyett nem fognak fizetni, az biztos.

Segélyt kapsz, fogd be a szád?

A polgármester irodája alatti élelmiszerüzletben gyér a forgalom. Valaha ide tömegek jártak, de amióta az emberek a segélyt a város más részében veszik fel, inkább a Kauflandban vásárolnak, panaszolja az eladó. Szép almát árul, kilóját 30 koronáért, amelyet állítólag három napig tartott, míg felhajtott. Ez a legolcsóbb. De van őszibarackja és alapvető élelmiszerei is, no meg persze édesség. A szomszédos kocsma sem élte túl a változást. Ki fizetne a kocsmárosnak a sörért, ha a boltban sokkal olcsóbban hozzá lehet jutni? A kocsma helyén egy olyan központot hoznak létre, amely megpróbál segíteni a romáknak a munkahelytalálásban. A kereset ötven százalékát kézbe kapnák, ötvenből pedig az adósságot kellene törleszteni. A polgármester szerint nagy baj, hogy a mai nemzedék teljesen elszokott a munkától, és hozzászokott a segélyekhez. Az volt a jelszó: Segélyt kapsz, fogd be a szád! Úgy-ahogy megéltek, de a segélyeket megkurtították. Munkájuk nincs, hát legalább szaporodnak. A tizenhét éveseknek, sőt még a fiatalabbaknak is már gyerekeik vannak. Sokszor még a szülészetről sem akarják hazahozni őket.
A problémák a Hrebenda utcában úgy nőnek, mint a szemétdombok a panelházak mellett, a balkonok alatt. Sőt mostanában már arról szól a fáma, hogy az egész lakótelepet megvehetné valaki, és két-három év alatt minta lakóparkot varázsolhatna belőle. Igen ám, de mi lenne az itt lakó romákkal?
Na és a mindent elborító szeméttel mit lehet tenni? Ahhoz itt nehéz munkagépek, teherautók és sok pénz szükségeltetik. Egy-egy nagytakarítás 1,5-2 millió koronába kerül. A lakótelep vezető embere szerint olcsóbb és egyszerűbb megoldás, ha öt-hat férfit megbíz, ügyeljenek a rendre. Nekik kéne azt megfigyelniük, honnan dobják ki a szemetet, és a rendetlenkedőket felszólítani a szemét eltakarítására. Az ő fizetésüket félmillióból meg lehetne úszni. De vajon érdeke-e valójában valakinek az, hogy a Luník IX. tiszta lakóteleppé váljon.""

(Vastagbőr; a kommenteket feltétlen érdemes elolvasni)