Először vett részt szerb miniszterelnök a belgrádi buzifelvonuláson. Ana Brnabic kormányfő nyíltan vállalja ferde hajlamait, és a vasárnapi "sétával" a "szexuális kisebbségek" jogainak védelme mellett állt ki.
 |
A mintegy ezer résztvevő felvonulását több száz rendőr biztosította, a szakadó eső miatt azonban a séta úticélján, a belgrádi Köztársaság téren tervezett buli elmaradt. A deviáns tömeg szivárványszínű zászlókkal, lufikkal és az idei Pride jelszavát – A változásért – hirdető transzparensekkel sétált át a szerb főváros központi utcáin. A felvonulás előtt a kormányfő az újságíróknak azt mondta, jelenléte a szerb kormánynak azt az üzenetét hordozza, hogy Szerbia tiszteli a különbözőségeket. Hozzátette: "a különbségek erősítik a társadalmat", és "a szerb kormány nem tűri sem a gyűlöletbeszédet, sem a gyűlölet fizikai megnyilvánulását, és következetesen büntet minden ilyen típusú bűncselekményt".
 |
A felvonuláson a szerb miniszterelnök mellett a kormány szociális ügyekért felelős minisztere és a helyi önkormányzatokért felelős tárca vezetője, illetve Belgrád polgármestere és több diplomata is részt vett. Ana Brnabic tavaly is támogatta a rendezvényt, akkor még államigazgatási miniszter volt.
 |
Brnabic június óta vezeti miniszterelnökként a nyugat-balkáni országot. Kinevezése a köcsögjogi aktivisták szerint egyrészt üzenet volt az Európai Uniónak, hogy Szerbia tiszteletben tartja a "kisebbségi jogokat", másrészt az országban élő "szexuális kisebbségek" helyzete és megítélése is javulhat azzal, ha a kormányfő nyíltan vállalja, hogy leszbikus. A változás azonban már 2014-ben megkezdődött. Négy év kihagyás után szerveztek akkor buzifelvonulást, és az volt az első alkalom, hogy nagyobb incidensek nélkül zajlott le.
 |
2014 előtt a hatóságok biztonsági kockázatra hivatkozva többször is betiltották a rendezvényt, mert 2001-ben az első belgrádi buzifelvonuláson a résztvevőket normalitáspárti csoportok tagjai, valamint futballszurkolók támadták meg, amire a rendőrség nem reagált időben. A felvonulás résztvevői közül többen megsebesültek. Ezt követően 2009-ben kísérelték meg újra megtartani a felvonulást, de a hatóságok betiltották biztonsági megfontolásokból. A következő évben sikerült megtartani a rendezvényt, de a támadások következtében mintegy 150-en megsebesültek. Az idei felvonulást már csak néhány tucatnyian ellenezték nyilvánosan. A tiltakozók orosz zászlókat és ortodox ikonokat lengettek, összetűzésre azonban nem került sor.
(MTI nyomán)
