nagybetűsítés
A képviselő-testület szót tudtommal a fenti módon írjuk helyesen (kis k-val, kötőjellel). Előfordulhat-e olyan helyzet, hogy önállóan ezt a szót nagy k-val írjuk (leszámítva ha a mondat elején áll)? Mi van akkor, ha azt mondom: Ferencváros önkormányzatának képviselő-testülete? Ekkor is kis k, ugye? Tekinthető-e bármikor tulajdonnévnek ez a szóösszetétel?
Ugyanehhez tartozik, hogy az önkormányzat szó önmagában kis ö. Akkor is az, hogy egyértelműen egy konkrét önkormányzatra utal? Ha elé írom a település nevét, de nem a bejegyzett tulajdonnevet használom (pl. ferencvárosi önkormányzat), akkor is kis ö?
Ugyanehhez tartozik, hogy az önkormányzat szó önmagában kis ö. Akkor is az, hogy egyértelműen egy konkrét önkormányzatra utal? Ha elé írom a település nevét, de nem a bejegyzett tulajdonnevet használom (pl. ferencvárosi önkormányzat), akkor is kis ö?
Korábbi válaszainkban sokszor foglalkoztunk a nagybetűsítés e jelenségével. A ma érvényben lévő helyesírási szabályzat szerint a kérdésben megfogalmazott esetekben a kis kezdőbetűs írásmód a megfelelő (A magyar helyesírás 118.d pontja szerint). Az Osiris Kiadó Helyesírás c. kötete lokális tulajdonnevesülésnek nevezi azt a jogi nyelvi jelenséget, melyben egyes szavak és szerkezetek nagybetűvel jelennek meg, pl. Kormány, Alperes (2004: 140). Várhatóan a helyesírási szabályzat módosítása megengedőbb lesz ebben a kérdésben.
Egyelőre a nem hivatalos névként használt ferencvárosi önkormányzat, képviselő-testület a szabályos írásmód.
Egyelőre a nem hivatalos névként használt ferencvárosi önkormányzat, képviselő-testület a szabályos írásmód.
Szent Flórián-szobor
Szent Flórián szobor vagy Szent Flórián-szobor?
A helyes írásmód: Szent Flórián-szobor (A magyar helyesírás szabályai 168. pontja).
támadópóz
A “támadóállás” mint bokszkifejezés egybeírandó. Ennek mintájára egybeírandó a “támadópóz” is?
A javasolt írásmód: támadópóz (a támadóállás mintájára, hiszen a póz egyik jelentése: ’beállított testtartás’, nagyjából megfelel a támadóállásnak).
(A magyar helyesírás szabályai 112. pont)
(A magyar helyesírás szabályai 112. pont)
papírsárkány, gyöngyház gomb
Ha “papírsárkány”, akkor miért “gyöngyház gomb”? Vagyis miért írjuk az egyiket egybe, a másikat külön?
A kérdésben szereplő kifejezések ún. anyagnévi jelzős szerkezetek, szóösszetételek. A magyar helyesírás szabályai 115. pontja foglalkozik e jelenséggel.
Az anyagnevet (papír) akkor írjuk egybe a jelzett szóval, ha mind a kettő egyszerű szó, ezért a papírsárkányt egybeírjuk.
Ha akár az anyagnév, akár a jelzett szó összetett (esetleg mind a kettő az), akkor a különírás a helyes. Emiatt szerepel különírva a gyöngyház gomb (a gyöngyház összetett szó).
Az anyagnevet (papír) akkor írjuk egybe a jelzett szóval, ha mind a kettő egyszerű szó, ezért a papírsárkányt egybeírjuk.
Ha akár az anyagnév, akár a jelzett szó összetett (esetleg mind a kettő az), akkor a különírás a helyes. Emiatt szerepel különírva a gyöngyház gomb (a gyöngyház összetett szó).
Az előző rész itt található.
