A karácsonyi ünnep áhítatát zavarja meg, ha valaki „kellemes” karácsonyi ünnepeket kíván. Magam előtt látom a kádári idők hivatalainak obligát képeslapjait. Rajta a szintén obligát „fenyőfagallyal”, a szintén obligát szocialistán vörös, émelyítő karácsonyfadíszgömbbel.
Ahogyan a Népszava és a Népszabadság „ünnepelte” a karácsonyt. A „fenyőfa ünnepét”. Ahogyan ők a Mikulást a „Télapó” ünnepére silányították.
A karácsony minden, csak nem „kellemes”. A hévízi gyógyfürdőben brűgölni. Az „kellemes”.
Karácsonykor és karácsony táján sok mindenre lehet gondolni. Arra is, ami karácsony. Krisztus születésének ünnepére. A családra. A szeretteinkre. A katolikus országokban arra, hogy december 26-a Szent István ünnepe. De még a gyönyörű, karácsony előtti „Christkindlikre” is a német nyelvű országokban. Vagy az angolszász országokban arra, hogy a Christmas szó eredete „Krisztus miséje”. Vagy a szegényekre. És azokra, akiket szeretteink mellett meg kell ajándékozni. Vagy Betlehemre. Ahol Jézus Krisztus született és amely a világon több mint kétmilliárd keresztény számára rendkívüli fontosságú város.
Az a ciszjordániai város, amelynek 30 ezer palesztin lakosa túlnyomó részben keresztény és ahová a világ minden tájáról oly sokan zarándokolnának, ha akadály nélkül megtehetnék. Ha Betlehem a világ schengeni szeretetövezetévé válna.
De nem vált.
A várost északra nyolcméteres izraeli fal zárja el. Politikailag korrektül „biztonsági kerítésnek” hívják. Ez választja el Jeruzsálemtől és az apró Valadzsa és Dzsaba nevű palesztin falvaktól. Aki Jézus születésének templomához akar zarándokolni, nem csak géppisztolyok csövével kell szembenéznie, de zaklató kérdésekkel is. Amelyekről oly jótékonyan hallgat a multinacionális cégek kezében lévő média. Arról is, hogy Bethlehem városának palesztin lakosságát is mozgásukban úgy korlátozzák, hogy ezt a mozgást leginkább gúzsba kötöttségnek nevezhetjük.
Azt írtam, a város palesztin lakosságának túlnyomó része keresztény.
Hazudtam. Szándékosan hazudtam. Ez a múlt. A keresztény palesztinok fele 2000 óta eltávozott Betlehemből. Feladták azt, amit kétezer éven át nem adtak fel. De a karácsony talán kivétel is lehet. Annak az ideje, hogy legalább egyszer az évben ne hazudjunk. Mondjuk el az igazat. Mondjuk el azt, hogy a jóakaratú emberek mennyire vágynak világszerte a békére és szeretetre. Mondjuk el azt, hogy nálunk is mennyire szomjúhoznak a jóakaratú emberek a békére és szeretetre.
Hazudtam. Szándékosan hazudtam. Ez a múlt. A keresztény palesztinok fele 2000 óta eltávozott Betlehemből. Feladták azt, amit kétezer éven át nem adtak fel. De a karácsony talán kivétel is lehet. Annak az ideje, hogy legalább egyszer az évben ne hazudjunk. Mondjuk el az igazat. Mondjuk el azt, hogy a jóakaratú emberek mennyire vágynak világszerte a békére és szeretetre. Mondjuk el azt, hogy nálunk is mennyire szomjúhoznak a jóakaratú emberek a békére és szeretetre.
Kellemes karácsonyt?
Ha karácsonykor van szó, ami feldühít, az a „kellemes”. A langymeleg fürdővíz a kellemes. A karácsony nem az. A karácsony Krisztus születésének ünnepe. Aki a fallal körülzárt Betlehemben született. Ahonnan lőnek arra, aki közelít hozzá.
De ennek egyszer vége lesz.
És karácsony karácsony lesz.
(Lovas István - Magyar Nemzet Képeslap)
