Négy Mol-vezető összesen mintegy másfél milliárd forintért adott el Mol-részvényeket január vége óta. Az olajtársaság az egyenként százmilliós nagyságrendű üzleteket a tőzsdei cégek vezető állású személyekre vonatkozó, az átláthatóságot szolgáló előírásainak megfelelően januárban és februárban közzétette a tőzsde honlapján.

A Mol-vezetők elég jó üzletet csináltak, azt is mondhatnánk, hogy az elmúlt öt évben nem tudtak volna ennél jobban kiszállni.

A részvényárfolyam az előző öt évben alig ment 3000 forint fölé, az idén januárban azonban kilőttek a Mol-papírok, és február 4-én 4128 forinttal történelmi csúcsra értek.

A négy Mol-vezető közül a legalacsonyabb átlagáron eladó is 3820 forintot kasszírozott részvényenként, a legügyesebb, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere Járai Zsigmond és a magyar üzleti élet egyik legbefolyásosabb szereplőjeként számon tartott Anthony Radev – a Budapesti Corvinus Egyetem korábbi elnöke – pedig 4000 forint felett, a csúcs közelében tudott kiszállni.

A bevételek értékeléséhez tegyük hozzá, hogy a Mol-vezetők részvényjuttatási program keretében óriási pakettekhez jutnak, január közepén például Hernádi Zsolt Mol-vezér 178 886 darab részvényt kapott ellenérték nélkül. 4000 forintos árfolyammal számolva ez több mint 700 millió forintos csomag. Azóta egyébként gyengült az árfolyam, február 12-én még 3800 forint közelében volt, ám azóta 3500 forint közelébe csúszott.

A vezetők részvényeladása tehát optimális időben történt. A rendkívüli közzétételek éppen azután jelentek meg a Mol tőzsdei honlapján, hogy az orosz olajat Ukrajnán keresztül szállító Barátság kőolajvezeték megrongálódott, ám még az előtt, hogy közlemény jelent volna meg a szállítás leállásáról.

Megfelelt a jogszabályoknak a Mol tőzsdei kommunikációja a Barátság kőolajvezeték leállásáról és tisztségviselők részvényügyleteiről - közölte a társaság kedden az MTI-vel.

A Mol tájékoztatása szerint megfelelő időben számoltak be sajtóközleményben és tőzsdei közleményben is arról, hogy a Barátság kőolajvezeték leállása miatt a vállalat kezdeményezte a stratégiai készletek felszabadítását, akkor, amikor a helyzet "üzleti hatása egyértelművé vált". Ez akkor következett be, amikor az Ukrajnából érkezett hivatalos tájékoztatás nyomán világosság vált, hogy a vezeték visszaindítása bizonytalan, és hogy a Mol saját tulajdonú operatív készlete előbb-utóbb el fog fogyni.

A társaság emlékeztetett, hogy a kőolajvezeték az elmúlt években több mint 20 alkalommal állt le műszaki, karbantartási vagy háborús cselekmények miatti okokból, és az újraindulás minden esetben bekövetkezett azelőtt, hogy a Mol saját készletei kimerültek volna. Így ezek az átmeneti szállítási fennakadások nem befolyásolták a cég üzleti működését.

Hangsúlyozták, hogy a Barátság vezeték Magyarországon kívül szakasza nem a Mol tulajdonában vagy üzemeltetésében álló infrastruktúra, és a vezetéken bekövetkezett rongálódás nem a Mol üzleti eseménye, annak kezelése elsődlegesen az ukrán fél felelősségi körébe tartozik. Az Ukrajnából érkező hivatalos tájékoztatásig a cégnek nem volt tudomása arról, hogy a mostani leállás nem átmeneti üzemszünet.

Közölték, hogy a Mol tisztségviselőinek részvényügyleteiről szóló közzététel ugyancsak megfelelt az előírásoknak, a cég a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) meghatározó kibocsátójaként mindig betartotta a jogszabályokat. Hozzátették, hogy a vállalat elkötelezett a tőkepiaci átláthatóság mellett, és mindenben áll az MNB rendelkezésére.