 Nem félnek! |
(...) Hát akkor én most elmondom nektek és adjátok tovább mindenkinek, hogy nem vagytok gyengék! Ha összefogunk, akár csak néhány százezren is, el tudjuk söpörni a mi sáskáinkat, akik még terrorizálni is csak közülünk kinevelt kápókkal tudnak. (...)
Hazafiak!
A napjainkban készült rajzfilmek között van az „Egy bogár élete" című, ezt a gyerekeim jóvoltából volt szerencsém néhányszor látni. A történet egy hangyabolyról szól, akiket egy néhány sáskából álló csapat terrorizál, a testméretükből adódó erőfölényüket kihasználva, s minden szezonban kőkeményen kicsikarva belőlük a terményadót. Mivel ez már generációk óta így folyik, a hangyák beletörődve viselik sorsukat. De egyszer születik köztük egy hangya, egy alkotó szellem. Mindenféle találmányai vannak, amivel a hangyák életüket jobbá tehetnék, de amiket a hangyavezetés soha nem értékel, és ezért sutba kerülnek. És egy napon ez a hangya szembeszáll az elnyomókkal. Persze eleinte mindenki lehurrogja, és elhatárolódik tőle, félve a zsarnokok bosszújától. Természetesen nem akarom a történetet most végéig elmesélni. A lényeg az, hogy végül ennek a hangyának a vezetésével építenek egy harci gépet, és mégiscsak megpróbálják elűzni a sáskákat. De az akció kudarcba fullad. A végkifejletben a sáskák vezére a kizsigerelt és megalázott hangyatömegek szeme láttára, mint egy példastatuálásként készül az említett bátor hangyát eltaposni, közben fennen hangoztatva, hogy a hangyák gyenge és gyáva teremtmények, akik arra lettek, hogy szolgálják a sáskákat. (Itt kell közbeszúrnom, hogy tudnék idézni olyan népet, melynek a vallási könyveiben ehhez hasonlót lehet olvasni!) De visszatérve a drámai helyzethez, a végzet kapujában álló hangya az utolsó szó jogán még válaszol a fősáskának. Közli vele, hogy a hangyák nem gyengék és megbecsülést érdemelnek, hisz saját maguk ellátásán kívül még a sáskákat is képesek eltartani és, hogy tulajdonképpen nekik nincs szükségük a sáskákra, hanem azoknak van szükségük rájuk. Még hozzá fűzi a zsarnokok főnökének címezve, hogy „ezt te is tudod, ne tagadd". S ekkor bekövetkezik az, aminek a sáskák minden eszközzel próbálták elejét venni. A hangyatömeg fellázad. Felismerve erejüket egymásba kapaszkodnak, és egy fergeteges rohammal elkergetik a sáskahadat úgy, hogy még hírmondójuk sem marad, a fősáskát meg a bátor hangya pusztítja el. Ezután a hangyák élete hirtelen jóra fordul. A kiszipolyozás megszűnésével, a sutba dobott találmányok közül néhányat felelevenítve soha nem látott gazdasági fejlődés veszi kezdetét, és a boly felemelkedése megkezdődik.
Hihetetlen, hogy minden alantas ténykedésük dacára még ezek a mai hollywoodi szennygyárak is ontják magukból az olyan történeteket, amik példaértékűek lehetnének, de az emberek csak nézik, és nem értik meg az üzenetüket. Lehetne egy sor filmet említeni. Pedig nálunk a fent idézett rajzfilm minden szereplője megvan. Megvannak sutba dobott feltalálóink, az ostoba és tehetetlen, úgynevezett nemzeti vezetőink, egyre több a bátor hangyánk is, sőt sáskáinkat is ismerjük, - bár hangya jelmezt viselnek, azért elég jól be lehet őket azonosítani - megalázásunk és kiszipolyozásunk is mindennapos, és mégse akar bekövetkezni a lázadás. Talán, azért mert itt még senki nem tudatosította a tömegekben, hogy nem gyengék és van esélyük a győzelemre?
Hát akkor én most elmondom nektek, és adjátok tovább mindenkinek, hogy nem vagytok gyengék! Ha összefogunk, akár csak néhány százezren is, el tudjuk söpörni a mi sáskáinkat, akik még terrorizálni is csak közülünk kinevelt kápókkal tudnak. Ami az MTV-nél történt szeptember 18-án, azt bizonyítja, hogy ők a gyengék. A vendetta, amit utána folytattak az ártatlanok ellen, és az, hogy az oszlatások során soha nem mertek közel menni a tömeghez, csak távolról lövöldöztek, azt bizonyítja, hogy ők a gyávák. A békés tömeg terrorral való megfélemlítésére való törekvés azt bizonyítja, hogy kevesen vannak, és meg akarják előzni a felkelés kitörését. Arról meg, hogy milyen dilettánsok és pancserek, regényeket tudnék nektek mesélni a saját tapasztalataim alapján. És lassan mondom, hogy mindenki megértse: ezt ők is tudják magukról!
Ezért egyetlen hatékony fegyverük, a média segítségével próbálják elhitetni az emberekkel, hogy ők hatalmasok, nélkülük nincs élet és ellenük nem lehet győzni. Az olyen hülye összeesküvés-elméletek, hogy az MTV-nél direkt beáldozták a rendőröket, meg, hogy engem is elkapnának, ha akarnának, s az állandó ostoba provokátor keresés is mind az ő hatalmasságukról alkotott tévképzetet növeli. Én is tudom, hogy az ellenséget nem szabad lebecsülni, de ezek gyengék, gyávák és dilettánsok. Mérhetetlen mohóságukban még tolvaj rendszerük védelméről is megfeledkeztek, a rendőrséget meg a katonaságot is tönkretették. És mégis, a mi népünk nem tud hinni a győzelemben. Nem tudja elhinni, hogy lehetne alapvetően változtatni, lehetne egy olyan országot létrehozni, ahol a politikai rendszer az önkormányzatiságra és a társadalmi érdekképviseletekre építkezik, és nem a - kizárólag csak önmagukat képviselő - ingyenélő pártokra, akik szétlopják és elherdálják a közvagyont, miközben mindenféle kiváltságokat tartanak fönn maguknak, és az ellenük felszólalókat üldözik.
Én magam is közzé tettem a hazafias honlapokon egy alapjaiban más országirányítási és közképviseleti rendszerről vallott elképzeléseimet, és másoknak is kiváló ötleteik vannak, nem beszélve a magyar géniusz sutba dobott találmányaiban rejlő gazdasági lehetőségekről. Nem igaz, hogy a jelenlegi válságból csak a most létező politikai kereteken belül van kiút, sőt az az igazság, hogy pont ezen keretek között nincs lehetőség a kibontakozásra! Mondjam azt, hogy „csak annyi hitetek lenne, mint egy mustármag", hiszen ezt is számtalan szónok, számtalanszor idézte már, mégsem értik meg az emberek (lehet, hogy maguk a szónokok se)! Ha nem futna a tömeg, azért mert közé lőnek néhány könnygázgránátot. Sőt, továbbmegyek: ha összekapaszkodna és elindulna a kormány terrorhadai ellen, és ha valakit kilőnek, a többiek akkor is tovább mennének, - mert ilyen a harc, áldozat nélkül nincs győzelem - akkor ettől az elszántságtól a hatalom megrettenne, és fejvesztve menekülnének, mint ahogy az MTV-nél is összeomlottak az elszántsággal és bátorsággal küzdőkkel szemben! Igen, ez a véleményem!
Már hallom az ellenzőket, hogy másokat uszítok, hogy vigyék vásárra bőrüket. Hát kérdezem, én nem vittem eddig is számtalanszor vásárra a bőrömet? Azt hiszik, hogyha eljön a nap, amikor a magyarság legjava összekapaszkodik és elindul a döntő csatára, én nem leszek ott? Azt hiszik, hogy eddig is nem voltam köztetek? Hát ne higgyék! Én soha nem hagytalak, és hagylak el titeket, mert egy vagyok közületek, és osztozom veletek a rosszban. Mert a jóban is osztozni akarok. De nem érdemtelenül, mint azok, akik vezetőnek kiáltatják ki magukat, de a bajban gyáván elfutnak, magára hagyva híveiket.
Azt hiszitek, hogy szeptember 17-e arról szól, hogy kiderült az országunk miniszterelnöke egy hazug, bandája egy tolvaj, és az egész politikai elit korrupt. Hát nem erről szól! Ha minden magyar őszintén magába nézne, be kéne vallania, hogy ezeket eddig is tudta, de legalábbis sejtette. Szeptember 17-e arról szól, hogy a magyar már annyira gyáva nép, hogy mikor saját kirablóik a szemébe mondják, hogy folyamatosan fosztogatják és átverik, sőt hülyének nézik, akkor is - tisztelet a kivételnek - birka módjára csak áll és néz. És ez az, aminek véget kell vetni, a birkaságnak. És hogy a hangyaszorgalommal megtermelt javainkat folyton felzabálják a sáskák! Ma is, december 5-én minek az évfordulója van? A megalázásunknak, a legitim módon folytatható hazaárulásnak. És mi az üzenete ennek a napnak? Az hogy keseregjünk nyomorúságunkon? Nem! Az hogy véget kell vetni ennek! Legalább annak az 1,5 millió jó magyarnak, aki elment két évvel ezelőtt igent mondani, a hazafiságra, a nemzeti szolidaritásra, legalább annak az asztalra kéne csapni végre, hogy elég volt! És 1956 legfontosabb üzenetét sem érti meg ez a nép! Azt, hogy a hazugot, a rablót le lehet győzni. És itt nem a reménytelenül nagy szovjet hadseregre gondolok. Hanem itteni helytartóikra, akkori sáskáinkra, akik összehasonlíthatatlanul nagyobb terrorgépezettel rendelkeztek mint a maiak, és mégis, a fellázadt nép néhány nap alatt elsöpörte ezt a gépezetet. Ez '56 tanulsága.
És nincs itt miért tavaszig, meg nyárig várni. A hatalom megijedt, és fegyverkezik. A gazdák is csak télen érnek rá, és rájuk szükség lenne. És a nagy számlák is ilyenkor jönnek. Meg kell magunkat szervezni, és még télen elkergetni őket!
Isten adjon ehhez erőt nekünk!
Budaházy György
(Kuruc.info - Hunhir)
