És a lélekelvevő, aki a Jobbikot ezen az úton elindította, aki ezt az álmot a Spinoza-házban álmodni kezdte, most ártatlanul, szomorú-naivan, "civil módra" rácsodálkozik (főleg hogy a korábbi pártelnök szerint még mindig az ő baráti köre irányít)...
Íme a bejegyzése:
 |
Néhány gondolat a Jobbik helyzetéhez
Nagyon sokan kerestek sajtóból és magánúton is, hogy mi a véleményem a Jobbikban történtekről. Vártam pár napot, hogy leülepedjen a dolog, mert nem akartam és akarok az ottani folyamatokba beavatkozni. Civil vagyok jelenleg, csak a 21VloG és a Második Reformkor Alapítvány munkáján keresztül veszek részt a közéletben, a pártügyeket pedig kerülöm. Véleményem azonban van és most meg is írom, mert a Jobbik körül történtek bőven túlmutatnak a pártügyeken. Az egész országra hatással lehetnek... Nos:
1. Először is, akik most temetik a Jobbikot, azok jobb, ha nem kapkodják el, mert a politika szerencsekereke kiszámíthatatlan, az őrlőmalmai pedig nagyon lassan forognak.
2. A Jobbiknak ettől persze még nyilván kellemetlen, ami most történik, de simán vissza lehet még innen jönni. A Jobbik, a DK és a Momentum versenyfutása az ellenzék domináns ereje címért még folyik.
3. A DK, bár a legprofibban szervezi önmagát az ellenzéki oldalon, de képtelen kitörni. Gyurcsány Ferenc a párt aranytojást tojó kakasa (bocs a képzavarért 😊), akinek az egész DK a létét és erejét köszönheti, de egyben ő a végzete is. A párt ugyanis egy one-man show. Ez az egyszem kakas pedig nem tud nagyobb tojást tojni. Pedig mindent megtesz: főz, keveri a zenét, pulcsit gyárt, sörözik a kiskorú öcséddel, chatbotozik a tini húgoddal, és az ilyen posztokért meg rámküldi a nyugdíjas Fb-lincselőit. (Ha nem hiszed, nézd meg a kommentek között a ,,csalódtam benned Vona” kezdetűeket 😉.)
4. A Momentum számomra is rejtélyes okok miatt hosszú ideje egy helyben áll. Az ellenzék többi szereplőjének állapota, a fiatal párt lendülete és a nemzetközi hátszél mind azt indokolná, hogy a ,,lilák” az ellenzéki tabella élére ugorjanak és menjenek felfelé. De nem. Elszalasztották a momentumot. Valami baj lehet, vagy az EP és önkormányzati választás sikerei egyszerűen felszippantották, leterhelték a pártot, és nincs, aki politikát csináljon Fekete-Győr Andráson kívül. A tisztújítás után néhány hónappal tisztábban látunk majd.
5. A Jobbik már nem az első kilépési hullámot éli át. Korábban is megkongatták sokan a harangot, nekrológot írtak, és lám, soha nem lett igazuk. A párt elmúlt hetekben lezajlott viharai valójában nem a Jobbiknak, hanem az ellenzéknek ártottak a legtöbbet.
6. Nagyon szomorú vagyok az Ungár-Jobbik csörte miatt. Teljesen felesleges és értelmetlen, akárki is kezdte. Számomra továbbra is egy Jobbik-LMP-Momentum összefogás volna a legszimpatikusabb, de ez egyre messzebb került. Mondjuk ki: totál esélytelen. Én tisztelem Ungár Pétert és az ellenzéki oldalon terjesztett pletykákkal ellentétben egyáltalán nem tartom “fideszes ügynöknek”, de ez most sem neki, sem a Jobbiknak nem kellett. Senki nincs előbbre, ellenben mindenki hátrébb van. A jó viszonyt illetően mindenképp.
7. Na, de jöjjön a lényeg, amiért ezt az egész posztot megírtam.
A Jobbik körüli balhék éppen annyira gyengíthetik meg a Jobbikot, hogy az feladja az ellenzéki együttműködésben képviselt önállóságát. Konkrétan: a két listás indulást. Egyre valószínűbbnek érzem, látom, hogy a Jobbik is beadja a derekát, és Gyurcsány Ferenc terve (talán Orbán Viktoré is?) teljesül. Azaz, hogy egy lista lesz. Egy a lista, egy a tábor, egy a zászló? Efelé tart a történet.
8. Most nem ismétlem el, miért veszélyes az egy lista, ezt a vitát még a pre-koronális korban lefolytattam, akit érdekel, megkeresheti. Sajnos a szavazók nagy része, képtelen felfogni azt, hogy a közös jelöltek indulása és a közös lista két külön dolog. Az első támogatható, a másik veszélyes. Mindegy, abbahagyom, aki nem akarja, úgyse érti.
9. Akik örülni fognak az egy listának, majd ne felejtsék el, hogy az nem azért lesz, ha lesz, mert így vagyunk erősek, hanem azért, mert ennyire gyengék lettünk.
Nem az erősek szövetsége lesz, hanem Gyurcsány Ferenc és a gyengék szövetsége.
10. Nyilván, ahogy a legelején írtam, civilként ez csak egy vélemény, nem több. Ami viszont magyar állampolgárként továbbra is aggaszt pártoktól függetlenül, az a törzsi gondolkodás erősödése és a programok teljes hiánya. A Fidesz programról ciklusok óta csak annyit tudunk, hogy “Folytatjuk” (a feudalizmust) és hogy “Stop Soros!”. De ezek legalább szavak, az ellenzéki program meg már az sem, csupán három betű: “O1G”. A közéletet követni lassan semmivel nem ad többet, mint az Isaura TV-n valami szappanoperába random bekapcsolódni.
11. Aki pedig azt hiszi, hogy emiatt a pártok a hibásak, azok nagyon tévednek. Mi, állampolgárok vagyunk a felelősek. Minden pártban vannak tisztességes szakpolitikusok, akik gyártják a kis terveiket, ötleteket, hogyan lehetne jobbá tenni az országot, de mi leszarjuk őket. Nem éri el az ingerküszöbünket. Mert a Mónika, Balázs és Győzike Show-n szocializálódott ízlésünknek nem kell a szakmai vita. Nekünk kurvaanyázás kell, politikai balhék, fake news, zsiger érzések, káröröm, önfelmentés, bűnbak, fickós reggeli interjúk, keresztbe álló, piás szemek és pár motivációs üzenet az oldalunkra, hogy jónak és kedvesnek hihessük magunkat. Talán azért, mert ilyenek vagyunk... Lehet háborogni a sok hülye és korrupt politikuson. Pontosan ennyit érdemlünk.
12. Szóval, úgy tűnik, egy lista lesz. Papírforma.
