Az év elején a Sukoró-per emlegetésével üzent Karácsony Gergely a maxi-Dubaj-szerződés aláíróinak, ugyanis szerinte a kormány az Eagle Hills Csoporttal aláírt szerződése nagyon hasonlít a sukorói állam területekhez kapcsolódó botrányhoz.

A főpolgármester által emlegetett Sukoró-ügy még 2008-ban robbant ki, amikor a kormány tárgyalásokat kezdett Ronald S. Lauder amerikai-izraeli üzletemberrel egy kaszinóberuházásról. A befektetés az ígéretek szerint egymilliárd dolláros projekt lett volna, amely 2500 munkahelyet teremtett volna a térségben. Az ügy azonban politikai és jogi bonyodalmak sorozatát indította el, végül pedig egy több évig húzódó botrány lett belőle.

2008. május 21-én a kormány hivatalosan is támogatásáról biztosította a beruházást. Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök politikai ügyként kezelte a projektet, és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (MNV) bízta meg a telekcsere lebonyolításával. Az ügylet során az állami tulajdonban lévő, a Velencei-tó partján fekvő telkeket cserélték volna el Albertirsa és Pilis külterületén található földekre, amelyekre az államnak az M4-es autópálya építéséhez volt szüksége. A csere feltétele az lett volna, hogy a területek értékarányosak legyenek. Azonban a különböző értékbecslések jelentős eltéréseket mutattak, és a legkedvezőtlenebb becslések szerint az államot akár 1,3 milliárd forintos kár is érhette volna.

A Gyurcsány-kormány 2009 áprilisában még kiemelt beruházássá nyilvánította a projektet, azonban a politikai támogatás hamar elillant, ugyanis Gyurcsány Ferenc távozása után az új miniszterelnök, Bajnai Gordon már 2009 júniusában jelezte, hogy további vizsgálatokat kezdeményez az MNV-nél. Az akkori pénzügyminiszter, Oszkó Péter ekkor menesztette Tátrai Miklóst az MNV éléről. 2010-re pedig teljesen leállították a projektet, és semmissé tették a szeződéseket.

Az ügy következtében büntetőeljárások indultak. 2015 szeptemberében a Szolnoki Törvényszék első fokon hűtlen kezelés kísérlete miatt négy év börtönbüntetésre ítélte Tátrai Miklóst, az MNV Zrt. volt vezérigazgatóját, és három és fél évre Császy Zsoltot, a cég egykori jogi és értékesítési igazgatóját. Azonban 2016-ban a Szegedi Ítélőtábla másodfokon bűncselekmény hiányában felmentette őket. Ezt követően a Kúria 2017-ben új eljárást rendelt el, és végül jogerősen három, illetve két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Tátrait és Császyt hűtlen kezelés kísérlete miatt.

A Fidesz 2008-ban a kaszinóberuházás ellen tiltakozott környezetvédelmi és társadalmi okokra hivatkozva, 2009-ben pedig kezdeményezték egy vizsgálóbizottság létrehozását is a kaszinóberuházással kapcsolatos kormányzati tevékenység feltárására.

A Sukoró-ügy így végül nemcsak egy gazdasági visszaélés gyanúját vetette fel, hanem komoly politikai következményekkel is járt. Az eset rávilágított az állami vagyonkezelés hiányosságaira, valamint arra, hogy a nagy volumenű beruházások mögött sokszor átláthatatlan politikai és gazdasági érdekek húzódnak meg. Bár a kaszinóberuházás soha nem valósult meg, az ügy évekig tartó vizsgálatokhoz és politikai vitákhoz vezetett, amelyek a mai napig hatással vannak a magyar közéletre, amit jól mutat Karácsony Gergely januári üzenete.

Azonban miközben a főpolgármester csak példálózott a Velencei-tó partján fekvő kis községgel, aközben a szabadstrand és a mellette fekvő terület ismét beszédtéma lett, ugyanis a ugyanis a Fidesz, amely még ellenzékben kampányolt a tóparti beruházás ellen, most ugyanarra a területre szeretne ifjúsági központot és sok minden mást, annak ellenére, hogy a helyiek jelentős része nem örül a terveknek, pont a korábban a kormánypárt által is emlegetett környezetvédelmi és társadalmi okokra hivatkozva.

Már 2021-ben megszületett a kormányhatározat egy olyan sukorói beruházási koncepcióról, amely Fiatalokért Központ néven egyetemi hallgatóknak szeretne konferencia-, sport- és rendezvényhelyszínt biztosítani. A tervezetben a gólyatáboroknak, szakmai előadásoknak, kulturális és sportprogramoknak helyet adó multifunkciós központi csarnok felállítása mellett 1100 mobil ház telepítése is szerepel, amelyek szálláshelyként szolgálnának a komplexumba érkező fiatalok számára.

A határozatban erre a beruházásra megjelölt terület a tavaly ősszel átadott Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia melletti állami és önkormányzati tulajdonú ingatlan, amelyet egyik oldalról mezőgazdasági területek, másik oldalról pedig a Velencei-tó határol. Ez pontosan az a terület, ahová 2008-ban a kaszinóvárost megálmodták, és ami a Gyurcsány-féle botrány lecsengése után, 2020-ban a Tópart Business Kft. tulajdonába került, amely az Átlátszó beszámolója szerint öt tulajdonossal rendelkezik: Madarász László, Dr. Berényi János György, Dr. Székely István József, valamint az APR Holding Kft. és a Librate novo Kft. Az APR Holding Kft.-n három cég osztozik, az A-Home Kft., a Greennovatív Kft. és a Peter’s Consulting Kft.

A Greennovatív Kft. tulajdonosa Ruszlan Rahimkulov orosz oligarcha, Megdet Rahimkulov egyik fia. A Peter’s Consulting Kft. tulajdonosa pedig Zentai Péter üzletember.

Azonban hiába a kormányhatározat, a megvalósulás kitolódott, viszont 2024 utolsó Magyar Közlönyében feltűnt egy rendelet, amely szerint 019/3. helyrajzi számú, 8 és fél hektáros ingatlanra „szálloda, szálláshely, apartman szálló, lakó, kulturális, közösségi szórakoztató, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, sport és rekreáció, iroda rendeltetésű építmények” helyezhetőek el. A beépítési paraméterek szerint a helyszínre akár 13 méter magas épület is felhúzható, a terepszint feletti beépítés mértéke 25 százalék a megengedett, a terepszint alatti beépítésre viszont 50 százalékos beépítési arányt engedélyeznek.

Sukorón járva az Index stábja arról érdeklődött a helyieknél, hogy mit szólnak a kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított beruházásról. Több helyi azonban vagy nem is hallott a tervekről, vagy hallott róla, de nem foglalkozik a történettel.

– Felőlem azt építenek, amit akarnak, engem nem érdekel – fogalmazta meg sokak véleményét egy, a kertjében dolgozó idős hölgy.

Egy másik tősgyökeres helyi is először azt mondta, hogy nem akar véleményt formálni az ügyben, aztán mégis hosszan kifejtette, hogy mit gondol a kormány tervéről.

– Ide azért költöznek az emberek, mert csendet és nyugalmat akarnak. Én sem akarok egész nyáron zsibongást hallgatni, elég, hogy az EFOTT alatt zeng az egész falu. Ne építsenek ide nekünk semmit! – összegezte végül mondandóját.

A lap érdeklődött a polgármesteri hivatalban is, ugyanis kíváncsiak lettek volna a polgármester, Mészárosné Hegyi Gyöngyi véleményére is az üggyel kapcsolatban, azonban ottjártukkor elfoglalt volt, így nem adott a kérdéseikre választ, igaz, azzal, hogy a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította a beruházást, az önkormányzat akkor sem tehetne sokat az építkezés ellen, ha akarna.

Az érintett partszakaszra lesétálva sok futóval, túrázóval találkoztak. A terület jelenleg szinte teljesen üres, de nyaranta egy hétre ellepik a fiatalok, ugyanis itt szokták megrendezni az EFOTT fesztivált. A kutyáját sétáltató egyik helybéli hosszasan ecsetelte, hogy bár nem támogatja a beruházást, ő már beletörődött az építkezésbe, úgyhogy most próbálja kihasználni, hogy szabadon sétálhat a területen, amíg megteheti.

– Örüljünk annak, hogy nem akkumulátorgyár lesz itt! – jegyezte meg, majd hozzátette, hogy szerinte nincs olyan helybeli, aki támogatná a kormány tervét.

A beruházást nem mindenki fogadja el olyan nyugodtan, mint a kutyát sétáltató úr. Egy helyi civil csoport, a Sukorói Összhang tiltakozássorozatot indított. Online petíciót indítottak, február 17-én Gárdonyban, február 21-én Sukorón tartottak telt házas lakossági fórumot, március elsején pedig tüntetést is szerveztek a Sukorói Zöld Pont Termelői Piacra, amelyen nagyjából 200-300 ember vett részt, a tüntetés végén pedig lesétáltak a partra, hogy elültessék a „Reménység fáját”.

Magyar János, a Sukorói Összhang egyik tagja elmondta, hogy a kormányrendelet tervezetéből értesültek a fejlesztésről, amelyről véleményt is formáltak „a bejglisütögetés közepette”, azonban minden javaslatukat visszadobták.

– Nemcsak mi, hanem sokan a faluból és különböző civil szervezetek is véleményezték a terveket. Azonban mindössze nyolc nap állt rendelkezésre, ami a törvényi minimum, és végül mindenféle változtatás nélkül fogadták el a rendeletet – fogalmazott Magyar János.

Az ő civil csoportjuk egyik fő problémája az volt, hogy a rendelet szerint a beruházásnak semmilyen környezeti hatása nincs, azonban a valóságban ez szerintük nem igaz.

„A terület három részre bontva teljesen beépülne, anélkül, hogy figyelembe vennék a természetvédelmi szempontokat” – részletezte Magyar János, aki hangsúlyozta, hogy a fejlesztési terület egy része az országos ökológiai hálózat része, amelyet korábban éppen a jelenlegi kormányzat védett.

– 2009-ben Budai Gyula nyiltan kijelentette, hogy ez a tópart nem építhető be, mert természetvédelmi terület. Ez a törvény azóta sem változott – mondta Magyar János, rámutatva az ellentmondásra.

A civil szervezet megmozdulásai nem maradtak válasz nélkül, ugyanis Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés fideszes elnöke több Facebook-bejegyzésben is reagált a Sukorói Összhang kezdeményezéseire.

„Sukoró veszélyben van! Persze nem, »a part, az egész Velencei-tó«, ahogyan az álcivil, ál-politikamentes szervezetek ezt hírelik, hanem maga a Falu és hagyományosan – példás – Közössége” – írta egyik videója alá a politikus.

– A most szervezkedő körök már az önkormányzati választáson is megpróbálták megszerezni a Falu irányítását. A hatalmas kampányköltségeik ellenére csúfosan leszerepeltek, a sukoróiak nem kértek belőlük. Polgármester-jelöltjük, s még egyetlen képviselőjelöltjük sem került be, a testületbe sem. Ezért most új módszerekkel próbálkoznak: környezetvédelem, közösségi média, beszélgetős est, demonstráció… Uszítás, szervezkedés. Szikra Mozgalom együtt a Tisza párttal, bukott MSZP-s kabinetfőnök, LMBTQ aktivista..., van itt minden és mindenki… – tette hozzá.

A kritikákra reagálva Krix Anita, a Sukorói Összhang egy másik tagja elmondta, hogy amikor a reggeli kávéja szürcsölgetése közben meglátta ezt a bejegyzést, a kávéja fele újra a bögréjében landolt, annyira meglepődött.

– A férjem meg is kérdezte, hogy miért lakunk még albérletben, amikor minket Soros pénzel az USA-ból. Bullshit, mint ahogy minden más. Semmi mást nem tudnak már kitalálni, mindenre ezt rámondják, azt ennyivel el van intézve, mert ez mindig könnyebb, mint az, hogy választ adjanak a kérdéseinkre, vagy netán magyarázatot adjanak az ellentmondásokra – fogalmazta meg Krix Anita, majd hozzátette, hogy például a március elsejei tüntetésükre készített 500 darab matricájukért 10 darab csokoládéval fizettek, és az elültetett fákért sem kértek pénzt.

A két civil elmondta, egyébként támogatják, hogy a sukorói szabadstrand XXI. századi infrastruktúrát kapjon, ahogy arról Molnár Krisztián beszél a videójában, de erről nincs szó a kormányrendeletben.

Az ellenük irányuló támadások azonban nem tántorítják el őket, és tovább próbálkoznak.

– Molnár Krisztián azt nyilatkozta, hogy ha így folytatjuk, veszélybe kerülhet a projekt. Ez is mutatja, hogy nem vagyunk esélytelenek – jegyezte meg Krix Anita.

Magyar János hangsúlyozta, hogy nem csak a fiataloknak épülő központ jelent problémát, hanem a mellette készülő építkezések is. Szerinte a helyieknek aggódnak a megnövekedő lakosságszám által generált infrastruktúra-terhelés miatt.

– Sem az óvoda, sem az iskola, sem az orvosi ellátás nincs felkészülve ekkora növekedésre – jegyezte meg a civil szervezet tagja.

Magyar János levezette, hogy a 8 hektáros terület nagyjából 80 ezer négyzetméter, amelyet 25 százlékosan lehet beépíteni, ami összesen 20 ezer négyzetmétert jelent, ráadásul ezt négy emelet magasságba húzhatja majd fel a beruházó, vagyis 80 ezer négyzetméternyi alapterülettel rendelkező épületet kaphat a part.

– Jelenleg most 633 lakóépület van Sukorón, de ha a beruházó maximálisan kihasználja a jogszabály adta lehetőségeket, akkor – persze ez most számítás kérdése –, akkor duplájára is nőhet a falu lakosságának száma – jegyezte meg Magyar János.

Ez azért lehet különösen nagy gond, mert a település infrastruktúrája nincs felkészülve ilyen mértékű lakossággyarapodásra, amit jól mutat az, hogy jelenleg is akadnak vízellátási problémák.

– A magasabb részeken előfordul, hogy nincs víz, vagy nagyon alacsony a víznyomás. A vezetékek kapacitása már a jelenlegi lakosság számára sem elegendő, és ez egyre súlyosbodhat, ha további apartmanok és lakóépületek épülnek – hangsúlyozta a Sukorói Összhang tagja.

A civilek éppen ezek miatt a problémák miatt tovább dolgoznak, hogy ne valósuljon meg a beruházás a helyiek nélkül. Következő lépésben újra összeülnek, hogy egyeztessenek arról, hogy miként tudják továbbvinni az ügyet, és elérni, hogy valódi párbeszéd induljon el a térség jövőjéről.

– Szakértőkkel, jogászokkal dolgozunk, és nyilvánosságot követelünk. A célunk az, hogy az érintettek, például Molnár Krisztián és Tessely Zoltán végre nyíltan álljanak ki a kérdéseink elé – jegyezte meg Krix Anita.