"Szobrot állítani Kassán Esterházynak, aki Hitler és a fasizmus híve volt, helytelen" - jelentette ki Gasparovics abban az interjúban, amelyet a Bojovníkban, a tót antifasiszták kéthetente megjelenő lapjának idei 18. számában tettek közzé.

Az elnöktől azt kérdezték, mi a véleménye arról, hogy Esterházynak Kassán, Ferdinand Durcansky volt tót "nácibarát" politikusnak pedig Rajecben mellszobrot állítottak. Gasparovics megjegyezte: az, amit Esterházyról mondott, Durcanskyra is érvényes.

A szoborállítás minden településen a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik, s a kérdésnek emberi, politikai és művészeti vonzata van - fejtette ki az elnök. Azt mondta, nem híve annak, hogy a múltban állított szobrokat lerombolják, mert azok a település arculatához tartoznak. Nem tartja azonban helyesnek, hogy új szobrokat állítsanak vitatott történelmi személyeknek.

Esterházy kassai mellszobrával kapcsolatban elmondta: magánterületen áll, s ott bárki azt tehet, amit a törvény megenged.

"A büntető törvénykönyvben azonban benne van, hogy tilos a fasizmus népszerűsítése. Meg kell vizsgálni, milyen mértékben lehet beavatkozni magánbirtokon, illetve azt, hogy milyen mértékben lehet erről a magánbirtokról kedvezőtlen hatást gyakorolni a környezetre egy szoborral vagy más propagandaeszközzel. Ha a szobrot valaki a kertjében saját maga számára állítja fel, nehéz bebizonyítani, hogy a fasizmus népszerűsítéséről van szó. Kassán is magánterületről van szó, amely azonban nyilvánosan látogatható. Ez probléma" - szögezte le Gasparovics a Bojovníkban.

Esterházy Jánost, a felvidéki magyarság egykori vezetőjét, aki a II. világháború idején a pozsonyi parlamentben nem szavazta meg a zsidóellenes törvényeket (ráadásul 1944-ben zsidók, csehek, tótok, lengyelek százainak segített a szökésben, Magyarország 1944. októberi német megszállása ellen memorandumban tiltakozott, a Gestapo körözte is), az úgynevezett Szlovákiában hivatalosan ma is háborús bűnösnek tartják, s bármiféle rehabilitációját elutasítják.

Megdöbbenésének adott hangot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Ivan Gasparovics Esterházy János felvidéki magyar politikusról szóló nyilatkozata miatt.

A kormányfő kereszténydemokrata helyettese kedden emlékeztetett arra, hogy Esterházy János volt az egyetlen, aki a pozsonyi parlamentben a zsidótörvények ellen szavazott. Felidézte azt is, hogy Esterházy János „hősiesen gyakorolta az erényeket”, és mindvégig elkötelezett volt a katolikus egyház tanítása iránt, ezért nem véletlen, hogy boldoggá avatása folyamatban van.

Esterházy János emlékének támadása ezért nemcsak a magyar nemzet, hanem a katolikus egyház és az egyetemes emberi jogok megsértését is jelenti – fogalmazott Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes reméli, hogy az elnöki nyilatkozat „nem szándékos támadás, nem is a történelmi ismeretek hiányából fakad, hanem csak újságírói tévedés”.

Nem változtatja meg Esterházy Jánosról alkotott nézeteit a tót köztársasági elnök, aki szerint azt a nyilatkozatát sem értették félre, amelyben helytelennek nevezte, hogy "szlovák városokban" szobrokat állítsanak olyan "megosztó" személyiségeknek, mint Esterházy János vagy Ferdinánd Durcánsky. Az MTI Hírcentrum megkeresésére Marek Trubacs, az államfő szóvivője kedden elmondta, Ivan Gasparovics újságírói kérdésre válaszolva utasította vissza, hogy a nevezetteknek emlékművük legyen.

Mint a szóvivő hangsúlyozta, a köztársasági elnök azért sem változtat a nézetein, mert Esterházy János "olyan megosztó személyiség, akit Szlovákiában háborús bűnösként tartanak nyilván, amiért támogatta a fasiszta ideológiát". Marek Trubacs arra is kitért, hogy ők nem tagadják, hogy Esterházy János volt az egyetlen a képviselők közül, aki 1942-ben a zsidók kitelepítése ellen szavazott, de ehhez azt is hozzátette: ugyanakkor azzal is mindenki tisztában van Szlovákiában, hogy Esterházy János az elsők között üdvözölte "a fasiszta Horthy-csapatokat", amelyek "elfoglalták Kassát".

A magyar Külügyminisztérium kedden elutasította a köztársasági elnök megnyilatkozását, megállapítva, hogy annak szellemisége nem járul hozzá a két ország kapcsolatainak előmozdításához. A Külügyminisztérium sajnálattal és értetlenséggel tapasztalja, hogy "Szlovákiában" a mártírhalált halt gróf Esterházy János embermentő tevékenységét újra a napi politika tárgyává teszik – tartalmazza az MTI-hez eljuttatott közlemény. A tárca megállapította, hogy a magyar politikus életútját ma már több országban, többek között Izraelben is méltó módon elismerik.

"A szlovák köztársasági elnök megnyilatkozását elutasítjuk, annak szellemisége nem járul hozzá a két ország kapcsolatainak előmozdításához, amelynek érdekében kormányaink az utóbbi időszakban fokozott erőfeszítéseket tesznek" – írta a Külügyminisztérium. A tárca meggyőződése szerint az esetlegesen vitatott történelmi személyiségek, események értékelése a két ország között jól működő történész vegyes bizottság, és nem a politikai szféra feladata.

A felvidéki magyarság elnyomásának és sorozatos megalázásának egyik élharcosa, Ivan Gasparovics szlovák államfő ismét hallatta hangját. Egy antifasiszta lapnak tett minapi nyilatkozata sértő, provokáló, de egyúttal végtelenül ostoba is volt, szerinte ugyanis Esterházy János, a felvidéki magyarság két világháború közötti vezetője "Hitler és a fasizmus híve volt", ezért helytelennek tartja, hogy Kassán mellszobrot állítottak neki.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom felháborítónak, ugyanakkor a szlovák politikai elit nagy többségének tájékozottságára sajnos jellemzőnek tartja Ivan Gasparovics szavait. Elképesztő, hogy 2011-ben egy európai uniós tagállam felelős vezetője a szovjet és a csehszlovák kommunista bíróságok koncepciós eljárásainak rágalmait visszhangozza. A felvidéki kereszténydemokrata-keresztényszocialista politikus egyébként annyira volt "náci", hogy 1942. május 15-én a szlovák parlament tagjai közül egyedüliként szavazott nemmel a zsidóság kitelepítéséről szóló törvényjavaslatra.

Esterházy Jánost a második világháborút követően letartóztatták, Moszkvába hurcolták, ahol koholt vádak alapján tíz év kényszermunkára ítélték, majd Szibériába deportálták. 1949-ben kiadták a csehszlovák hatóságoknak, ahol újabb koncepciós per során halálra ítélték, ezt azonban később életfogytiglanra enyhítették. A halál egy morvaországi börtönben érte. A politikust 1993-ban az orosz legfelsőbb bíróság rehabilitálta, a szlovák állam azonban megalakulása óta adós az erkölcsi elégtétellel, így az államfő kirohanása egyáltalán nem tekinthető egyedi esetnek, vagy valamilyen "félreértésnek".

Örömmel tapasztaltuk, hogy ebben az ügyben – számos más, hasonló esettel ellentétben – legalább megszólalt valaki a kormány részéről. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szavai, miszerint "reméli, hogy az elnöki nyilatkozat nem szándékos támadás, nem is a történelmi ismeretek hiányából fakad, hanem csak újságírói tévedés" azonban igen haloványan csengenek, és a kimagyarázásra már-már baráti segítséget ajánlanak. Szögezzük le világosan: Gasparovics nyilatkozata igenis szándékos támadás, amely a történelmi tények tudatos elferdítéséből származik!

A Jobbik felszólítja a magyar diplomáciát, hogy haladéktalanul fejezze ki tiltakozását, és követelje a szlovák államfő hivatalos bocsánatkérését! Amíg vértanúinkat szabadon rágalmazhatják, addig a ma élő felvidéki magyar testvéreink sem remélhetik alapvető emberi és kisebbségi jogaik tiszteletben tartását. Az újabb nyílt provokációra tehát határozott választ kell adnunk!

Budapest, 2011. augusztus 23.

Szávay István
országgyűlési képviselő,
a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnöke

(Kuruc.info - MTI - Wikipédia nyomán)

Kapcsolódó: Szlotákok zavarták meg az Esterházy-szoboravatót, egy tót WC-papírral "támadott"