Tegnapi, kapcsolódó cikkünkben már kiemeltük, hogy Hegedűs Zsuzsa szélsőbaloldali-marxista, természetesen zsidó származású, Párizsban élő cociológus, Orbán Viktor puszipajtása, retorikájában az MSZP szintén „kiválasztott” Ferge (bunkók vagyunk, ha egyszerűen csak Féregnek hívjuk?) Zsuzsájával azonos platformon van, és még a meglehetősen „szoft”, „lájtos” (hol van Szepessy Érpatak Jobbik-közeli polgármesterétől…) szociális kártyarendszert is elfogadhatatlannak tartja.

Apropó, tegnap már említettük, hogy Szepessy milyen szépen lenyomta a cigányfajvédő Népszabadság „ez is a haver cégeket, boltokat akarja hizlalni”-„érveit”. Idézzük a Magyar Rádió okt. 20-i keltezésű cikkének (Kiosztják a szociális kártyát Monokon) kapcsolódó részeit (félkövér kiemelés tőlünk):

„Az elfogadóhelyek számát pedig országosan 19 ezerre teszi. Dózsa István ügyvezető igazgató azt mondja, a résztvevő üzletekkel szigorú szerződést kötöttek, amely szabályozza a megvásárolható termékek körét, és megakadályozza a visszaéléseket. A kártyás tranzakcióknál látják azt is, hogy ki milyen árut vett és mennyit fizetett. Dózsa István hozzátette, így azonnal észrevehető, ha egy üzletben valaki alkoholt vagy cigarettát vásárol úgy, hogy szociális kártyával fizetett. Egy független elektronikuskártya szakértő szerint azonban a terminálok jelenlegi rendszere nem alkalmas arra, hogy ezzel a módszerrel kiszűrje a visszaéléseket. Belinszky Gabriella úgy véli, a nemzetközi sztenderdek alapján működő hálózatok csak a tranzakció összegét, idejét és helyét képesek rögzíteni, a vásárlások pontos listáját nem tárolják. A Krónika úgy értesült, a megvásárolható élelmiszerek körét a csatlakozott üzletek valószínűleg már előre meg fogják határozni. Hackl Mónika, a Tesco szóvivője azt mondta, ha megismerik a monoki rendelet pontos szövegét, akkor a teljes üzlethálózatban végrehajtják az ehhez szükséges informatikai fejlesztéseket.”

Kérdésünk: vajon a TESCO is Szepessy haverja, és megosztozik vele a hasznon? Meg a 19 ezer (!) elfogadóhely mindegyike, ahol a kártya beváltható? Ugyan, „kedves” Népszabadság, ugyan, „kedves” Zsidesz, ezt a hülyeséget még a legvonalasabb pártkatona sem eszi meg!

Következzék a Jobbik egyik jogászának a Hegedűs-nyilatkozattal kapcsolatos cikke:

Elképesztően cinikus és nagyképű a Fidesz Szociális miniszter jelöltje - Vélemény

A Fidesz ismét tanúbizonyságot tett arról, hogy a megalkuvó politikája oda fog vezetni, hogy a legsúlyosabb ügyekben érdemi változás nem fog történni - már ha mi Jobbikosok ezt hagyjuk. Hegedűs Zsuzsa a Fidesz "szakpolitikusa", akit Orbán Viktor a jelek szerint a Szociális Tárca élére szán, kimutatta a foga fehérjét. A "legalja" jelzővel illette a monoki modellt: a szociáis kártyát és a segély helyetti közmunkaprogramot (mindkettő már a Jobbik 2006-os programjában szerepelt (a szociális kártya szociális jegy formájában), így ezzel a "legalja" jelzővel és minősítéssel tisztelte meg azt a sokszázezer-többmillió embert, aki teljes mellszélességgel, örömmel támogatja a szociális kártya és a segély helyett munka programot. Cinikus nagyképűsége Budapesten, egy újlipótvárosi kávéházban talán "menő" lehet, de mi, józan paraszti ésszel élő emberek ugyanazt érezzük ettől a süket dumától, mint mikor az SZDSZ valóságtól elrugaszkodott szakértőinek a semmitmondó lózungjait halljuk: borsózik tőlük a hátunk!

A Heti Válasz készített interjút Hegedűs Zsuzsával. A Fidesz ezügyben illetékes "szakpolitikusával", a Szociális Tárca várományosával. Tehát kijelenthetjük, hogy ez a Fidesz ma érvényes, hivatalos álláspontja. Hegedűs Zsuzsa a "legvonalasabb" ostoba cigányjogvédő álláspontot vallja.

Az pedig, hogy véleményét milyen hangnemben, milyen fölényesen adja közre már csak hab a tortán, ő így jelzi, hogy felsőbbrendűnek érzi magát.

A legvisszataszítóbb mindezen felül az, hogy érveit szakértői és jogi köntösbe csomagolva próbálja eladni. A jogi érvek, melyekkel elveit alátámasztani igyekszik igen egyoldalúak, a "jogiságot", a jogokat csak a tartósan segélyekre berendezkedett/munkakerülő/naplopó/bűnöző/deviáns csoportok vonatkozásában ismeri el, hidegen hagyja a becsületes többség igazságérzete, igazságszeretete és elvárása.

Íme az interjú legfontosabb része:

"Heti Válasz: Szepessy Zsolt "monoki modellje" eléggé alulról jött. Közmunka a segélyért, szociális kártya...

Hegedűs Zsuzsa: Legalulról. Az tényleg a legalja, amit a monoki polgármester művel.

Heti Válasz: Hagynia kellene, hogy a segélyt, amit az adófizető polgártól vesznek el, eligya a szerencsétlen, míg a gyereke nyomorog?

Hegedűs Zsuzsa: Ha kiderül, hogy rossz helyen van a gyerek, lépjen a jog. Erre van a gyermekvédelem. De senki nem helyezheti magát a törvények fölé. A szociális segély mértékét márpedig a parlament szavazza meg. Attól fogva abba az úristen sem szólhat bele, nemhogy egy monoki polgármester. Továbbá: Magyarország köztársaság. Azaz itt nem adófizető polgárok vannak, hanem állampolgárok. Vagy netán bevezették a vagyoni cenzust, amíg legutóbb Párizsban voltam? Annak, hogy fizetek-e adót, hogy dolgozom-e, semmi köze a jogaimhoz. Úgy nem megy, hogy önhatalmúlag kitalálom: a szociális segélyért mától dolgoztatok, egy részét ráadásul a haverjaim boltjában kötelező levásárolni - ennél nagyobb ocsmányságot én még nem láttam. A monoki polgármestert ezért legalább ki kellene közösíteni."

Gondolkodásunk tehát "legalja" kategóriát képvisel. Legalja amit a monoki polgármester művel: munkára fogta a segélyeseket, munkamorálhoz, rendszerszerű életvitelhez szoktatta őket. Részben pedig megakadályozta, hogy a segélyek a kocsmában, játékgépben, uzsorás zsebekben végezzék. De nézzük Hegedűs Zsuzsa szakmai és jogi érveit! Pár nagyon komoly bukfencet vonultat fel a gondolkodása. „Apró ténybeli” tévedés, hogy nem csak haveri boltokban lehet fizetni a kártyával, hanem a település összes boltjában.

"Ha kiderül, hogy rossz helyen van a gyerek, lépjen a jog." Jogelméleti alapelv, hogy minden jogszabály csak addig használható, addig van egyáltalán értelme, amíg tömeges a jogkövetés és ritka a jogsértés. (Hétköznapi példával élve: egy csoki ellopása a boltban társadalmilag elítélt dolog, jogkövetkezménye maximum szabálysértési eljárás, ami legfeljebb ejnye-bejnyével ér véget. Képzeljük el, mit kezdene a jog, ha minden egyes ember aki betér a boltba ellopna egy csokit. Mennyire tartanánk épeszűnek azt a politikust, aki azt kérdezgetné: Miért nem lép a jog? Mert nem tudja kezelni a tömeges jogsértést. Ezért nem tud a jog általában mit tenni a polgári engedetlenséggel sem!) A cigány közösségekben nem ritka a jogsértés. A gyermekvédelem intézménye többségében gyakorlatilag használhatatlan. Gyakori, hogy védőnők félelemtől reszketve mennek ki a cigánysorra „családokhoz”. A cigányok „kultúrájuknál” fogva ellenségesek azokkal, akik a „család ügyeibe” bele akarnak szólni (pl. védőnő – gyerek egészséges nevelésével kapcsolatos tanácsok). Gyakori történet, hogy a védőnőt, családsegítőket egyszerűen elkergették, vagy halálosan megfenyegették, hogy „ne merészeljék” jelenteni, hogy x putriban a gyerek élete veszélyben van, „nevelése” káros az egészségére. Tipikusan ilyen eset volt, mikor egy putriból egy gyereket a gyámhatóság dolgozói amiatt vittek el a rendőrség(!) segítségével, mert a kisgyerek testsúlya kb. fele volt az ő korában normálisnak (éhezett – kellett a pénz az italra), a bőre alatt láthatóan mászkáltak a kukacok, sebei voltak, melyek nem gyógyultak és a sebekben is kukacok mászkáltak. Mialatt a gyermekvédelmisek elszállították a szükséges intézménybe az egyik munkatársuk elkapott mindenféle tetvet, bolhát, amit csak el lehet képzelni, egy hétre szabadságolni kellett. Hegedűs Zsuzsa nyilván azt mondaná erre, hogy ez egyedi eset. Egy frászt! Annál is inkább, mert ezután nyomban a helyi kisebbségi önkormányzat tüntetést szervezett a rasszizmus ellen, mert mint ez az eset is mutatja: a rasszista magyarok erőszakkal szakítják ki a purdékat a szerető cigány szülők karjaiból. (Azt a nyilvánosság előtt nem tették hozzá, hogy ezzel ugrik a gyerek után kapott segély, pedig sajnos sokuknál gusztustalan módon erről van szó!) A tüntetés szervezésében nemcsak helyi, hanem országos cigány vezetők is közreműködtek. Ahelyett, hogy megbeszélték volna a gyermekvédelmisekkel és a helyi problémás cigányokkal, hogy a higiéniás és egészségügyi problémákat hogyan lehetne megoldani, ki miben tud segíteni? Mert szerintem egy cigány vezetőnek ebben az esetben kb. ez lenne a feladata. Továbbá egyébként sem egyedi esetről van szó, Piricsén például a kisgyerek azért halt éhen, mert a szülei elitták a pénzt (segélyt) és (egyes szemtanúk szerint) néha az „apa” a gyereket focilabdának használta az udvaron.

senki nem helyezheti magát a törvények fölé. A szociális segély mértékét márpedig a parlament szavazza meg.” Ezt a fajta jogi gondolkodást pozitivista jogi gondolkodásnak nevezik. Ennek lényege a törvényekhez való „szó szerinti”, gyakran görcsös ragaszkodás. Előnye a kiszámíthatóság, hátránya hogy nem tud reflektálni a megváltozott körülményekre (az élet sokkal gyorsabban változik, mint a jog, vagyis a jog az élet után szalad). Sok példáját láttuk annak, hogy amikor a hatalomnak valami fontos volt, akkor egyszerre a politikusok, a hatóságok és –sajnos- a bíróságok is „úgy” értelmezték a jogot, hogy az elvárásokhoz igazodjon. A jelenlegi közjog szabályai, az alkotmány alapelveivel megtámogatva olyanok, hogy akár elfogadható, rendszerbe illeszthető mind a szociális kártya, mind a segély helyett munka program. Némi jogszabályváltoztatással pedig vitán felül törvényesíthető vagy akár kötelezővé tehető (lenne). Ha Hegedűs Zsuzsa és a Fidesz akarná. Már ez is elég nagy baj, hogy nem akarja, de a harmadik bukfenc egészen elképesztő és a Fidesz arrogáns politikáját jellemzi! Hegedűs Zsuzsa képtelen elfogadni, a szubszidiaritás elvét. Sőt, irtózik tőle: „Attól fogva abba az úristen sem szólhat bele, nemhogy egy monoki polgármester.” A szubszidiaritás elve (amit a katolikus egyház évtizedekkel ezelőtt nagyszerűen kimunkált és az Európai Unió is támogatja egyes területeken pl. regionalizáció, környezetvédelem stb.) elítéli a közügyek túlzott centralizációját, az különféle kérdéseket a keletkezési szinten javasolja kezelni. Hegedűs Zsuzsa képtelen felfogni, gondolkodásától nyilván idegen, hogy fontos lenne, ha a kormány az önkormányzatokat nem a helyi szolgáinak tekintené, és nem kényszerítené politikai és pénzügyi terrorral a pillanatnyi ötleteinek az átvételére (ld. antiszegregációs, gyakran káros ámokfutások). Tehát normális esetben egy monoki vagy más polgármester nem „nem szólhat bele” a dolgokba, hanem ha problémát észlel a településén, akkor azt köteles a helyi viszonyoknak megfelelően megoldani, úgy, ahogyan azt a helyi, becsületes emberek elvárják és nem úgy, hogyan a „Hegedűs Zsuzsa félék” Budapesten kitalálták. Ezt diktálja a józan ész. Ez lenne az önkormányzatiság, mint (egyébként jelenleg is hatályos) alkotmányos alapelv lényege.

Kedves Olvasó a józan észre voksol? Ha igen vegyük fel a kapcsolatot a Kapcsolat menüpont segítségével, vagy egyszerűen csak támogassa a választáson a Jobbik programját egy x-szel.

Vagy a kedves Olvasó inkább Hegedűs Zsuzsával ért egyet? Ebben az esetben csak egyetlen dolgot tudunk javasolni: olvassa el még egyszer ezt a cikket!

Jobbik-Bonyhád

Szebb jövőt!