Helyi idő szerint tíz óra után, pár másodperces különbséggel két pokolgép robbant fel a belvárosban, ahol emberek százai gyülekeztek béketüntetésre a közalkalmazotti szakszervezetek konföderációjának felhívására. A békés felvonulásnak az lett volna a célja, hogy a kurd lázadók és a török biztonsági erők között kiújult erőszak leállítására szólítson fel.

Névtelenül nyilatkozó török kormányzati tisztségviselők terrortámadásnak minősítették a robbantásokat, és közölték, hogy vizsgálják azokat az állításokat, miszerint egy öngyilkos merénylő követett el merényletet. Ahmet Davutoglu török miniszterelnök rendkívüli tanácskozásra összehívta a biztonsági szolgálatok vezetőit. A belügyminisztérium elítélte "a demokrácia és a béke ellen irányuló támadást". A merénylet elkövetőjeként eddig egyetlen szervezet sem jelentkezett.

A CNN Türk hírtelevízió közlése szerint a robbanások egy olyan "béketüntetés" gyülekezőhelyén történtek, amelynek résztvevői az ország délkeleti részén a török állam és kurd fegyveresek között zajló konfliktus ellen terveztek tiltakozni.

A TASZSZ orosz hírügynökség szerint a detonációk az ankarai pályaudvarhoz vezető felüljárón történtek.

A televíziós beszámolók tanúsága szerint emberek százai voltak a közelben. A felvételeken látszik, hogy a mentők mellett a tüntetésre összegyűlt emberek próbáltak segíteni a vérző sebesültek ellátásában. A Reuters tudósítója a helyszínen legalább 20, zászlókkal letakart holttestet látott és szanaszét heverő, leszakadt testrészeket.

Az elszabadult indulatokat jól jellemzi, hogy a rendőrök a levegőbe lőttek, hogy szétoszlassák a merénylet helyszíne felé közeledő, feldühödött embereket. Az eredetileg béketüntetésre készülő emberek azt kiabálták, hogy "gyilkos rendőrök", miközben visszaszorították őket a rendfenntartó erők.

Törökországban a július 20-i suruci merényletet követően lángoltak fel ismét a biztonsági erők és a lázadó Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fegyveresei közötti összecsapások, véget vetve a kormány és a kurd kisebbség 2012 végén kezdődött béketárgyalásainak, amelyek az ország délkeleti részén 1984 óta tartó, mostanáig 40 ezer ember halálát okozó konfliktus lezárását célozták. A szíriai határ közelében fekvő Surucban elkövetett, 32 halálos áldozattal járó merényletet az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet számlájára írták a török hatóságok.

A szombati ankarai merénylet három héttel az előre hozott parlamenti választások előtt és egy többszörös biztonsági fenyegetés időszakában történt. A NATO-tagállam Törökország fokozott riadókészültségben áll azóta, hogy "összehangolt háborút" indított júliusban a terrorizmus ellen, azaz nemcsak a délkelet-törökországi régióban folytat fegyveres műveletet, hanem csapásokat mér az Iszlám Állam szíriai állásaira és a PKK észak-iraki bázisaira. Emellett több száz embert vettek őrizetbe Törökországban terrorizmus gyanújával.

Frissítés: Jelentősen emelkedett az Ankarában szombaton elkövetett merénylet áldozatainak száma az első jelentésekhez képest.

Mehmet Müezzinoglu egészségügyi miniszter a helyszínen tett látogatása után tartott sajtótájékoztatón közölte, hogy 86 ember vesztette életét, 186-an pedig megsebesültek. A helyszínen 62 ember, kórházba szállítás után pedig további 24 ember halt meg. A sebesültek közül 28-at intenzív osztályon kezelnek.

Az első jelentésekben még 30 halott és 126 sebesült szerepelt.

A sajtótájékoztatón jelenlévő Selami Altinok belügyminiszter az állam, a demokrácia és a török nép ellen irányuló támadásnak minősítette a kettős robbantást. Leszögezte, hogy a biztonsági erők részéről nem volt "hanyagság", nem ez vezetett Törökország közelmúltbeli történelmének legvéresebb merényletéhez.

Altinok azt is közölte közölte, hogy a merényletnek nincs halálos áldozata a biztonsági erők tagjainak körében, kilenc rendőr viszont könnyebb sérülést szenvedett.

Ahmet Davutoglu miniszterelnök bejelentette: erős bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy két öngyilkos merénylő követte el a robbantást. A kormányfő azt is mondta, hogy a "potenciális gyanúsítottak" az Iszlám Állam, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű kurd lázadószervezet, valamint a szíriai rezsimmel is kapcsolatban lévő - szélsőbaloldalinak nevezett - török csoport, a Forradalmi Népfelszabadító Párt-Front (DHKP-C) soraiban vannak.

A török rádió és televízió "legfelsőbb tanácsa" - amely egyfajta médiatanácsként működik - ideiglenes hatállyal teljes hírzárlatot rendelt el minden tájékoztatási eszköz számára, vagyis semmiféle információt nem közölhetnek a merénylettel kapcsolatosan. A hivatal arra hivatkozva hozta ezt az intézkedést, hogy megelőzzék a "nemzetbiztonságot érintő fenyegetéseket és a közrend megzavarását". A tömegtájékoztatási eszközök ettől függetlenül ontják a frissebbnél frissebb híreket az eseményről, folyamatosan készítenek interjúkat különféle közszereplőkkel, és elemzéseket is adnak a lehetséges tettesekről. A hírzárlat bevezetése után nem sokkal ráadásul három miniszter is tartott a televízióban egyenes adásban közvetített sajtóértekezletet.

A török kormány háromnapos nemzeti gyászt rendelt el.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára közleményben ítélte el szombaton az ankarai terrorcselekményt. Mint fogalmazott, nem lehet semmiféle mentség egy ilyen borzalmas merényletre, amelyet a békéért menetelő emberek ellen követtek el. A főtitkár hangsúlyozta: minden NATO-szövetséges továbbra is egységben fog küzdeni a terrorizmus ellen. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Johannes Hahnnal, az Európai Unió bővítési biztosával közösen kiadott közleményében arra biztatott minden török politikai erőt és a török nép egészét, hogy maradjon egységes a terrorizmussal és mindazokkal szemben, akik destabilizálni akarják az országot.

Francois Hollande francia elnök is élesen elítélte az általa gyűlöletesnek nevezett merényletet. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter brutális terrortámadásnak nevezte az ankarai merényletet. Megállapította: a tetteseknek az volt a céljuk, hogy a félelem légkörét teremtsék meg Törökországban a választások előtt. "Nem szabad, hogy ez sikerüljön (nekik)" - mondta. Az Egyesült Államok is határozottan elítélte a véres merényletet. A Fehér Ház közleményben különösen súlyosnak nevezte, hogy egy békemenetre gyülekező tömegben robbantottak a tettesek.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a török államfőnek küldött részvéttáviratában megerősítette, hogy Oroszország kész a török hatóságokkal való legszorosabb együttműködésre a terrorizmus elleni küzdelemben. Az orosz külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy az ankarai tragédia ismét rávilágított a terrorizmus és annak megjelenési formái elleni harc elsődleges fontosságára, a régiós és azon kívüli partnerek összefogásának szükségességére.

Az MTI-hez eljuttatott levélben a magyar köztársasági elnök azt írta: mély megrendüléssel értesült az ankarai pályaudvar mellett közel száz ártatlan polgári személy életét követelő merényletről.

"Engedje meg, hogy az egész magyar nép nevében ezúton fejezzem ki őszinte részvétünket az áldozatok rokonainak, hozzátartozóinak. Osztozunk fájdalmukban, és szívből együtt érzünk a sebesültekkel is, akiknek mielőbbi teljes felgyógyulást kívánunk" - áll a levélben.

A magyar államfő megerősítette: "Elfogadhatatlannak tartjuk, és határozottan elítéljük a terrorizmust, annak minden formáját és megjelenését. Bizonyosak vagyunk abban, hogy az emberi értékek védelmében síkra szálló erőknek sikerül majd legyőzniük az erőszak ideológiáját, a pusztítás megszállottjait".

Áder János ugyanakkor hangsúlyozta: a terror elleni harcát folytató baráti török nép a továbbiakban is számíthat Magyarország elkötelezettségére és támogatására.

Magyarország kormánya őszinte részvétét fejezte ki az ankarai terrortámadásban elhunytak családtagjainak - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szombaton az MTI-vel.

A tárca közleményében hangsúlyozták: a magyar kormány a terrorizmus minden formáját elítéli.

Az ilyen tragikus események is alátámasztják annak a szükségességét, hogy növeljük a terrorizmus elleni közös erőfeszítéseinket - mutattak rá.

A KKM a közleményben részvétét fejezte ki az áldozatok családtagjainak, a sérülteknek pedig mielőbbi gyógyulást kívánt.

Kilencvenötre nőtt az Ankarában szombaton egy béketüntetésen elkövetett merénylet áldozatainak száma, több tucatnyi embert pedig súlyos sérülésekkel kezelnek - közölte a török miniszterelnöki hivatal. A hivatal szombat esti közleménye szerint összesen 246 embert kezelnek kórházban a két öngyilkos robbantás miatt, közülük 48-at intenzív osztályon.

A terrorcselekménnyel kapcsolatos nyomozás lázasan folyik, ahogy a halálos áldozatok azonosítása is - tette hozzá a közlemény. A törökországi orvosok szövetsége korábban arról számolt be, hogy 97 halálos áldozatról tudnak, és félő, hogy ez a szám a következő napokban tovább emelkedhet, mivel többeket súlyos égési sérülésekkel kezelnek.

A török külügyminisztérium információi szerint nem tudni egyelőre külföldi áldozatokról a szombat délelőtt Ankarában elkövetett merénylet nyomán – mondta Kiss Gábor ankarai magyar nagykövet az M1 aktuális csatorna híradójában telefonon szombat este.

Hozzátette: a merénylet elkövetőiről még nincs hivatalos információ. Fokozott rendőri készültség van a török fővárosban, a készenléti rendőrség embereit is kivezényelték, rohamrendőrök és vízágyúk is vannak az utcákon – mondta. A most Törökországban tartózkodó magyar turistáknak a nagykövet azt ajánlotta, lépjenek kapcsolatba az isztambuli főkonzulátussal vagy az ankarai magyar nagykövetséggel. Ajánlatos kerülni a tömegeseményeket, bevásárlóközpontokat is – tette hozzá.

Mintegy tízezer ember vonult Isztambul utcáira azt hangoztatva, hogy a Recep Tayyip Erdogan iszlamista-konzervatív elnök és az általa vezetett Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a felelős a szombat délelőtt elkövetett súlyos merényletért.

Az isztambuli tüntetés idején jelentős rendőri erőt mozgósítottak, de nem történt incidens.

Hasonló tüntetéseket szerveztek a többségében kurdok lakta délkeleti városban, Diyarbakirban, ott viszont a tiltakozók összecsaptak a rendfenntartókkal, akik könnygázt vettek be.

Az AFP a Dogan hírügynökségre hivatkozva tiltakozó menetekről adott hírt Izmírból, Batmanból, Urfából és Vanból.

(MTI nyomán; képek: Twitter; videó: al-Dzsazíra)

Friss: "Gyilkos Erdogan" - több ezren tüntettek a szombati merénylet ellen a török fővárosban