Maduro először szólalt fel az új parlament előtt, beszédében bejelentette a hatáskörének kibővítését lehetővé tevő a gazdasági szükségállapotot. Rendeletét mások mellett azzal indokolta, hogy a helyzet "katasztrofális".

"Valódi viharral állunk szemben. Nem Maduro viharával, ahogy ezt sokan hiszik, hanem egy olyan országos helyzettel állunk szemben, amely minden venezuelai család életére kihat" - mondta.

A hatvannapos szükségállapot értelmében Maduro beleavatkozhat a venezuelai vállalatok ügyeibe, illetve valuta- és árkorlátozást vezethet be.

A venezuelai elnök bejelentését megelőzően a latin-amerikai ország központi bankja 2014 vége óta először ismertette az ország gazdasági mutatóit. Mint kiderült, Venezuela gazdasága a tavalyi év első kilenc hónapjában 4,5 százalékot csökkent, ugyanebben az időszakban az infláció pedig 141,5 százalékot ért el.

A világ legnagyobb ismert kőolajkészletével rendelkező ország gazdasága várhatóan az idén is csökkenni fog, legfőképpen a kőolaj világpiaci árzuhanása miatt. Venezuela bevételeinek mintegy 96 százaléka származik az olajkivitelből.

Maduro emellett közölte, "eljött annak az ideje", hogy emeljék a benzin árát Venezuelában. Gazdasági szakértők szerint erre azért lett volna már korábban is szükség, hogy növeljék az ország devizatartalékait, de eddig az elnök ezt elutasította politikai megfontolásból.

A decemberi parlamenti választások óta ellenzéki többségű venezuelai törvényhozás szerint hatalmában áll a gazdasági szükségállapotról szóló elnöki rendeletet jóváhagyni, vagy elutasítani.

Venezuela súlyos recesszióval, a világon a legmagasabb inflációval és kiterjedt - egyebek mellett olyan alapvető termékeket, mint az étolajat és a WC-papírt is érintő - áruhiánnyal küzd, miközben hatalmas kőolajkészletei vannak. Maduro szocialista kormánya az ellenségei által indított "gazdasági háborút", az ellenzék az elhibázott gazdaságpolitikát okolja az ország helyzetéért.

(MTI)